Nem ördöglakat az EU-bővítés – a Nyugat-Balkán lehetőséget, Ukrajna pedig veszélyt jelent

A Budapest Balkans Forumon Ardian Hackaj, az Albániaia Együttműködési és Fejlesztési Intézet kutatási igazgatója, a Tirana Connectivty Forum koordinátora részletesen beszélt az EU-bővítés politikájáról a Mandinernek, kiemelve a nyugat-balkáni országok hosszú várakozását és előrehaladását. Hackaj hangsúlyozta, hogy a geopolitikai tényezők egyre fontosabbá váltak, de a csatlakozás jogi és eljárási feltételeit nem lehet megkerülni.

Az EU-bővítés mindig is politikai kérdés volt

Az interjúban Hackaj rámutatott, hogy a nyugat-balkáni országok immár több mint 20 éve megkezdték útjukat a teljes tagság felé, miközben az ukrajnai háború új dinamikát hozott: egy gyorsított megközelítést.

– mondta Hackaj. A szakértő aláhúzta az egyes országok egyéni előrehaladásának fontosságát: Albánia és Montenegró például jelenleg előrébb tart, mint a többi ország, de a kihívás továbbra is a tárgyalási fejezetek időben való lezárása:

• Montenegró esetében 2026-ban,
• Albánia esetében 2027-ben.

– jegyezte meg. 

Szerinte a következő két-három évben az EU-nak be kell mutatnia elkötelezettségét a bővítés iránt, különben fennáll a kockázata annak, hogy elveszíti vonzerejét a „bővítési fáradtság” és a versenyképességi aggodalmak miatt. Véleménye szerint a nyugat-balkáni csatlakozás nem teher az EU számára: „Albánia és Montenegró együttvéve két nagy európai város méretű, hatásuk az EU költségvetésére a statisztikai hibahatáron belül van, de az üzenet, amit közvetít, rendkívül erős: az EU továbbra is vonzó célpont.”

A szakértő optimista a geopolitikai előnyöket illetően, de figyelmeztetett: előrehaladás nélkül a régió instabillá válhat. 

– emelte ki

Hackaj úgy véli, az EU-nak gyorsan döntenie kell, mert a régió nem maradhat szürke zónában: „A nyugat-balkáni bővítéssel az EU megerősíti, hogy ez a terület hozzá tartozik, és betömi a közepén lévő lyukat.”

Külön kitért Magyarország szerepére: „Magyarország egyértelműen kiáll a bővítés mellett; Orbán Viktor jó kapcsolatokat ápol a regionális vezetőkkel. A magyar nagykövetek és a nyugat-balkáni országokba kirendelt szakértők értékes segítséget nyújtanak.”

Ugyanakkor Hackaj javasolta, hogy Magyarország ne csak politikailag, hanem gyakorlatilag is támogassa a folyamatot – például az új uniós szakpolitikák 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keret tárgyalásaiban, vagy az INTERREG transznacionális projektek hatékonyságának javításában. „Igazítsuk össze, ahol csak lehetséges, nemzeti reformterveinket, hogy a határokon átnyúló hatású Nemzeti és Regionális Partnerségi Terv projekteket mindkét oldalon megvalósítsuk” – javasolta. Hackaj megjegyezte azt is, hogy az európai választási ciklusok befolyásolhatják a folyamatot: „A politikusok kampány közben mást mondanak, zárt ajtók mögött mást, ezért nem hiszem, hogy a közelgő választások drasztikusan megváltoztatnák a bővítési dinamikát. De nekünk meg kell tennünk a reformjainkat és le kell zárnunk az összes fejezetet – a haladásunk nem függhet az EU választási ciklusaitól.” 

Veszélyben az Európai Unió hitelessége

Hackaj optimista maradt: „Ha az EU nem bővít, a régió akkor is Európa része marad, de elveszítjük a közös iparpolitika és versenyképesség lehetőségét.”

amelynek déli szomszédja, Szerbia kulcsfontosságú partner. „Magyar cégek, mint az OTP vagy az energiavállalatok már sikeresek a régióban – ez a természetes terjeszkedési irány.”

A Budapest Balkans Forum ismét rávilágított arra, hogy a bővítés nem pusztán bürokratikus kérdés, hanem Európa jövőjének kérdése. Hackaj szavai emlékeztetésül szolgálnak: az EU-nak cselekednie kell, különben az elmúlt évtizedekben a bővítésbe fektetett erőfeszítések veszélybe kerülhetnek.

Nyitókép forrása: PATRICK HERTZOG / AFP

***