Magyarországról érkezett a figyelmeztetés: beláthatatlan folyamatok indulhatnak el az Európai Unióban

Óriási hibát követett el Von der Leyen.

Az EU bővítési politikája kritikus útelágazáshoz érkezett, miközben Ukrajna háborús helyzete miatt egyoldalúan tolódik a figyelem – mondta Bóka János a Budapest Balkans Forumon. A Nyugat-Balkán integrációja továbbra is elmarad, pedig az unió geostratégiai érdeke lenne a régió mielőbbi felvétele.

A Budapest Balkans Forum keretében tartott miniszteri kerekasztalbeszélgetés kiemelt témája az EU bővítési politikájának jelenlegi állása volt, különös tekintettel a Nyugat-Balkánra. A Magyar Külügyi Intézet által szervezett eseményen Bóka János európai ügyekért felelős miniszter nyitóbeszédében élesen bírálta az EU jelenlegi vezetését, és Magyarország elkötelezettségét hangsúlyozta a régió mielőbbi integrációja mellett.

Bóka János szerint az EU bővítési politikája útelágazáshoz érkezett. Lehetetlen szétválasztani a Nyugat-Balkán sorsát az általános bővítési politikától – geopolitikai jelentősége és az érdemalapú folyamat miatt egyaránt. Már a 2003-as Thesszaloniki-nyilatkozatban biztonságot és gazdasági fejlődést ígértek a térségnek, ám több mint húsz év elteltével sem történt érdemi előrelépés az integrációban. Pedig ez az EU számára is létfontosságú lenne:

szempontból egyaránt. A miniszter kiemelte: az EU hivatalosan mindig is érdem- és geopolitikai alapúnak tartotta a bővítést, így a Nyugat-Balkán csatlakozása geostratégiai prioritás kellene legyen – nem lassabb és nem kevésbé érdemalapú, mint a korábbi keleti bővítések.
Remélem, hogy az EU még nem vesztette el józan ítélőképességét, mert az EU-nak legalább annyira szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a Nyugat-Balkánnak az EU-ra geopolitikai és biztonsági szempontból, beleértve az energiaellátás biztonságát és az illegális migráció elleni küzdelmet is”
– fogalmazott.
Jelenleg azonban a bővítés egyetlen ország – Ukrajna – szempontjából kerül meghatározásra. Ukrajna háborús helyzetében pénzügyi és katonai támogatást vár az EU-tól, és az unió is ezt akarja biztosítani. Ez azonban nem gyorsított csatlakozás, hanem kifejezetten Ukrajnára szabott eljárás – ha minden jelöltre ilyet vezetnének be, az a teljes bővítési politika végét jelentené.
Bóka szerint az EU belső reformjai és a bővítés mindig együtt jártak, de Ukrajna csatlakozása komoly reformokat igényel, míg a Nyugat-Balkán esetében ilyenekre nincs szükség. A belső reformok pedig nem vezethetnek föderalizáció felé. Magyarország továbbra is támogatja a Nyugat-Balkán mielőbbi csatlakozását, sőt:
az EU-nak nagyobb szüksége van a régióra, mint fordítva.
A panelbeszélgetésben Bóka János mellett részt vett Nemanja Starović (Szerbia európai integrációért felelős minisztere), Megi Fino (Albánia külügyi és európai miniszter-helyettese) és Predrag Zenović (Montenegró EU-főtárgyalója). A moderátor Mernyei Ákos, a Külügyi Intézet külkapcsolati igazgatója volt.
Zenović Montenegró példájával mutatta be a nehézségeket: 2012 óta tartanak a tárgyalások, az ország minden fejezetet megnyitott, és 2026 végére 20 fejezet lezárását tervezik, 2028-ra pedig teljes tagságot céloznak. Bár ma már látják az EU hibáit, továbbra is tagok akarnak lenni. A bővítés területén sok javítanivaló lenne, de geopolitikailag létfontosságú a Nyugat-Balkán felvétele.
Montenegró sikere pedig üzenet lenne a többieknek is
– fogalmazott. Ugyanakkor a késlekedés euro-pesszimizmust és kiábrándulást szül – Predrag Zenović szerint ha 2028-ra sem sikerül Montenegrónak, végleg elveszíthetik a reményt.
Megi Fino elmondta, az EU-csatlakozás több mint 30 éve nemzeti konszenzus, még a lassulás ellenére is. Céljuk 2027-re a fejezetek lezárása. A regionális együttműködés és konnektivitás kulcsfontosságú:
az EU nem engedheti, hogy a Nyugat-Balkán szürke zónává vagy hatalmi vákuummá váljon.
Nemanja Starović Szerbia helyzetét ecsetelte: 2014 óta tárgyalnak, az ország a második legfelkészültebb a régióban, mégis úgy érzik, politikai érdekek felülírják a szabályokat, és a csatlakozás örökké fog tartani. Megszámlálhatatlan politikai akadály van, az eljárások sem egyenlőek (pl. Albánia bizonyos kedvezményeket kapott, Szerbia nem).
Szerbia teljes jogú tagságot akar, de a legfontosabb kérdés a négy szabadság (áruk, szolgáltatások, tőke, személyek) megszerzése – ha ezt nem teljes tagsággal is elérhetik, érdemes lenne fontolóra venni.
Az érdemalapúság kérdésére Bóka János úgy válaszolt:
a bővítés mindig politikai kérdés volt, a probléma nem ez, hanem hogy a Nyugat-Balkán stratégiai érdeke az EU-nak, de ezt Brüsszel most nem veszi komolyan, és a tagállamok sem értenek egyet a gyors felvételben.
Hozzátette, sokan a 2004-es bővítést hibáztatják az EU versenyképességének romlásáért – pedig a balkáni bővítés nem gyengítené, hanem erősítené az uniót.
Bóka záró gondolataiban hangsúlyozta: „Ha elvesztetted az identitásodat, és gyengének érzed magad, akkor mindenhol veszélyeseket látsz magad körül, ha erősnek érzed magad, és biztos vagy az identitásodban, a küldetésedben, akkor lehetőségeket látsz magad körül.
Az EU-nak sikertörténetekre van szüksége. A nyugat-balkáni bővítés megerősítheti az EU-t. Ezért lehetőségként kell tekintenünk rá.”
A fórum üzenete világos: miközben Ukrajna miatt az EU bővítési politikája egyoldalúan tolódik el, a Nyugat-Balkán – Magyarország aktív támogatásával – jogosan követel gyorsabb, érdemibb és hitelesebb utat a tagság felé. A Nyugat-Balkán nem az Európai Unió hátsókertje, éppen ellenkezőleg egy kulcsfontosságú térség, amelyet azonban könnyen elveszíthet, ha nem javítja ki az elmúlt évtizedben elkövetett hibáit.
Nyitókép forrása: Magyar Külügyi Intézet
Ezt is ajánljuk a témában

Óriási hibát követett el Von der Leyen.

***
