Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Az energetikai infrastruktúra fejlesztése már régóta tervben van, sőt, erre kért forrást az Orbán-kormány is, ám jogállamisági viták miatt nem kapott. Magyar Péterék most ezt leporolva mehetnek végig a programon, amit még az előző kabinet küldött ki Brüsszelbe.

Másfél milliárd euróból újíthatja majd fel a Tisza-kormány a magyar energetikai infrastruktúrát. Erről hétfőn beszélt a parlamentben Magyar Péter miniszterelnök, amikor az uniós források hazahozataláról értekezett. Magyarország ezekből a pénzekből 1,5 milliárd eurót fordíthat majd a hálózat, azaz a Grid fejlesztésére, ami az összesen 16,4 milliárd eurós uniós forráscsomag mintegy tíz százaléka. De mire is lesz ez elég és valóban ilyen nagy szükség van a felújításra?

„A kormányváltás óta egyre gyakrabban hangzik el a közéleti vitákban, hogy Magyarország energetikai infrastruktúrája elavult, ezért jelentős uniós forrásokra van szükség a hálózatok korszerűsítéséhez.

Kapcsolódó vélemény
Egyszerűbben: több nap- és szélerőmű, több tiszta energia, nagyobb energiabiztonság, több beruházás és új munkahelyek Magyarországon. Pénteken Brüsszelben nemcsak forrásokról állapodtunk meg.
Ezzel szemben Magyarország energetikai infrastruktúrája európai összehasonlításban is stabil és megbízható alapokon áll
– mondta a Mandinernek Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója.
Mint fogalmazott: komoly fejlesztési igények éppen az időjárásfüggő megújuló energiatermelés robbanásszerű felfutása miatt jelentkeznek, a napenergia rendszerek kapacitásnövekedése 25-szörös volt 2018-hoz képest a villamosenergia termelésünkben. Az ország átviteli hálózatát és az elosztóhálózatok jelentős részét ugyanis még egy olyan korszak igényeire tervezték, amikor az áramtermelés néhány nagy erőműben – elsősorban Pakson és a Mátrai Erőműben – koncentrálódott, az energiaáramlás pedig jellemzően egyirányú volt, az erőművektől a felhasználók felé.
„Az elmúlt években azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. Magyarország Európa egyik leggyorsabban növekvő napelemes piacává vált, a beépített napelemes kapacitás mára meghaladja a 8,5 gigawattot. A háztartási és ipari méretű naperőművek tömeges megjelenése, az elektromos autók terjedése, valamint a hőszivattyús fűtési rendszerek növekvő száma egyre nagyobb terhelést ró a hálózatra” – tette hozzá.
Ennek következtében több térségben hálózati szűk keresztmetszetek alakultak ki. Egyes helyeken új naperőművek vagy nagyobb ipari fogyasztók csak jelentős hálózatfejlesztések után csatlakozhatnak a rendszerhez.
Az elmúlt években megszaporodtak a negatív áramáras időszakok is, amikor a termelés időszakosan meghaladja a fogyasztást. Ezek a jelenségek ugyanakkor nem kizárólag magyar sajátosságok: hasonló problémákkal küzd Németország, Hollandia, Spanyolország és számos más európai ország is, ahol a megújuló energiaforrások gyors térnyerése megelőzte a hálózatok fejlesztését. Ez a tiszta energia átmenet és a klímasemlegesség ára, amit egyetlen ország sem spórolhat meg, aki komolyan veszi a célok teljesítését.
A már említett másfél milliárd eurós keretből az elektromos hálózat fejlesztésén túl várhatóan további napelem-, szélerőmű- és energiatároló-beruházások is megvalósíthatók lesznek. A fejlesztési forrás főként Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz – REPowerEU (RRF) alapból érkezik.
„Ennek a magyarországi szakmai programját az Orbán-kormány készítette és küldte el Büsszelbe 2021. májusában, az Európai Bizottság pedig 2022. november 30-án javasolta a magyar terv jóváhagyását. Mint tudjuk ez végül az EU jogállamisági fenntartása miatt nem történt meg. Magyar Péter, tehát nagy vonalakban az Orbán-kormány által kidolgozott programot fogja végrehajtani a 1,5 millárd eurós támogatásért cserébe” – húzta alá a kutató.
Energetikai szempontból ez a 1,5 milliárd euró (nagyjából 540 milliárd forint) kifejezetten jelentős összeg lenne. Összehasonlításképpen: a MAVIR és az elosztóhálózati társaságok 2021–2025 közötti hálózatfejlesztési programjai nagyságrendileg hasonló méretűek voltak. Ekkora keretből
vezetékek, új alállomások, jelentős elosztóhálózati bővítések, valamint több gigawatt új napelem-, szélerőmű- és akkumulátoros kapacitás hálózati integrációja válhatna lehetővé.
Magyar Péter parlamenti beszédének egyik érdekes része volt a vállalatokat érintő meghatározása. Mint fogalmazott, szerinte a magyar vállalkozások fizetik a legmagasabb energiaárakat Magyarországon, hiába van lakossági rezsicsökkentés hazánkban. Toldi Ottó szerint ez nem fedi feltétlen a valóságot, de a villamosenergia esetében – különösen a kis- és közepes fogyasztású cégek körében – az EU drágább országai közé tartozik Magyarország.
A földgáz esetében ugyanakkor a helyzet lényegesen kedvezőbb, ezért a teljes energiaköltség alapján nem mondható ki, hogy a magyar vállalatok összességében Európa legmagasabb energiaárait fizetnék
– fogalmazott.
Egy vállalat versenyképességét különben is sok tényező befolyásolja – nem csak az energiaárak – és ezek összességükben szabják meg a versenyképességet és a beruházási környezetet: az áram ára, a földgáz ára, a hálózati díjak, az adók, a munkaerőköltség, a beruházási támogatások, valamint az ellátásbiztonság. Nem volt véletlen, hogy az Orbán-kormányok alatt folyamatosan nagymértékű volt a külföldi beruházások aránya Magyarországon, csak 2022 és 2025 között közel 37 milliárd eurónyi működőtőke (FDI) érkezett, és a versenyképesség terén is folyamatos volt a felzárkózásunk.
„De térjünk vissza arra a kérdésre, hogy a lakossági árakhoz képest miért magasak sok esetben a magyar vállalati áramárak? Ennek több oka van. Az első, hogy a vállalatok nem részesülnek olyan rezsivédelmi árképzésben, mint a lakosság, azaz piaci árakat fizetnek. Ebben pedig érvényesül az, hogy az áramfogyasztásunk 20 százaléka változó árú import, érvényesül az, hogy a megújuló áramtermelés támogatását is részben a nagy ipari fogyasztók fedezik és a hálózati szűk keresztmetszetek és a rendszerfejlesztési igények is növelik a költségeket” – tette hozzá.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert
