Az EU épp megágyaz az ukrán élelmiszernek, miközben Brüsszel elvenné az európai gazdák pénzét

Az Európai Parlament strasbourgi épületénél tiltakoztak az EU gazdálkodói Brüsszel költségvetési javaslata ellen, amelyben az Európai Bizottság gyakorlatilag megszüntetné a több évtizede jól működő Közös Agrárpolitikát. Az agrártámogatásokat érintő változás a többi uniós forrást is érinti, a tervezet szerint az új költségvetési ciklusban, 2028-tól megszűnnének az elkülönített alapok és egyetlen nagy alapból kellene a tagállamoknak elosztaniuk a támogatásokat.

Jelenleg a KAP az uniós büdzsében önálló tételként szerepel, a kétpilléres rendszerben az első pillér tartalmazza a közvetlen, termeléshez kötött támogatásokat, valamint a pályázat útján elnyerhető vidékfejlesztési keretet, amelyhez a tagállamok nemzeti kiegészítést rendelhetnek. 

Ezt az évtizedek óta jól működő és mind a termelők, mind a tagállamok által támogatott agrártámogatási rendszert akarja Brüsszel felszámolni, miközben a termelőknek járó pénzeket mintegy 20 százalékkal csökkentené.

Az EU vezetése átverte a gazdákat

Noha az előzetes tárgyalások során Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ígéretet tett arra, hogy nem csökken a következő uniós pénzügyi ciklusban az agrártámogatások mértéke, a júliusban bemutatott tervezet világossá tette: 

Ezért az Európai Unió legnagyobb termelői érdekképviseleti szövetsége, a Copa-Cogeca, valamint más, kisebb uniós és tagállami érdekképviseletek demonstrációt tartottak kedden az Európai Parlament épületénél. A megmozduláson a résztvevők arra szólították a parlamentet és a tagállamok vezetőit tömörítő Tanácsot, hogy ne támogassák a többéves pénzügyi keret (MFF) előterjesztett változatát. A demonstráción a magyar gazdákat a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviselte.

A szervezők a megmozduláson egy több méter hosszú vörös vonalat is felfestettek, ezzel jelezvén, hogy 

A tüntetők egybehangzó véleménye szerint Brüsszel mezőgazdasághoz és élelmiszer-előállításhoz való hozzáállása egyértelművé teszi, hogy az Ursula von der Leyen vezette testület már nem tekinti stratégiai ágazatnak az élelmiszeripart, a finanszírozás átalakításával pedig veszélybe sodorja az élelmiszer-szuverenitást.

Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara uniós agrárstratégiáért és külkapcsolatokért felelős alelnöke a Mandiner megkeresésére kitért rá, hogy a gazdáknak elkülönített uniós támogatások célja, hogy teljesíteni tudják a világ legszigorúbb termeléssel kapcsolatos előírásait, beleértve a növényvédelmi- és állatjóléti előírásokat. 

A folyamat már elkezdődött, hiszen már most jóval nagyobb arányban találhatók az üzletekben olyan élelmiszerek, amelyek nem az EU-ból származnak. Ez elsősorban a zöldség- és gyümölcskínálatban figyelhető meg.

– tette hozzá Cseh Tibor.

Az EU odadobja saját piacát Ukrajnának

A demonstrációval közel egy időben a tagállamok többsége – Magyarország és Szlovákia kivételével – megszavazta az új kereskedelmi megállapodást Ukrajnával. 

Egyebek mellett nagyobb mennyiséget exportálhat Kijev

• mézből,
• cukorból,
• tojásból,
• baromfihúsból,
• gabonafélékből,
• napraforgóból,
• kukoricából
• és gombából.

Ráadásul az elfogadott javaslat tartalmaz egy olyan megkötést, amely kimondja, hogy 2028-tól Ukrajnának is be kell tartania az Európai Unió termelési előírásait. Ennek a kötelezettségnek a betartására ugyanakkor a termelői érdekképviseletek szerint Kijev képtelen lesz a kijelölt határidőre, ráadásul a jelentéstételi kötelezettség sem erős garancia arra, hogy az Ukrajnából érkező élelmiszerek belátható időn belül megfeleljenek az uniós elvárásoknak. A kitétel nem tartalmaz olyan korlátozást, amely az importkvótákra vagy a vámtételekre befolyással bírna.

Míg a kelet-európai termelők az Ukrajnával kötött, immár véglegesnek tekinthető kereskedelmi megállapodás miatt aggódnak, annak felvásárlásiár-leszorító hatása miatt, addig a nyugat-európai gazdák elsősorban az EU-Mercosour átfogó szabadkereskedelmi egyezményt tekintik saját magukra nézve fenyegetésnek. Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay a megállapodás értelmében kedvező feltételekkel szállíthat az EU-ba különböző mezőgazdasági termékeket, elsősorban húsféléket, ezzel érdemben kedvezőtlen irányba befolyásolva az árakat.

A megállapodások ráadásul nem csak a termelők jövedelmére jelentenek veszélyt, de a jóval megengedőbb élelmiszeripari szabványok miatt a fogyasztók egészségére is kockázatot jelenthetnek.

Jóval több kiadás, változatlan kerettel

Ahogy arról a Mandiner korábban beszámolt, az Európai Bizottság júliusban mutatta be a 2028-2034 közötti, hosszútávú pénzügyi tervezetét, amely meghatározza a következő ciklusban kijelölt célokat és feladatokat is.

Fontos változás, hogy a Covid-19 járvány hatásait mérséklő helyreállítási alap felállításához felvett kölcsön törlesztése jelentős terhet ró az uniós kasszára, miközben a bevételek alig emelkednek, mivel a tehetős tagállamok nem kívánnak a jelenleginél magasabb befizetéssel hozzájárulni a közös költségvetéshez. 

Az európai termelők ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják, hogy az egyébként is magasabb forrásigényű agrárkassza a tervezet szerint a teljes pénzügyi keret kevesebb, mint 15 százalékát tenné ki. Az érdekképviseletek ragaszkodnak a korábbi, elkülönített rendszer fenntartásához, a források meghatározásánál pedig elvárják az inflációkövetést, mivel a jelenlegi költségvetés nem követte le az árak emelkedését, amely az egyre szélsőségesebb időjárás hatásaival együtt már most is rontja a mezőgazdaság jövedelmezőségét.

Magyarország a gazdák oldalán áll

Nagy István agrárminiszter többször is világossá tette, hogy Magyarország nem támogat semmilyen olyan javaslatot, amely az agrártámogatások csökkentésével, vagy a rendszer jelentős átalakításával járna. A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy komoly veszélyt jelent Brüsszel azon terve is, amely megvonná a nagy piaci szereplőktől a területalapú támogatásokat, mivel ezek a vállalkozások képesek az élelmiszeripar számára garantálni a szükséges alapanyagokat. 

A magyar kormány többször is szembefordult Brüsszel javaslataival, amelynek középpontjában ma Ukrajna feltétel nélküli támogatása, uniós integrációjának felgyorsítása és a versenyképességet romba döntő zöldcélok állnak.

Nyitókép: ELYXANDRO CEGARRA / ANADOLU / Anadolu / AFP

***