Brüsszel ezúttal túl messzire ment: az összes vörös vonalat átlépte Ursula von der Leyen

Brüsszel beáldozná a Közös Agrárpolitikát (KAP) a következő, 2028-2034 közötti költségvetési időszakban annak érdekében, hogy forrásokat szabadítson fel egyebek mellett Ukrajna támogatására. Ezzel a tagállamok és a gazdák érdekképviseletei szerint is veszélybe sodorná az Európai Bizottság a kontinens mezőgazdaságát és élelmiszer-önellátását, de Európa elveszítené globális élelmiszer-nagyhatalom szerepét is.

Az Ursula von der Leyen vezette brüsszeli testület a napokban ismertette a következő többéves uniós pénzügyi ciklus tervezetén belül az agrárköltségvetés részleteit. A legfontosabb változás, hogy az évtizedek óta elkülönített, kétpilléres közös agrárpolitikát megszüntetnék, hasonlóan a többi nagy alaphoz, például a kohéziós alaphoz. 

A nemzeti borítékok szétosztásáról a tagállamoknak kellene dönteniük, vagyis nemzeti hatáskörben kellene dönteni arról, mekkora támogatás jutna a gazdáknak.

A KAP az az uniós rendszer, amellyel többé kevésbé mindenki elégedett volt az elmúlt évtizedekben, noha az idők során több változáson is átesett az agrártámogatási rendszer, megszüntetése eddig fel sem merült.

Brüsszel ajánlata: Ukrajna több, Európa kevesebb pénzt kapna

Nagy István agrárminiszter felháborítónak nevezte Brüsszel KAP-tervezetét. Közösségi oldalán közzétett videójában elmondta, a támogatási keret jelentősen, 20 százalékkal csökkenhet, ráadásul az egybegyúrt támogatási rendszer lehetővé tenné, hogy az Európai Bizottság a mezőgazdasági támogatásokat is visszatartsa politikai okokból, a jogállamisági aggályokra hivatkozva. 

A nemzeti költségvetési hozzájárulásokkal ráadásul zavart okozna a belső piacon, miközben az EU éppen arra készül, hogy újra beengedje az ukrán élelmiszert és zöld utat adjon a dél-amerikai alapanyagoknak, elsősorban állati termékeknek. A Brüsszel által megkötött kereskedelmi megállapodások komoly versenyhátrányba hozzák az uniós termelőket, akik ráadásul a jövőben kevesebb támogatást kapnának.

A tárcavezető felidézte, hogy az agrárminiszterek csúcstalálkozóján a legtöbb tagállam kiállt a kétpilléres, elkülönített KAP mellett. Hozzátette, az európai gazdáktól megvont támogatást Brüsszel Ukrajnának adná, miközben Dimitrij Kuleba korábbi ukrán külügyminiszter is elismerte, Kijev felzárkózása Európához elképzelhetetlen a közeljövőben.

Indulásra készek a traktorok

Élesen bírálta Ursula von der Leyen javaslatát a Copa-Cogeca is. Európa legnagyobb, termelői érdekképviselete arra emlékeztetett, Brüsszel nem vette figyelembe a gazdálkodók kérését, ezért a társjogalkotókhoz, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz fordulnak, arra kérve a döntéshozókat, semmilyen formában se támogassák a 2028-2034-es költségvetési tervezetet. A szakmai szövetség világossá tette:

A Copa-Cogeca azt is kiemelte, hogy Ursula von der Leyen az agrárkeret átalakításának tervével minden vörös vonalat átlépett, Brüsszel semmiben sem tartotta magát a korábbi megbeszéléseken elhangzottakhoz. 

Az Európai Bizottság agrárköltségvetési javaslatának teljes elutasítását 10 pontba szedve indokolta, szerintük a tervezet
 

• ellentétes az uniós alapszerződéssel;
• a felhasználható keretösszeg 20 százalékkal csökkenne, miközben a jelenlegi keret sem elegendő;
• visszalépés az uniós integrációban, a KAP elveszítené „közös” jellegét.
• A kétpilléres rendszer megszüntetésével megszűnne a kiszámíthatóság;
• a jelenleginél bonyolultabb, nagy adminisztrációs terhet jelentene;
• a nemzeti kiegészítő hozzájárulások és jövedelemtámogatás alapú szemlélet (a területalapú helyett) kockára tennék a termelők jövedelmezőségét.
• A tervezett korlátozások és elvonások akadályoznák, hogy minden gazdálkodó elegendő forrást kapjon, aki valóban hozzájárul az élelmiszer-előállításhoz;
• az agráriumnak versenyeznie kellene a többi – most más forrásokból támogatott – ágazattal a szükséges összegért, ez súlyos egyenlőtlenségekhez vezetne.
• Brüsszel eljárása, vagyis a konzultáció és a hatásvizsgálat teljes hiánya elfogadhatatlan;
• és aláássa az Európai Unió stratégiai autonómiáját azzal, hogy a megfelelő finanszírozás hiányában csökkenti önellátó képességét és növeli a függőségét más

Sokba kerül saját lábára állítani az Európai Unió védelmét

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke júliusban mutatta be az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti pénzügyi ciklusának tervezetét. Arra már régóta számítani lehetett, hogy az új, hosszútávú költségvetés a korábbiaktól érdemben eltér majd, mivel az Európai Unió saját bevételeinek növelésére alig van lehetőség, miközben a kiadások jelentősen megnőnek a következő években.

Ennek oka, hogy óriási terhet ró az új pénzügyi ciklusban a Covid-19 válság hatásainak tompítását célzó, hitelből felállított helyreállítási alap (RRF) tőkerészének a törlesztése is elkezdődik. Emellett az orosz-ukrán háború és az Egyesült Államok politikájában bekövetkezett irányváltás miatt jelentős forrásokra van szükség ahhoz, hogy Európa elindítsa azokat a beruházásokat, amelyekkel kiépíti saját önvédelmi képességét, amelyet évtizedekig Washingtonra bízott.

A harmadik, jelentős új kiadás Ukrajna támogatása. Brüsszel többször is kijelentette, hogy Ukrajnát feltétel nélkül támogatja, ameddig csak szükséges, egyfelől az Oroszországgal szembeni katonai ellenállásban és az ország működőképességének fenntartásában, másfelől abban, hogy elősegítse Ukrajna minél gyorsabb, erőltetett uniós csatlakozását, amelyhez szinte minden területen jelentős átalakításokat kell végrehajtania a világ egyik legkorruptabb országának.

Már a költségvetési tervezet benyújtását megelőző hónapokban napirendre kerültek olyan javaslatok, amelyek a KAP átalakításával, az agrárkassza karcsúsításával növelték volna az EU mozgásterét. 

A legnagyobb befizetők, mint Németország és Franciaország, nem hajlandók tovább növelni a hozzájárulásukat. Más, érdemi bevétele nincs az uniónak, néhány kisebb adóbevételt leszámítva.

Nyitókép: SEBASTIEN BOZON / AFP

***