A tiszások két éve szarba gyalázzák az ország minimum felét

„Vannak ezek az egyre abszurdabb dialógusaim tiszás ismerőseimmel, akik önbizalomtól dagadva, farkasmosollyal érdeklődnek, hogy »na, na, mit fogsz dolgozni április után?« – és őszintén megrökönyödnek, mikor visszakérdezek, hogy »ÉS TE mit fogsz, ha nem nyer a Tisza?«. Hiszen ők azt gondolják, hogy ugyanazt, mint eddig. Nekik ez csak egy lehetséges plusz, a középosztály tetején trónolva, hogy a Tiszával MÉG JOBB lehet az életük.

Holott az van, hogy két éve szarba gyalázzák az ország minimum felét. Két éve amolyan eljövendő helytartóként-revizorként járnak-kelnek, tiszásra és nem tiszásra osztva az országot, utóbbi köpködött kategóriába rakva fideszest, »óellenzékit« és centristát egyaránt. Valami fura Übermensch-hittől átitatva azt gondolják, hogy ha nem is nyernek, akkor se lehet majd minisztériumot, színházat, személyi edzést, múzeumot meg textilipart csinálni nélkülük. Holott a valóság az, hogy ha nem nyernek, akkor azok felé kéne másnap eladniuk a portékát, akiket két éve azzal basztatnak, hogy milyen kevesek és szarok és hogy le lesznek váltva.

A valóság az, hogy április után, a kormányváltás elmaradtával is (is!) jön egy szükségszerű megszorítás, plusz »minden föl lesz írva«, és azért ANNYIRA a ma tiszás böllenkedői nem jók és annyira nem nélkülözhetetlenek, hogy a kurva anyjába elküldött rendszer ugyanúgy folytassa emezek tutujgatását és kifizetését.”

***

Nyitókép: Képernyőfotó