Brüsszel titkos terve miatt nagy árat fizethet Magyarország

Várhatóan szeptemberben kell dönteniük az Európai Unió tagállamainak Brüsszel javaslatáról, amely 2028-tól újra visszaengedné az ukrán élelmiszereket és alapanyagokat az uniós piacra, korlátozások nélkül. A következő időszakban pedig átmeneti jelleggel növelné azt az importmennyiséget, amelyet kedvezményesen szállíthatnának az uniós piacokra. A kereskedelmi liberalizáció kiszélesítéséhez a tagállamok többségi támogatására van szükség, amely a jelenlegi kilátások szerint meglesz, mivel a piacnyitást ellenző országok – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária – elutasítása még kevés lesz a blokkoló kisebbséghez. Franciaország korábban támogatta a kelet-európai országokat, most azonban nem foglalt egyelőre állást az újabb brüsszeli tervekkel kapcsolatban.

Brüsszel éléskamraként tekint Ukrajnára

Ukrajna a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági termelő országa. A több tízezer hektáron termelő, nemzetközi pénzalapok és spekulánsok, valamint helyi oligarchák kezében lévő ukrán agrárvállalatok jelentős részének 2022 óta az EU vált a legfontosabb célpiacává. Az orosz-ukrán háború kirobbanása után Brüsszel átmenetileg, idén júniusig felfüggesztette a behozatalt korlátozó vámokat és kvótákat, ezzel segítve a harcok sújtotta ország gazdaságát.

Az átmeneti kereskedelmi könnyítések a kelet-európai országok és részben Franciaország nyomására júniustól megszűntek, jelenleg a 2016-ban kötött megállapodások vannak érvényben. Ezek a megállapodások korlátozásokat tartalmaznak számos alapanyag és késztermék behozatalára, mint a gabonafélék, cukor, tojás, méz, egyéb élelmiszerek. A június 30-án nyilvánosságra hozott uniós javaslat két részből áll

1. a 2028-ig tartó átmeneti időszak behozatali mennyiségeire vonatkozó változtatásokból,
2. a 2028 utáni kereskedelmi liberalizáció feltételeiből.

Brüsszel azt szeretné, ha 2028-tól ismét korlátozások nélkül importálhatna az EU ukrán élelmiszereket. Ennek feltétele, hogy 2028-ig Kijev harmonizálja a termelési rendszereit az uniós szabványokkal.

Az átmeneti időszakban magasabb kvótákat állapítana meg az EU, vagyis a 2025 és 2028 közötti árumennyiség már magasabb lehet, mint a 2022 előtti import, de még mindig jóval alacsonyabb, mint az elmúlt években tapasztalt rekord áruforgalom. 

Noha Magyarország világossá tette, nem támogatja a tárgyalásokat, Brüsszel várhatóan mindent elkövet annak érdekében, hogy Kijev érdekeit szem előtt tartva lehetővé tegye az élelmiszer-behozatalt, korlátozások nélkül.

Szorít az idő

Ukrajna újbóli korlátlan agrárexportjának tehát az a feltétele, hogy az ország 2028-ig összhangba hozza szabályait az unióéval, amely a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági, növény-egészségügyi és állatjóléti előírásaival termel és gyárt élelmiszert. Éppen ezért Ukrajna két év alatt kell, hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyeket más országoknak hosszú évekig tartott bevezetni. Ehhez mielőbb nélkülözhetetlen 

• egy világos ütemterv kidolgozása,
• az intézményrendszer átalakítása, 
• az állatjóléti szabályok bevezetése,
• az engedélyezett növényvédő-szerek szinkronizálása,
• HAACP-rendszer kialakítása,
• az eredetmegjelölés,
• az összetevők pontos vizsgálata és jelölése,
• a laboratóriumi hálózat kialakítása,
• a nyomon követési rendszerek kidolgozása, auditrendszer,
• a GMO-k szabályozása,
• országos ellenőrzési hálózat,
• valamint a határokon felállított infrastruktúra.

A nagy agrárvállalatok a nem állami szintű szabályok átültetését várhatóan el tudják végezni, de a kisebb gazdaságoknak szinte esélyük sem lesz ilyen rövid idő alatt az átállásra. A szakemberek szerint még ha Ukrajna képes is lenne a költséges és bonyolult harmonizációt időben végrehajtani, a szabályok betartása már aligha lenne kivitelezhető.

Ez azt jelenti, hogy ha Ukrajna papíron képes is lenne 2028-ig bevezetni a szigorú uniós előírásokat, a gyakorlatban szinte képtelenség lenne ezek betartása. Így semmi garancia sem lenne arra, hogy 2028-tól nem az EU-nál rosszabb minőségű élelmiszerek lépnék át a határt.

Versenyhátrányban Európa

Brüsszel terve ellen Európa-szerte tiltakoznak a gazdák, noha az elmúlt években tapasztalt, látványos demonstrációkra egyelőre még nem került sor. Magyarország már június végén bejelentette, nemzeti hatáskörben továbbra is tiltja az ukrán gabonafélék és más élelmiszerek exportját. Lengyelország és Szlovákia is hasonló döntést hozott, de Bulgária és Románia és kész az import korlátozására.

A szabályozás – elsősorban nyugat-európai nyomásra – tartalmazná a tavaly bevezetett korlátozást, vagyis ha egy tagállam jelzi, hogy az ukrán termékek kedvezőtlen folyamatokat indítanak el a belső piacon, akkor azonnali korlátozások léphessenek életbe.

Az európai gazdák versenyhátránya ugyanakkor már az elmúlt években is szembetűnő volt. Ennek oka, hogy az ukrán nagyvállalatok jóval olcsóbban állítják elő és termelik meg ugyanazokat a termékeket, köszönhetően a lazább minőségi előírásoknak és az integrált termelésnek, vagyis az agráróriásoknak az alapanyag-termeléstől a feldolgozáson át a szállításig rendelkezésre áll az infrastruktúra.

Mit szólnak Zelenszkijék?

Az ukrán kormány sürgeti az EU-t, hogy mielőbb újra megnyissa határait korlátozások nélkül az ukrán szállítmányok előtt. A becslések szerint a kereskedelmi korlátozások átmeneti újbóli életbe lépése mintegy 1,5-2 milliárd eurós bevételkiesést okoz az érintett vállalatoknak. Ez a veszteség elsősorban a gabona- és olajos magvak, a baromfihús és tojás, valamint a cukor esetén jelenik meg. A vállalatok így a feldolgozott termékek előállítását növelik, például a napraforgóolaj-kivitel növelése érdekében.

Az ukrán vállalatoknak emellett gondot okoz, hogy az uniós piacokon való fokozott megjelenéssel 2022 után több korábbi piacukkal is felhagytak, elsősorban Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Az így kialakult piaci rést pedig Oroszország azonnal kihasználta. A világ legnagyobb gabonatermesztő országa lett a korábbi ukrán piacok jelentős részén a legnagyobb beszállító.

Mindez odavezetett, hogy míg az Európai Uniót elárasztotta a silány minőségű ukrán áru, amely lenyomta az árakat és hátrányba hozta az európai termelőket, addig Moszkva új piacokat szerzett, növelte kivitelét, ezzel pedig jelentősen növelni tudta a háború finanszírozására fordítható bevételeket.

Nyitókép: Nina Liashonok / NurPhoto / NurPhoto via AFP