Pozsony, Dunaszerdahely és Budapest is megmozdult a magyarokat kirekesztő dekrétumok kapcsán hozott szájkosár-törvény miatt. A határ mindkét oldalán megnyilvánultak olyan politikai szereplők is, akik korábban nemigen voltak érzékenyek a magyarok sérelmeire.
Ismételjük át: Edvard Beneš csehszlovák elnök 1945-ben kiadott dekrétumai közül 13 közvetlenül kollektív bűnösnek bélyegezte s megfosztotta állampolgárságától, jogaitól, ingatlanaitól, egyéb tulajdonától a német és a magyar közösséget, tízezreket deportált és utasított ki.
A már európai uniós tag Szlovákia parlamentje 2007-ben a német–magyar tiltakozások ellenére megszavazta a dekrétumok sérthetetlenségéről szóló határozatot, Brüsszel pedig minden ezzel kapcsolatos vitát azzal söpört le az asztalról, hogy tagállami belügyről van szó. Pozsony azzal érvelt, hogy az amúgy a zsidótörvényekre hasonlító rendelkezések kvázi történelmi dokumentumok, nincsenek is hatályban. A fordulatot a közelmúltbeli földelkobzások hozták, amikor a helyben csak földmaffiának nevezett Szlovák Földalap 2019-ben földkisajátításokba kezdett, és ezek során a Beneš-dekrétumok rendelkezéseire is hivatkozott, mondván: nem jár kárpótlás a tulajdonosoknak, mert amúgy is el kellett volna venni a földjüket még 1945-ben.
A felhorgadó vita mentén a legerősebb ellenzéki erő, a Progresszív Szlovákia (PS) párt magáévá tette (támogatta, átvette, felhasználta) a régóta tiltakozó Magyar Szövetség követeléseit, köztük a földelkobzások leállítását és a dekrétumok hatályon kívül helyezését. Erre zsigeri reakcióból a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elkezdte követelni a dekrétumok megkérdőjelezésének büntethetőségét, majd az ötletet Robert Fico kormányának másik két pártja is magáévá tette, és Pozsony 2025. december 11-én elfogadta azt a törvényjavaslatot, miszerint a dekrétumok megkérdőjelezése akár börtönbüntetéssel is sújtható. A törvényt Peter Pellegrini köztársasági elnök december 23-án alá is írta.
A magyar kormány tagjai több alkalommal tiltakozásukat fejezték ki, de voltak, akik visszafogottnak ítélték a reakciókat. December 15-én Szijjártó Péter külügyminiszter – akinek nyomására korábban sikerült elérni Ficónál a szintén SNS kezdeményezte nyelvtörvény-szigorítás „elsüllyesztését” – jelezte: nem hagyják, hogy bármelyik magyarnak bántódása essék. Karácsonykor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közölte, hogy küzdeni fognak a dekrétumok érvényesítése ellen, Orbán Viktor kormányfő pedig január 5-én nemzetközi sajtótájékoztatóján megismételte: elfogadhatatlannak tartja a kollektív bűnösség elvét, erről egyeztetett szlovák kollégájával, és egyelőre a jogi helyzet tisztázására vár.
A Magyar Szövetség pedig beszorult a Beneš-ügyben korrekt, ám a legtöbb más ügyben nehezen vállalható PS és a más értékekben korrekt, de Beneš-ügyben vállalhatatlan kormánypártok közé. Gubík László, a párt elnöke lapunk megkeresésére hangsúlyozza: akárhogy kertelünk is,
„nyolcvan éve nem született ilyen durva magyarellenes jogszabály”.
Ráadásul szinte ellehetetlenített bármiféle együttműködést a szlovák kormánypártokkal, hiszen a felvidéki magyarság dns-ébe van kódolva, hogy a Beneš-dekrétumok nem maradhatnak a jogrend részei. Ám a felvidéki magyarok, bár ez az ügy összerántotta őket, így is megosztottak, és a PS elhódíthat tőlük szavazatokat, ha sikeresen átveszi a magyar érdekek képviseletét.
„A magyar kormány stratégiai partnersége számunkra megkérdőjelezhetetlen” – jegyzi meg Gubík László. Ők mint felvidéki párt a lehető leghangosabbak kívánnak maradni a dekrétumok ügyében – nem véletlenül szerveztek jókora tüntetést december 20-án Dunaszerdahelyre, az „ártatlanság menetét” Gubík vezetésével.
Január 3-án Budapesten is lezajlott egy nagyobb megmozdulás fiatal egyetemi hallgatók, Katona Illés László főszervező és társai szervezésében.
A szónokok elítélték az általuk némasági törvénynek nevezett jogszabályt, felszólították a szlovák kormányt a visszavonására,
és visszhangozták a Magyar Szövetség követeléseit a felvidéki magyarok sérelmeinek és jogainak elismeréséről. A rendezvény tudatosan pártpolitika-mentes volt, de ellenzéki pártok és influenszerek egy része lehetőséget látott benne. Néhány tucat embert mozgósított, de annál több fényképet és Facebook-bejegyzést gyártott le a Tisza Párt és a Momentum, masszív csoporttal voltak jelen a Mi Hazánktól, s részt vett az eseményen Ungváry Krisztián, Molnár Áron, Jámbor András és még jó páran, akik korábban nem feltétlenül voltak a külhoni magyar kisebbség szószólói, ám most meglátták a lehetőséget az ügy belpolitikai felhasználására. A tömeget persze nem ők alkották, hanem a klasszikus jobboldali csoportok. A kormánykritikus sajtó főleg Magyar Péter jelenlétére és üzeneteire fókuszált, a felvidéki Új Szó kiajánlója pedig egyenesen arra engedett következtetni, hogy az ellenzéki politikus a szervezők vagy felszólalók között volt.
Ugyancsak a hétvégén a Magyar Szövetség komáromi politikusai, Orosz Örs és Stubendek Attila, valamint Fiala-Butora János jogász bejelentették, petíciót indítanak, s egyúttal feljelentették magukat a szájkosártörvény alapján. Gubík László megkeresésünkre elmondta, személyesen is terjesztik majd a petíciót.
Nyitókép: Mandiner-archív
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A tagállamok többsége megszavazta a Mercosur-egyezményt, jöhet az olcsó, dél-amerikai antibiotikumos hús az Európai Unióba.
Brüsszel döntése tovább növeli az Unió versenyhátrányát.
Hazánk mellett Szlovákia, Románia és Lengyelország segíti a háborúban álló országot.
Minden másnál veszélyesebb, ha a magyar baloldal kerül kormányra – fogalmazott a miniszter a közmédia podcast műsorában.
Nem lehet a magyar emberek döntését figyelmen kívül hagyni.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
Egyetlen állítással elérték, hogy azonnal szabadon engedjék őket.
