Brüsszel mindenkinek meleg szívvel ajánlja a diplomáciai megoldást, csak saját magának nem. Kaja Kallas nemrég kijelentette: még nincs itt az ideje közvetlenül tárgyalni Moszkvával.
Az európai diplomácia az utóbbi hetekben azért vált az amerikai közösségi oldalakon a köznevetség tárgyává, mert miközben repültek a rakéták az iráni légtérben, addig a vezetői diplomáciáról papoltak. A nevetségesnek hangzó „felszólítások” és kemény hangú levelek ellenére, Európa diplomácia központúsága az erényei közé tartozik. Azonban ebben sem tudja lemosni magáról a képmutatás vádját Brüsszel, mert míg másoknak folyamatosan diplomáciai megoldást ajánl, addig ő maga elzárkozik attól, hogy a határvidékén dúlú háborúval kapcsolatban a diplomáciai megoldást keresse. Ezt nemrég demonstrálta Kaja Kallas, aki azt követően nyilatkozatban hangsúlyozta a diplomácia fontosságát, miután Izrael légicsapásokat hajtott végre Libanonban a Hezbollah terrorszervezet ellen.
Kaja Kallas március 9-én kijelentette: Izraelnek be kell fejeznie libanoni műveleteit, és a diplomácia kínálja a legjobb esélyt arra, hogy Libanon ne csússzon a káoszba.
„A Hezbollah döntése, hogy Irán támogatására támadást indít Izrael ellen, veszélybe sodorja az egész régiót, és halálos dimenziót ad a helyzetnek. Izraelnek joga van a nemzetközi joggal összhangban önvédelemre” – áll Kallas nyilatkozatában. „Ugyanakkor Izrael válasza túlzottan kemény volt” – tette hozzá. Kaja Kallas tehát azt szeretné, ha az izraeli vezetés diplomáciai úton egyezne meg a Hezbollah-val, ahogy egyébként korábban a Hamásszal kapcsolatban is ugyanezt ajánlotta.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha Izraelnek diplomáciai megoldást kellene találnia egy terrorszervezettel, akkor vajon Kaja Kallas, az Európai Unió első számú diplomatája miért nem fogadja meg saját tanácsát és tárgyal az oroszokkal a háború lezárásáról?
Oroszország egy agresszív háborút índított Ukrajna ellen, amelyért egész Európa elítéli, de azért sokkal inkább partnernek tekinthető, mint egy olyan iszlamista szervezet, amelynek ideológiáját mélyen meghatározza a mártírságra való törekvés és a hitetlenek iránti gyűlölet.
Donald Trump eseménydús éve miatt könnyű elfelejteni, hogy miután a háború elején megszakadtak a tárgyalások, az európai vezetés két és fél éven át nem tett semmilyen kísérletet a háború diplomáciai úton való lezárására, vagy a felek esetleges asztalhoz terelésére. Donald Trump 2025-ös beiktatása után merült fel elsőször a diplomáciai megoldás lehetősége. Az európai vezetők, akik éveken át igyekeztek messze elkerülni a tárgyalóasztalt, mégis felháborodtak, mikor az amerikaiak gyakorlatilag kizárták őket a folyamatból, sőt még a sarokba se tettek nekik széket.
Kapcsolódó vélemény
A Kelet-Európában zajló konfliktusok kapcsán jelenleg három forgatókönyv képzelhető el: egy rossz, egy sokkal rosszabb és egy reményt keltő.
Az EU első számú diplomatáját március elején azt nyilatkozta, hogy még nem jött el az ideje, hogy Oroszországgal közvetlenül tárgyalásokat kezdjenek, és nem is utalt rá, hogy erre mikor kerülhetne sor. Annyit elárult: „ha szükséges” ő vállalná, hogy személyesen is közvetítse az oroszoknak az európai álláspontot, de hozzátette:
„még nem tartunk ott.”
Donald Trump legutóbb júniust tűzte ki határidőnek az ukrán-orosz háború befejezésre. Miközben tehát az amerikaiak néhány hónapon belül lezárnák az ukrajnai háborút, az európai vezetés továbbra sem áll készen a tárgyalásokra.
Magyarország a kezdetektől a diplomácia megoldást sürgette, és egyre több ország fejezte ki, hogy négy év után itt lenne az ideje a közvetlen tárgyalásoknak. Ezek között volt:
Tavaly ősszel Macron már arról beszélt, hogy az európaiaknak meg kell találniuk a módját, hogy közvetlenül folytassanak a párbeszédet Oroszországgal, és ezzel kapcsolatban az olasz miniszterelnök is a támogatását fejezte ki. Idén februárban pedig már diplomatát is küldtek a franciák Oroszországba, hogy tárgyaljon az orosz féllel.
„Akár tetszik nekünk Oroszország, akár nem, Oroszország holnap is ott lesz. Ezért fontos, hogy strukturáljuk az európai tárgyalások újrakezdését az oroszokkal, naivitás nélkül, az ukránokra gyakorolt nyomás nélkül, de úgy is, hogy ne függjünk harmadik felektől ebben a tárgyalásban”
– mondta Macron.
Érdekes módon az Oroszországtól leginkább fenyegetést érző két Balti-állam: Észország és Lettország is közvetlen tárgyalásokat szorgalmaztak, és még egy EU-különmegbízott kinevezését is kezdeményezték.
A háborús patthelyzet miatt egyre több elemző van azon az állásponton, hogy a harcmező helyett a tárgyalóasztal mellett fogják a felek eldönteni a háborút. Azok a diplomaták, akik szerint a vérszomjas ellenséggel is diplomácia tárgyalást kell kezdeményezni, azok meghallgatnhatnák a saját tanácsukat, és tárgyalóasztalhoz ülhetnének, hogy legalább kísérletet tegyenek a háború lezárására.
Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
„A háború hamarosan véget ér, de egy nagyon-nagyon veszélyes fázisba lépünk, ahol sokan megpróbálnak majd pénzt szerezni” – mondta Philip Pilkington brit közgazdász a Mandinernek adott interjúban.
Az Európai Unió ezzel a lépéssel buktatá meg Orbán Viktor kormányát.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy mi lesz az igazi tét a választáson.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter volt a Mandiner Klubest győri rendezvényének vendége. A tárcavezető beszélt Ukrajnáról, a miniszterelnököt ért fenyegetésekről és arról is, mit szeretne Zelenszkij elérni Budapesten.
Az EU gazdasági biztosa a Politico kérdésére úgy fogalmazott: „Ezt a hitelt így vagy úgy, de folyósítani fogjuk.”
A szállítmány lefoglalása nemcsak Zelenszkijre mért csapást, hanem Brüsszelre is.
„Amikor azt akarom, hogy véget érjen, véget is fog érni” – tette hozzá az amerikai elnök.
Lázár János a nemzeti egységre hívta fel az emberek figyelmét: „Nincs helye politizálásnak, taktikázásnak, választási matekozgatásnak”.
A szép tavaszi idő után komolyabb zivatar és jégeső is előfordulhat.
Gigaberuházás jön Amerikában – ez a lépés teljesen átírhatja az olajpiacot.
