Itt az eredménye a román Tisza-csomagnak: az infláció ismét rekordot dönt, a béreket befagyasztották, a cégek pedig elbocsátási hullámba kezdtek.
Januártól újabb megszorítások léptek életbe Romániában. Az EU-párti bukaresti kormányzat már 2025-ben döntött a több mint 8 százalékos költségvetési hiány miatt arról, hogy jelentősen visszafogja a kiadásokat és növeli a bevételeket.
A kiadáscsökkentés indokolt, mivel Románia a viszonylag alacsony államadóssága ellenére magas hiánnyal küzd, ráadásul az előrejelzések szerint csak szigorú kiadáscsökkentés és több éves pénzügyi konszolidációs programmal érhető el fenntartható módon.
A Brüsszel által is támogatott román kormány a hiánycsökkentés érdekében brutális megszorításokról döntött, az intézkedéscsomag hatása ráadásul Magyarország számára is figyelemre méltó lehet, mivel a megszorítások jelentős része egyezik a Tisza Párt korábban kiszivárgott programjának több elemével is.
Ezek közé tartozik, hogy a nagyértékű autók után is extra adót kell majd fizetni. Jelentősen emelkedett a dohány, az üzemanyagok és az alkohol jövedéki adója. Az üzleti széférában a jelenlegi 10-ről 16 százalékra emelkedik az osztalékadó, ugyanilyen mértékű adóemelés lép életbe a befektetésekből és kriptovalutákból származó nyereség után. A törvény kihirdetése az úgynevezett „Temu-illetéket” is hatályba lépteti, amellyel 25 lejes (megközelítőleg 1885 forint) illetéket vetnek ki minden Európai Unión kívülről érkező, 150 eurós értékhatár alatti, és így vámmentesen behozott küldeményre – összegezte az Oeconomus Gazdaságkutató elemzése az újabb megszorításokat.
A 3000 lejnél magasabb nyugdíjak után 10 százalék járulékot kell befizetniük a nyugdíjasoknak. A nyugdíjakat és a közszférában dolgozók bérét a kormány befagyasztotta, de a versenyszférában sem a béremelések, hanem az elbocsátások időszaka köszöntött be. A lakosság vásárlóereje és életszínvonala a megszorítások miatt zuhanórepülésben van.
A legújabb megszorító csomag elfogadása után Romániában mintegy 80 százalékkal emelkedik a lakásadó, a nagyon értékes ingatlanok adója ennél is nagyobb mértékben nő. A 2026. január 1-én hatályba lépő szabályozások szerint a személygépkocsik adóját a környezetszennyezés mértéke és a hengerűrtartalom alapján számítják ki. Akárcsak a lakások esetében, A rövid távra, turisztikai célra bérbe adott ingatlanok után a nettó bevétel 30 százalékát kell befizetni adóként.
Az Oeconomus elemzése felidézi, Ilie Bolojan miniszterelnök 2025, július végén jelentette be azokat a főbb megszorító intézkedéseket, amelyek augusztus 1-jétől léptek hatályba:
A megszorítások tehát brutális jövedelemcsökkenést eredményeztek a teljes lakosságnak, míg a gazdasági szereplők is jóval kevesebbet tarthatnak meg bevételükből. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői az elemzés szerint a közelmúltban tárgyaltak a bukaresti kormánnyal. Az IMF már most figyelmeztetett: a tavalyi és idei reformok után 2027-től újabb kiigazítási programra, azaz megszorításokra lesz szükség, már nem csak a hiány csökkentése, hanem a gazdaság egyensúlyának fenntartása érdekében.
A román kormány EU-pártiságát jól mutatja, hogy a megszorítások ellenére Ukrajna támogatását továbbra is fenntartják.
Az IMF és Brüsszel szigorú iránymutatásai mellett végrehajtott gazdasági fordulat rövid idő alatt komoly válságba sodorta Romániát, a vásárlóérték gyors csökkenése miatt pedig már a Román GDP 70 százalékát kitevő fogyasztás is a mélybe zuhant. Egyre többen figyelmeztetnek a közösségi médiában a problémákra, a legtöbb hozzászólásból pedig az is kiderül, hogy a románok összességében nem foglalkoznak a gazdaságpolitikával, leginkább azért, mert nem értenek hozzá.
Megdőlt az a közgazdasági alapvetés, hogy a vásárlóerő visszafogása stabilizálja a gazdaságot, ráadásul a vállalati szférában végrehajtott adóemelések miatt az árak is az egekbe emelkedtek,
Romániában újra 10 százalék környékére gyorsult az infláció, ami óriási reálbér-csökkenést okoz.
A Brüsszel által javasolt és itthon a Tisza Párt által képviselt megszorítások tehát amellett, hogy minden állampolgár életszínvonalára komoly csapást mértek, a következmények tartós, elmélyülő válsághoz vezettek. Ráadásul az előrejelzések alapján remény sincs arra, hogy a hiány érdemben csökkenjen, vagyis a jelenlegi 8-9 százalékos szintről az EU által előírt 3 százalékos szint alá essen.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A kellemetlen lebukást a párt saját videós anyagának köszönheti.
Érkezhetnek a guruló dollárok?
A Tisza Párt biztonságpolitikai szakértőjének botránya még nem zárult le – írta közösségi oldalán a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.
Hivatali visszaélés miatt fordult a hatósághoz Tényi István.
Nagy Attila Tibor elemző meglátása alapján a baloldali szakértők fogják „sírba vinni” a Tisza Pártot.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
Egyetlen állítással elérték, hogy azonnal szabadon engedjék őket.
