Gyorsan zuhan az életszínvonal: „Bezzeg Románia” Brüsszel-barát kormánya folytatja a megszorításokat

Januártól újabb megszorítások léptek életbe Romániában. Az EU-párti bukaresti kormányzat már 2025-ben döntött a több mint 8 százalékos költségvetési hiány miatt arról, hogy jelentősen visszafogja a kiadásokat és növeli a bevételeket. 

Románia meglépte, amit a Tisza Párt is megtehetne

A kiadáscsökkentés indokolt, mivel Románia a viszonylag alacsony államadóssága ellenére magas hiánnyal küzd, ráadásul az előrejelzések szerint csak szigorú kiadáscsökkentés és több éves pénzügyi konszolidációs programmal érhető el fenntartható módon.

Ezek közé tartozik, hogy a nagyértékű autók után is extra adót kell majd fizetni. Jelentősen emelkedett a dohány, az üzemanyagok és az alkohol jövedéki adója. Az üzleti széférában a jelenlegi 10-ről 16 százalékra emelkedik az osztalékadó, ugyanilyen mértékű adóemelés lép életbe a befektetésekből és kriptovalutákból származó nyereség után. A törvény kihirdetése az úgynevezett „Temu-illetéket” is hatályba lépteti, amellyel 25 lejes (megközelítőleg 1885 forint) illetéket vetnek ki minden Európai Unión kívülről érkező, 150 eurós értékhatár alatti, és így vámmentesen behozott küldeményre – összegezte az Oeconomus Gazdaságkutató elemzése az újabb megszorításokat. 

A legújabb megszorító csomag elfogadása után Romániában mintegy 80 százalékkal emelkedik a lakásadó, a nagyon értékes ingatlanok adója ennél is nagyobb mértékben nő. A 2026. január 1-én hatályba lépő szabályozások szerint a személygépkocsik adóját a környezetszennyezés mértéke és a hengerűrtartalom alapján számítják ki. Akárcsak a lakások esetében, A rövid távra, turisztikai célra bérbe adott ingatlanok után a nettó bevétel 30 százalékát kell befizetni adóként.

Az Oeconomus elemzése felidézi, Ilie Bolojan miniszterelnök 2025, július végén jelentette be azokat a főbb megszorító intézkedéseket, amelyek augusztus 1-jétől léptek hatályba:

• Az áfa átalakítása: az addigi három áfakulcsos rendszert (5, 9 és 19 százalék) két kulcsosra alakították át: 11 és 21 százalékosra. A kedvezményes, 11 százalékos kulcs alá tartoznak továbbra is a gyógyszerek, az élelmiszerek, az ivóvíz és csatornázás, a könyvek, az öntözéshez használt víz, a tűzifa és a hőenergia. A vendéglátás és turizmus ágazat is ezen a szinten maradt.
• Jövedéki adók emelése: az alkoholos italokra, az üzemanyagokra és a dohánytermékekre kivetett jövedéki adók 10 százalékkal emelkedtek.
• Egészségügyi hozzájárulás, azaz társadalombiztosítás: a járulékfizetők száma hatmillióról nyolcmillióra nő. Bevezették az egészségbiztosítási hozzájárulást a 3000 lejnél magasabb nyugdíjakra, megszüntetve a kivételeket. Egy 4000 lejes nyugdíj esetében például a 3000 lej feletti részre kell 10 százalékot fizetni, vagyis 100 lejt.
• A tőkejövedelmek többlet adóztatása: 2026. január 1-jétől az osztalékadót 10 százalékról 16 százalékra emelik.
• A banki nyereségek többlet adóztatása: a bankok extra adóterhet kaptak, mivel a tőkéjük hozama az egyik legmagasabb.
• A szerencsejáték-nyeremények megadóztatása: minden szerencsejátékból származó nyereséget magasabb adóval terheltek annak érdekében, hogy az állam bevételei ezen a területen mintegy 30 százalékkal növekedjenek.
• Az oktatásban heti 2 órával nő a kötelező tanórák száma.
• A béreket és nyugdíjakat befagyasztotta a kormány.
• Az állami, uniós finanszírozású beruházások egy jelentős része pedig bizonytalan időre fel lett függesztve.

Bukarestben tárgyal az IMF

A megszorítások tehát brutális jövedelemcsökkenést eredményeztek a teljes lakosságnak, míg a gazdasági szereplők is jóval kevesebbet tarthatnak meg bevételükből. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői az elemzés szerint a közelmúltban tárgyaltak a bukaresti kormánnyal. Az IMF már most figyelmeztetett: a tavalyi és idei reformok után 2027-től újabb kiigazítási programra, azaz megszorításokra lesz szükség, már nem csak a hiány csökkentése, hanem a gazdaság egyensúlyának fenntartása érdekében.

Az IMF és Brüsszel szigorú iránymutatásai mellett végrehajtott gazdasági fordulat rövid idő alatt komoly válságba sodorta Romániát, a vásárlóérték gyors csökkenése miatt pedig már a Román GDP 70 százalékát kitevő fogyasztás is a mélybe zuhant. Egyre többen figyelmeztetnek a közösségi médiában a problémákra, a legtöbb hozzászólásból pedig az is kiderül, hogy a románok összességében nem foglalkoznak a gazdaságpolitikával, leginkább azért, mert nem értenek hozzá.

A megszorítások mellett kilőttek az árak is

Megdőlt az a közgazdasági alapvetés, hogy a vásárlóerő visszafogása stabilizálja a gazdaságot, ráadásul a vállalati szférában végrehajtott adóemelések miatt az árak is az egekbe emelkedtek, 

A Brüsszel által javasolt és itthon a Tisza Párt által képviselt megszorítások tehát amellett, hogy minden állampolgár életszínvonalára komoly csapást mértek, a következmények tartós, elmélyülő válsághoz vezettek. Ráadásul az előrejelzések alapján remény sincs arra, hogy a hiány érdemben csökkenjen, vagyis a jelenlegi 8-9 százalékos szintről az EU által előírt 3 százalékos szint alá essen.

Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement