Az amerikai elnök egy átfogó interjúban beszélt az Egyesült Államok világpolitikai szerepéről, a vezetői felelősségről és a hatalom korlátairól. A Donald Trump által felvázolt gondolkodás középpontjában nem elvont jogi elvek, hanem a biztonság és a stabilitás áll. Az amerikai elnök szerint a döntések súlyát viselni kell.
Donald Trump a The New York Timesnak adott interjújában szokatlan nyíltsággal beszélt arról, miként értelmezi az elnöki hatalom lényegét és korlátait. Az amerikai vezető egyértelművé tette: nem a nemzetközi szerződések vagy jogi formulák jelentik számára az elsődleges iránytűt, hanem a felelősségteljes vezetői döntés.
A lap kérdésére, hogy van-e bármilyen határ az Egyesült Államok globális hatalmának gyakorlásában, Trump határozott választ adott.
Igen, van egy dolog. A saját erkölcsöm. A saját elmém. Ez az еgyetlen dolog, ami megállíthat
– fogalmazott. Hozzátette:
Nincs szükségem nemzetközi jogra. Nem akarok embereket bántani.
Donald Trump ugyanakkor nem tagadta, hogy az Egyesült Államok köteles figyelembe venni a nemzetközi jogot, de hangsúlyozta, hogy annak alkalmazása nem lehet automatikus.
Attól függ, mit értünk nemzetközi jog alatt
– mondta, világossá téve, hogy szerinte végső soron az amerikai elnöknek kell mérlegelnie, mikor és hogyan érvényesülnek ezek a korlátok. Az interjúból kirajzolódó világkép középpontjában az a gondolat áll, hogy a nemzeti erő nem önmagáért való, hanem eszköz a stabilitás fenntartására. Trump szerint a korábbi amerikai elnökök túlságosan óvatosak voltak, és nem használták ki azt a politikai, gazdasági és katonai súlyt, amely az Egyesült Államok kezében van.
Az elnök beszélt arról is, hogy tudatosan épít az Egyesült Államok kiszámíthatatlanságára.
Szerinte ez a hozzáállás gyakran önmagában is elrettentő hatású, és hozzájárul ahhoz, hogy más országok óvatosabban mérlegeljék lépéseiket.
Trump külön kitért a NATO szerepére is, hangsúlyozva, hogy a szövetség ereje elképzelhetetlen az Egyesült Államok nélkül. Emlékeztetett arra, hogy az ő fellépésének hatására a NATO-tagállamok vállalták a védelmi kiadások növelését.
Én vettem rá őket arra, hogy többet költsenek a NATO-ra
– közölte. Az elnök hozzátette:
Hűséges voltam Európához. Jó munkát végeztem. Ha nem lettem volna, Oroszország most egész Ukrajnát birtokolná.
Trump ezzel azt sugallta, hogy az amerikai határozottság nem gyengíti, hanem éppen megerősíti a nyugati szövetségi rendszert. A beszélgetés során Donald Trump nem mutatott aggodalmat amiatt sem, hogy a legutolsó nagy nukleáris fegyverzetkorlátozási megállapodás hamarosan lejár.
Ha lejár, lejár. Majd kötünk egy jobb megállapodást
– fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte Kínát is be kell vonni minden jövőbeli egyezménybe.
Ezt is ajánljuk a témában
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
Az elnök kitért Kína és Oroszország szerepére is, hangsúlyozva, hogy egyikük sem merne komoly lépéseket tenni az Egyesült Államokkal szemben az ő elnöksége idején. Amikor Tajvan kérdéséről esett szó, Donald Trump úgy fogalmazott:
Lehet, hogy megtenné egy másik elnök idején, de velem nem hiszem
A venezuelai beavatkozással kapcsolatban Trump elutasította azt az érvet, hogy az amerikai fellépés precedenst teremtene más nagyhatalmak számára. Szerinte az Egyesült Államokat közvetlen fenyegetés érte, amit nem lehet összehasonlítani más térségek konfliktusaival.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai különleges erők sebészi pontossággal emelték ki a diktátor drogbárót Caracasból.
A belpolitikai kérdésekről szólva Trump jelezte, hogy tisztában van az intézményi korlátokkal, ugyanakkor azt is világossá tette, hogy megválasztott elnökként kötelességének érzi a rend fenntartását. Hangsúlyozta:
eddig nem érezte szükségét rendkívüli eszközök bevetésének, de nem zárta ki azok alkalmazását sem.
Az interjú egészét tekintve Trump következetes képet rajzolt fel önmagáról: olyan vezetőként mutatta be magát, aki nem tagadja a hatalom jelentőségét, de nem is hárítja el annak felelősségét. A The New York Times beszámolója alapján az amerikai elnök szerint a világpolitika nem elméleti vita, hanem döntések sorozata – és ezekért valakinek vállalnia kell a következményeket.
Nyitókép: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Az olasz miniszterelnök a valódi célt is megnevezte.
Az olasz miniszterelnök szerint eljött az idő, hogy Európa egységesen beszéljen Oroszországgal a háborúról.
Olaj ott nincs, drogkartellek annál inkább.
„Ha Magyar hatalomra kerül, nem fogja megvétózni Ukrajna EU-csatlakozását. A fő magyar ellenzéki politikus túlságosan nagyra értékeli a jó kapcsolatokat Brüsszellel, ezért hatalomra kerülése után nem fog többé felesleges fejfájást okozni az Európai Uniónak” – állítják az ukránok.
Én csak annyit fűznék hozzá: madarat tolláról, embert barátjáról…
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
Egyetlen állítással elérték, hogy azonnal szabadon engedjék őket.
