A jelentésből az is kirajzolódik, hogy nem hazánk az egyetlen uniós ország, amely úgy gondolja, Ukrajna csatlakozása inkább hátrányt jelentene a közösség számára.
Úgy tűnik, az oroszok elszánták magukat.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt a Mandiner negyedik kulturális-közéleti klubestjének előadója.
A stratégiai kezdeményezés teljes mértékben az orosz csapatok kezében van.
Ezt tervezi a Tisza is.
Macron szerint ma jár le a határidő, amit Donald Trump adott Vlagyimir Putyinnak.
Drasztikusan felgyorsultak az események.
Brüsszel még több pénzt, fegyvert és katonát is küldene Ukrajnába.
Izgatottan várja az UNIAN a jövő évi magyar választásokat. Ez nem véletlen: Ukrajna EU-csatlakozása csak akkor kerülhet napirendre, ha kormányváltás következik Magyarországon.
Béke, akár kompromisszumok árán, ezt akarja 59 százalékuk; s nem hogy a 2014-es, de a 2022-es határok visszavívásának sincs már érdemi támogatottsága.
Az instabilitás és a korrupció miatt a kormány hozzáállása indokolt.
Franciaország és Litvánia akár már a háború befejezése előtt is készek lennének kiképzőket küldeni Ukrajnába.
A pénteki koppenhágai informális külügyminiszteri találkozón körbejárt egy dokumentum arról, hogyan kéne átvariálni az uniós szavazási mechanizmust, hogy a magyar álláspont ne érvényesülhessen.
Oroszország a héten indított légicsapásokkal nem csak Kijevnek, de Párizsnak és Londonnak is üzent.
Még a nyilvánvalót is letagadják a Deutsche Welle cikkében.
„A Magyarországi kőolaj hiány megéri, amíg Ukrajna nyeri a háborút.”
Az ukrán légvédelem nem tudta megállítani a támadást.
„Folytatjuk a nyomásgyakorlást azért, hogy további szankciókat vezessünk be azért hogy Oroszországot erővel visszatereljük a tárgyalóasztalhoz” – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök.
Kijev bombázásának hírével próbálták meggyőzni az amerikai elnököt.
Láthatólag az oroszok a katonai siker birtokában sehova nem sietnek. Kohán Mátyás írása.
