Európa magára marad: sem Kína, sem India nem akarja Ukrajnát támogatni

A december elején megjelent új amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia csak futólag tér ki az ukrajnai háborúra. Ebből is látszik, Washington célja világos: 

A dokumentum ugyanakkor meglepően kemény hangot üt meg Európával szemben: az amerikai elemzés szerint a kontinens több országát „instabil kisebbségi kormányok” vezetik, amelyek irreális elvárásokat fogalmaznak meg, és ezzel éppen a békét nehezítik.

Az sem jó hír Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint, hogy Kína akár döntő szerepet is játszhatna az ukrajnai háború lezárásában, mert van elég befolyása ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra, mégsem teszi. Szerinte Peking saját geopolitikai érdekei miatt nem érdekelt a konfliktus befejezésében. Mint fogalmazott, 

Zelenszkij felidézte, hogy Kína komoly gazdasági és diplomáciai eszközökkel rendelkezik Moszkvával szemben, és közvetlenül Vlagyimir Putyinra is hatással lehetne. Mégsem lát arra utaló jelet, hogy Peking kész lenne ezt a befolyást a béke érdekében kihasználni.

 – mondta. Szerinte ennek hátterében a Kína és az Egyesült Államok között zajló globális vetélkedés áll, amely gazdasági és diplomáciai téren is egyre élesebb. Zelenszkij úgy véli, Pekingnek stratégiai szempontból előnyös, ha Oroszország erős marad, mert ellensúlyt képez Washingtonnal szemben. Éppen ezért a kínai vezetés nem támogatja, hogy Moszkva vereséget szenvedjen.

A teljes nyugati sajtó meghökkent, hogy Narendra Modi indiai miniszterelnök vörös szőnyegen fogadta Vlagyimir Putyint Újdelhiben, ahol a két vezető biztonsági és kereskedelmi kérdésekről tárgyalt még december első hetében. 

Putyin megköszönte a közvetítési erőfeszítéseket, és arról beszélt, hogy „közösen néhány partnerrel, köztük az Egyesült Államokkal” is dolgoznak egy lehetséges rendezésen.

A találkozó hátterében India egyensúlyozása áll: a háború ellenére továbbra is olcsón vásárol orosz olajat, miközben stratégiai érdekből igyekszik jó kapcsolatot fenntartani Moszkvával és Washingtonnal egyaránt. 

A látogatás könnyen ronthat India kapcsolatain az EU-val és az Egyesült Államokkal, ahol egyre nagyobb nyomás nehezedik Újdelhire az orosz olajimport és a Putyinnal ápolt szoros viszony miatt. Sokak szerint India „stratégiai kötéltáncot” jár: nem akarja elveszíteni régi szövetségesét, Oroszországot, de egyszerre szeretne egyre szorosabb partner lenni Amerikával is – ez pedig a mai geopolitikai környezetben komoly diplomáciai kihívás.

Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint 

A két ország évtizedek óta hagyományos partnerséget ápol, amelynek egyik legfontosabb pillére a védelmi és energetikai együttműködés: Oroszország megbízható szállító, India pedig fizetőképes és stabil nagy vevő.

Az Oroszország-szakértő szerint ez kettős hatást váltott ki: Újdelhi hatalmas bevételhez jutott, miközben Oroszországnak is segített stabilabban tartani a gazdaságát. A mostani tárgyalások nemcsak a katonai és energetikai kapcsolatok elmélyítéséről szóltak, hanem olyan mechanizmusok összehangolásáról is, mint az indiai UPI és a RuPay fizetési rendszerek. 

Mivel Oroszország a Visa és MasterCard kiesését próbálja helyettesíteni, ezek az alternatívák kulcsszerepet kaphatnak. Seremet hozzátette: India jövőre átveszi a BRICS elnökségét, ezért az alternatív fizetőeszközök kérdése – amelyet Oroszország aktívan szorgalmaz – újra napirendre kerülhet, noha India és Kína ezekben óvatos.

Modi szerint India nem semleges, hanem a békét támogatja – ugyanúgy, mint Európa. Ám a béke fogalma mást jelent: India a harcok mielőbbi lezárását sürgeti, míg Európa a békét feltételekhez köti. „A fő ellentét az, hogy az indiai változatban a béke nem egyenlő Oroszország megbüntetésével” – fogalmazott a vezető kutató.

A találkozó stratégiai jelentőségű lehet a globális hatalmi verseny szempontjából. India szabad hozzáférést kaphat az orosz sarkvidéki kikötőkhöz Vlagyivosztoktól Murmanszkig, ami jelentősen növelheti a két ország összekapcsoltságát. 

Eközben Ukrajnából heves bírálatok érkeztek: Kijev Putyint „diktátornak” és Oroszországot „terroristaállamnak” nevezte, és azzal vádolja Indiat, hogy „a Kreml pénzmosodájává” vált. Az ukrán álláspont sarokköve, hogy India sohasem ítélte el Moszkvát, és az olajimport révén fokozatosan „csatlakozott a gonosz tengelyéhez”.

A szakértő azonban úgy látja: a két ország együttműködése nem az orosz–ukrán háborúról szól. A találkozón a háború témája periférikus volt – „ahogyan azt a Globális Dél országai is látják”. 

Bár kétségtelen, hogy az indiai piac hatalmas segítséget jelent Oroszország számára, Moszkva ma már nem kizárólag az ukrajnai konfliktus kontextusában gondolkodik. 

 – zárta Seremet Sándor.

Nyitókép: Alexander KAZAKOV / AFP