2026 a fegyverek vagy a remény éve lesz? – ellőtték a startpisztolyt!

A 2025-ös év főszereplője minden kétséget kizáróan Donald Trump amerikai elnök volt, aki már második elnöksége első évében olyan jelentős belpolitikai és nemzetközi intézkedéseket hozott, amelyek a szakértők szerint egy új világrend kialakításához járultak hozzá. Az amerikai elnök várhatóan 2026-ban is azon lesz, hogy lezárja az ukrajnai háborút, és még magasabb szintre emelje az amerikai érdekek érvényesítését, ellentétben az EU-val, amely kitartóan halad előre a háború eszkalációja és az eljelentéktelenedés útján. Mindeközben egy új nukleáris verseny van kialakulóban a nagyhatalmak között. Mutatjuk, mire számíthatunk 2026-ban!

Továbbra is Ukrajna háborús támogatása a cél, de egyre nő a megosztottság az EU-ban

Az Európai Unión Tanácsának soros elnökségét 2026 első felében Ciprus veszi át Dániától. Bár Nicosia már ígéretet tett, hogy

, Brüsszelben mégis aggódnak, a szigetország konfliktusos viszonya a törökökkel ugyanis visszavetheti az Ankarával folytatott biztonsági megállapodásokat – írja a Politico.

Ráadásul a 2019-es finn elnökség óta most először fordul elő, hogy olyan tagállam viszi át a soros elnökséget, amely nem NATO-tag.

 Marilena Raouna, az ország uniós ügyekért felelős miniszterhelyettese a brüsszeli lapnak arról beszélt, „Ciprus, ha tehetné, már holnap csatlakozna a katonai szövetséghez”, amit jelenleg Törökország akadályoz.

Görögország és Ciprus eddig is ellenezte, hogy a törökök csatlakozzanak az Európai Védelmi Ügynökséghez, és Brüsszelben attól tartanak, hogy Nicosia az elnökséget a törökökkel szembeni nyomásgyakorlásra használná. A lapnak nyilatkozó uniós tisztviselők szerint ez azért problémás, mert katonailag Törökország az USA után a NATO második legerősebb tagállama, és a szövetség belső megosztottsága az oroszok malmára hajthatja a vizet.

A 2026-os évben szintén meghatározó lehet, hogy Andrej Babis megválasztásával újabb patrióta párt került kormánypozícióba, és a háborúellenes hangok is felerősödtek. A cseh üzletember visszatérésével pedig komoly szövetségest kapott Magyarország Brüsszellel szemben az ukrajnai háború, a migrációs paktum és a woke-ideológia népszerűsítésének kérdésében is.

– jelentette ki Orbán Viktor a 2025-ös év utolsó uniós csúcstalálkozója után, amikor a cseh és a szlovák miniszterelnökkel közösen sikerült elérniük, hogy a három tagállam kimaradjon a közös kölcsön felvételéből, amely súlyos adósságot róhat az abban résztvevő országokra, noha a magyar-szlovák viszonyra árnyékot vetett utóbb a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos új szlovák törvény.

Folytatódik a migrációs nyomás – ezúttal belülről

2025 decemberében a magyar miniszterelnök azzal az ígérettel indult neki az uniós csúcstalálkozónak, hogy ha kell, napokon át egyezkedik a többi ország vezetőivel, de nem hagyja, hogy Magyarországot háborúba, vagy adósságba rángassák.

Végül egy hajnalig tartó vitában sikerült is képviselnie a magyar érdekeket, de 2026-ban sem lesz könnyű dolga. A szokásos háborús nyomás mellett 2026. június 12-én lép életbe teljes hatállyal a migrációs paktum, amelynek értelmében Magyarországnak több tízezer migránst kéne befogadnia, vagy több száz millió eurónyi „szolidaritási díjat” befizetnie.

 Ezzel kapcsolatban 2026-ban további heves viták várhatók az Európai Parlamentben, hiszen a magyar kormány mellett Lengyelország, Szlovákia és Csehország is ellenzi a migrációs paktumot.

Fontos kiemelni, hogy a 2026 tavaszán esedékes magyar országgyűlési választásokat Brüsszelben is fokozott figyelem övezi, az uniós vezetők ugyanis abban bíznak, hogy a Fidesz végre veszít, és a Tisza hatalomra kerülésével egy olyan Brüsszel-párti magyar kormányt kapnak, amely nem fog gondot okozni sem a migránspaktum érvényesítése, sem az ukrán háború támogatása, sem Kijev gyorsított uniós csatlakozása kapcsán.

Egyre többen szállnak ki a háború támogatásából

Ami az Európai Uniót illeti, a tagállamok vezetői december elején megállapodtak egy 90 milliárd euró összegű háborús kölcsön folyósításáról Ukrajna számára – amit saját maguk is kölcsönből fedeznek, és könnyen lehet, hogy a végén a tagállamoknak kell majd azt visszafizetniük Ukrajna helyett. Ez az jelenti, hogy az EU legalább 2027-ig pénzeli Ukrajna háborúját, de ha rajtuk múlik, még azon is túl, mivel a 2025-ös év utolsó uniós csúcstalálkozóján egyfajta átmeneti megoldáskén kezelték ezt a kölcsönt, és több európai vezető hosszútávú tervei között szerepel a befagyasztott orosz vagyonok felhasználása. (Sőt, a 90 milliárd eurós kölcsönt is ebből akarják visszafizetni.)

Az eddigi évek gyakorlatához képest változást jelent, hogy három tagállam – Magyarország, Csehország és Szlovákia – nem vesz részt a közös kölcsönfelvételben, ami akár precedenst is jelenthet a jövőre nézve. Ne felejtsük el, a 2025-ös év arról szólt, hogy az uniós vezetők azzal voltak elfoglalva, hogyan vehetnék el Magyarország vétójogát Ukrajna háborús támogatásának és EU-csatlakozásának kérdésében. Andrej Babiš kormányra kerülésével „újabb akadály gördült” a háborúpárti európai elit törekvései elé, de Robert Fico szlovák miniszterelnököt is az „engedetlenek” között tartják számon.

 Az, hogy Trump béketörekvései mit hoznak a következő évben, nem jósolható meg biztonsággal: egyes szakértők szerint még ebben az évben tűzszünetet kötnek a háborúzó felek, mások szerint viszont tovább eszkalálódik a helyzet.

Az oroszok bizakodva látják a jövőt: egy decemberben publikált felmérés eredménye szerint a megkérdezett orosz lakosság 55 százaléka úgy gondolja, még ebben az évben tűzszünettel vagy békével zárulhat a háború, 70 százalék szerint pedig Oroszország szempontjából kedvezőbben fog alakulni ez az év, mint az előző.

Mindeközben, ahogy haladunk előre az időben, egyre elkerülhetetlenebbnek tűnik, hogy Ukrajnában választásokat tartsanak. Volodimir Zelenszkijt 2019-ben választották meg, azóta többször is elhalasztották a választásokat, ami Donald Trump szerint a demokrácia megszűnésének jele. Az év végén kirobbant korrupciós botrány, amely Zelenszkij legbelső köreit érintette, szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy minél sürgősebb vezetőváltásra van szükség. 

Bár az ukrán államfő sokáig halogatta ezt a kérdést, az elmúlt évben már konkrét válaszokat és intézkedéseket vártak tőle. December elején azt ígérte, hogy Ukrajnában 60-90 napon belül választásokat tarthatnak, amennyiben a nyugati szövetségesek garantálják annak biztonságát. Később arról számolt be, hogy létrejött egy munkacsoport, amely a hadiállapot idején és a háború utáni időszakban tartandó választásokat készíti elő. A bizottság – amelynek célja többek között arról gondoskodni, hogy a külföldre menekült ukrán állampolgárok is tudjanak szavazni – december 26-án tartotta meg első ülését, de a kérdésben nyilatkozó érintettek szerint az előkészületi munkálatok legalább fél évet vesznek igénybe, vagyis az év első felében biztosan nem lesznek választások.

Pedig már Vlagyimir Putyin is együttműködéséről biztosította Zelenszkijt: ígéretet tett, ha megtartják a választásokat, Oroszország arra az időre hajlandó mérsékelni a támadásokat.

2026-ban kiélesedhet a nukleáris fegyverkezési verseny

2026. február 6-án lejárt az Egyesült Államok és az USA között kötött Új stratégiai fegyvercsökkentési egyezmény (New START treaty). Amennyiben ezt nem hosszabbítják vagy újítják meg, illetve nem köt a két ország egy újabb megállapodást, akkor a világ két legnagyobb nukleáris hatalma között megszűnik a jelenlegi jogilag kötelező nukleáris fegyverzetkorlátozás és átláthatóság. Bár Oroszország 2023 februárjában felfüggesztette részvételét a New START szerződésben, ami a gyakorlatban annyit jelentett, hogy egyes kötelezettségeket Moszkva nem hajtott már végre.

Az először 2010-ben aláírt, majd többször megújított egyezmény egy bilaterális, jogilag kötelező nukleáris fegyverzetkorlátozó szerződés az USA és Oroszország között, amely: korlátozza mindkét fél stratégiai nukleáris robbanófejeinek és hordozórakétáinak számát, ellenőrzést, és adatcserét ír elő, hogy mindkét fél betartsa a korlátokat. Ennek megszűnésével minden jogi korlát megszűnik a nukleáris erők számára és a telepített fegyverekre vonatkozóan. Ez gyakoribb fegyverbővítést és versengést okozhat, a két fél között, ami már 2025 év végén elindult, hiszen mindkét fél nukleáris tesztelésekről számolt be.

Sőt, a közel fél évszázada befagyasztott nukleáris versenybe ezúttal Kína is beszáll, amely ország már most óriási nukleáris fegyverkezést hajt végre. Én végén arról számoltunk be, hogy a Pentagon jelentése szerint Peking több mint száz interkontinentális rakétát telepíthetett új silókba, sőt, a bővítés folyamatos, és 2030-ra Peking több mint 1000 nukleáris robbanófejjel rendelkezhet (ez a szám 2024-ben még a 600-as tartomány alsó részén volt).

 A New START szerződésével tehát 2026-ban a szakértők szerint nukleáris fegyverkezési verseny indulhat az Egyesült Államok, Oroszország és Kína között. Donald Trump amerikai elnök kezdeményezte egy háromoldalú nukleáris semlegességi nyilatkozat aláírását, de Peking sem átfogó, sem részleges fegyverellenőrzési egyeztetésekre nem mutat nyitottságot.

Amerikában időközi választást és születésnapi ünnepséget is tartanak

Az Amerikai Egyesült Államok 2026. július 4-én ünnepli 250. születésnapját, vagyis a függetlenségi nyilatkozat aláírásának 250. évfordulóját. Az ünnepség megszervezésére Joe Biden elnöksége alatt jelölték ki Barack Obama korábbi pénzügyminiszterét, Rose Riost, aki egy 16 fős bizottsággal készül a nagyszabású július 4-i ünnepségre, szoros együttműködésben a Donald Trump által létrehozott fehér házi munkacsoporttal. A kongresszus 150 millió dollárt különített el a nagyszabású rendezvényre, valamint létrehoztak egy Freedom250 nevű szervezetet is, amelyen keresztül további pénzt gyűjtenek rá. 

Rios a Politicónak nyilatkozva elmondta, az is mutatja, milyen fontos ünnepségről van szó, hogy egyike annak a kevés demokraták által kinevezett vezetőknek, akiket nem váltott le Trump. Szerinte ez annak köszönhető, hogy Amerika születésnapjának megünneplése nem pártpolitikai kérdés, hanem egy mindenkit egyesítő, hatalmas megemlékezés.

Ugyanakkor a pártpolitika is fontos szerepet fog játszani az USA-ban a 2026-os évben, november 3-án tartják ugyanis a félidős választásokat, amelynek során a Képviselőház minden tagját és a Szenátus egyharmadát választják újra. Az amerikaiak továbbá szintén döntenek 36 állam kormányzói posztjáról és több mint hatezer tagállami képviselőről.

A legutóbbi, 2024-es választások óta a Szenátusban 53-47 arányos fölényben vannak a republikánusok. Bár a félidős választások általában az ellenzékben lévő pártnak kedveznek, a demokratáknak nehéz lesz megszerezni a többséget, ugyanis ahhoz legalább négy helyet át kéne venniük a republikánusoktól. Az 50-50 fős döntetlen még a republikánusoknak kedvez, ebben az esetben ugyanis az alelnök, JD Vance szava a döntő vitás kérdésekben.

Elemzők szerint a demokraták már azt sikerként könyvelhetik el, ha két helyet meg tudnak szerezni a republikánusoktól, és 2028-ban már komoly esélyekkel fordulhatnak rá a választásokra.

A New York Times által elemzett legfrissebb közvélemény-kutatások a Képviselőházban minimális demokrata fölényt jósolnak, amit a Szenátushoz hasonlóan az ellenzék előnyével magyaráznak. A lap elemzője ugyanakkor kiemeli, hogy a demokraták százalékban mért előnye mindössze egy számjegyű a republikánusokkal szemben, így a Képviselőház összetétele továbbra is nyitott kérdés.

Nyitókép: Alexander NEMENOV / AFP