Nem aprózzák el: brutális rakétagyártásba kezdett Kína
Leleplezték az elképesztő fejlesztéseket, a Nagy Fal adja a másikat!

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Több mint száz interkontinentális rakétát telepíthettek új silókba.

Kína nagy valószínűség szerint több mint 100 interkontinentális ballisztikus rakétát telepíthetett három új rakétasiló-mezőbe, közel a mongol határhoz – írta meg a Reuters a Pentagon egy, még nem véglegesített jelentésére hivatkozva. Az amerikaiak szerint szilárd hajtóanyagú DF–31-es típusú rakétákról lehet szó. Ez az első alkalom, hogy az USA védelmi minisztériuma konkrét számot közöl a silókba betöltött rakétákról – emlékeztet a lap.
A dokumentumban továbbá hangsúlyozzák, miközben az Egyesült Államok nyitott lenne egy nukleáris semlegességi nyilatkozatot aláírni Kínával és Oroszországgal,

Peking nem mutat hajlandóságot sem részleges, sem átfogó fegyverzetellenőrzési egyeztetésekre.
A Pentagon jelentése összhangban van a Bulletin of the Atomic Scientists értékelésével, miszerint Kína minden más atomhatalomnál gyorsabban bővíti és modernizálja nukleáris arzenálját. Peking ugyanakkor azt állítja, kizárólag védelmi célból folytat nukleáris törekvéseket, a fegyverarzenál mérete pedig a nemzetbiztonsághoz szükséges minimumra korlátozódik.
Ezt is ajánljuk a témában
Leleplezték az elképesztő fejlesztéseket, a Nagy Fal adja a másikat!

Az amerikaiak szerint viszont, bár Kína nukleáris robbanófej-készlete 2024-ben még a 600-as tartomány alsó részén volt, ami a korábbi évekhez képest lassabb gyártási ütemet jelez,
a bővítés folyamatos, és 2030-ra Peking több mint 1000 nukleáris robbanófejjel rendelkezhet.
A jelentés nem nevezi meg, hogy az újonnan telepített rakéták konkrétan mely országokat céloznák.
A dokumentum szélesebb katonai összefüggésekben is vizsgálja Kína stratégiáját, és megállapítja, hogy Peking célja lehet 2027 végére elegendő haderőt felsorakoztatni ahhoz, hogy képes legyen megnyerni egy háborút Tajvan ellen. A Pentagon szerint Kína különböző katonai opciókat dolgoz ki, köztük olyan csapásméréseket is, amelyek 1500–2000 tengeri mérföldes távolságban zajlanának, és akár az Egyesült Államok jelenlétét is komolyan veszélyeztethetnék a Csendes-óceán ázsiai térségében.
A jelentés időzítése különösen érzékeny, mivel kevesebb mint két hónap van hátra a New START szerződés lejártáig, amely az utolsó érvényben lévő amerikai–orosz nukleáris fegyverzetkorlátozási megállapodás. Szakértő szerint a szerződés lejártával egy háromoldalú nukleáris fegyverkezési verseny indulhat az Egyesült Államok, Oroszország és Kína között.
Nyitókép: GREG BAKER / AFP