Hiába csökkent a tananyag, mégis túlterheltek a diákok – mi áll a háttérben?

A pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos a Mandinernek elmondta: tavaly szeptemberben 640 igazgató részvételével mentorprogram indult, amelynek eredményei már most megjelentek a magyar iskolákban is. A köznevelés aktuális kihívásairól szólva elmondta: növekszik a sajátos nevelési igényű tanulók száma, valamint az iskoláknak is egyre összetettebb feladatokra kell válaszokat adniuk a befogadó oktatás megteremtésében. Interjúnk Balatoni Katalinnal.

Ellentétes érzése van az embernek akkor, amikor azt látja, a 2020-as Nemzeti Alaptantervben (NAT) csökkent a tananyag, csökkent az óraszám, ahogy az OECD kutatása is ezt bizonyítja, hogy alacsonyabb idehaza az óraterhelés, mint más országokban; ennek ellenére, a tanulók, a családok és a pedagógusok nem ezt tapasztalják.

Ilyenkor – mondta lapunknak a biztos – fel kell tenni a kérdést, hogy miért? Véleménye szerint ennek egyik legfőbb oka a sokszor elavult módszertan a tudásátadás és a számonkérés, értékelés terén, illetve az, hogy a pedagógusok egy része nem ismeri, nem alkalmazza az új alaptanterv tartalmát, és sokszor az iskolák sem tartják be a maximalizált óraszámokat.

Ez egyébként az egész világon hatalmas probléma, hiszen az új generációk figyelem és koncentrációs szintje teljesen megváltozott. Ma mindenki azt mondja, hogy hasznosítható tudásra hajt. Abban azonban minden neveléskutató egyetért – tette hozzá –, hogy lexikális tudás nélkül nem tudunk kompetencia alapú tudásról beszélni. Az információk hozzájárulnak a gondolkodási folyamatok és az agyi struktúrák fejlődéséhez. 

Balatoni Katalin: A tanároknak felül kell írniuk az évtizedes rutinokat

Az oktatás területén az egész világ fordulóponthoz érkezett, ezért rendkívül fontos, hogy a magyar iskolák és óvodák jól reagáljanak ezekre a változásokra. „Egész biztos vagyok abban, hogy a magyar köznevelésnek belülről kell tudnia megújulni, és sokkal inkább építenie kell értékeinkre és új utakat kell keresnie a gyermekekhez. Ahhoz, hogy a ma gyermekét el tudjuk érni, illetve meg tudjuk szólítani új módszerekre és eszközökre van szükség a tudásátadás folyamatában, a számonkérésben és az értékelésben egyaránt” – közölte a miniszterelnöki biztos. 

Balatoni Katalin úgy véli, hogy az újításokkal tehermentesíteni lehet a tanulókat és sokkal közelebb tudják hozni őket a tanuláshoz, a pedagógusok pedig sikerélményeik által motiváltabbá válnak. A tapasztalat az, hogy az iskolákban a frontális oktatást csökkentve nagyobb hangsúlyt kellene kapjanak a projektek, a közös munkák, a csoportos munkák, valamint különböző egyéni tanulási utak is. 

„Ami 20-30 vagy akár 10 éve rutinként működik, azt muszáj lesz újraértékelni és új alapokra helyezni” – mondta Balatoni Katalin. Hozzátette: fontos, hogy bekapcsolják az oktatásba a digitális tartalmakat is. 

A tudásátadás mellett egyre fontosabb tényező az emberség is

– magyarázta a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos.

A hagyomány és az innováció nem ellentétei egymásnak – tette hozzá –, hiszen az előrelépés nem csak robotokról, digitalizációról és mesterséges intelligenciáról szól, hanem arról is, hogy azt az értékrendszert, amit a magyar oktatásban képviselünk, miként tudjuk új szemlélettel átadni gyermekeinknek. Ennek egyik kiváló eszköze a magyar kultúra, ami egyedi az egész világon, hiszen nagyon-nagyon gazdag, gyönyörű, sokrétű és számos eleme felhasználható nevelési-oktatási folyamatok során. 

„Ezek a gyökerek tartanak meg minket, és ezek adnak jövőt a világunkban” – mondta a neveléstudományi kutató, aki szerint az identitás nem ideológia, hanem kapaszkodó. Nagyon fontos célja és feladata a mai magyar köznevelésnek – legyen szó óvodáról, általános iskoláról vagy középiskoláról –, hogy a gyermekeknek egy olyan identitást tudjon biztosítani, amivel stabil lábakon tudnak megállni ebben a felfokozott világban. Másrészről – folytatta a pedagógiai szakember – őseink ezeréves örökséget hagytak ránk, melyet kötelességünk tovább éltetni: az értékrendet, amivel ők megőrizték nekünk a Kárpát-medencében a magyarság világát, kultúráját és hitét. 

SNI-s tanulók az osztályban: az intézmények 82 százaléka befogadó 

Balatoni Katalin úgy véli, hogy minden gyermek sajátos nevelési igényű, tehát mindegyik nebulóhoz meg kell találni a saját utat. De vannak olyan tanulók, gyermekek, akiknek speciális segítségre, illetve támogatásra van szükségük. 

A szakemberek úgy látják, hogy az utóbbi időszakban jelentős mértékben megnövekedett a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma. „Nekünk reagálnunk kell erre” – magyarázta a biztos, aki emlékeztetett arra, hogy a gyógypedagógusok számát folyamatosan növelték: tíz évvel ezelőtt 5700-an dolgoztak a köznevelésben, ma már több mint 11 ezren vannak jelen, de itt nem állhatunk meg, további szakemberekre van szükség.

„Nagyon fontos az együttműködés a felsőoktatással, hogy az igényekre reagálva ők is megfelelő számú képzést biztosítsanak. Mindemellett az is lényeges, hogy a többségi pedagógusképzésben is megjelenjen ez a terület: a jelen és jövő pedagógusainak kell, hogy legyenek válaszaik és olyan eszköztáruk, amellyel segíteni tudják a gyermekek fejlődését” – mondta Balatoni Katalin.

A több mint négy éve tartó orosz-ukrán háború miatt rengeteg menekült gyerek érkezett Magyarországra. „A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően minden olyan iskola, ahova ukrán gyermek érkezett fejenként, havi 120 ezer forint többletjuttatásban részesül, a tanulók pedig heti öt órában kérhetnek felzárkóztató segítséget”, tette hozzá.

Igazgatói mentorhálózat program: a köznevelés megújulása egy közös szakmai építkezés

A folyamatos társadalmi változások miatt szükséges az oktatási rendszer megújítása. Ebben kulcsszerepe van az intézményvezetők szakmai támogatásának is, ezért a miniszterelnöki biztos kezdeményezésére új, országos együttműködési forma indult el az iskolaigazgatók számára.

„2025 szeptemberében 640 résztvevővel indult el az igazgatói mentorhálózat program, amelyben több fontos szakmai irányt jelöltünk ki. Ilyen a vezetői célkitűzés és struktúra, a pedagógusok motiválása és a szülőkkel való élő kapcsolattartás. A találkozókon elképesztő mennyiségű innováció tárul elénk a program által, amit hasznos know-how-ként az egész országban be tudok mutatni” – tájékoztatott a biztos.

Képek forrása: Facebook