A gyógyszeriparból igazolt új államtitkárt Hegedűs Zsolt

Becságh Péter korábban a Roche Magyarország egészségügyi innovációért felelős vezetőjeként dolgozott.

Magyar Péter a kormányülések jegyzőkönyveire hivatkozva azt állította: hogy az Orbán-kormány átvette volna a migrációs paktum szabályait.

Az Országgyűlés dönt az Alaptörvény tizenhatodik módosításáról: a Melléthei-Barna Márton és a Hantosi István által benyújtott javaslat nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki tisztség betöltésének maximális idejét. Továbbá rendezné a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) ügyét, illetve megalapozná a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
Pintér Sándornak rossz napja volt 2024. augusztusában, amikor megtudta, nem úgy halad a vitnyédi tábor, ahogy tervezték – kezdte napirend előtti felszólalásában Magyar Péter. „Önök mind ott ültek, és szembemenve minden vállalásukkal, hogy migránstábort építsenek” – jelentette ki a miniszterelnök. Jegyzőkönyvre hivatkozva elmondta: „Önök belehazudtak a magyar emberek szemébe”. Ezek a dokumentumok szerinte egyértelműen bizonyítják, hogy a magyar kormány 500 fős migránstábort terveztek létrehozni a magyar-osztrák határra, „suttyomban” – mint fogalmazott. „Tudták, hogy miképpen verik át a magyarokat és a saját szavazóikat is”. Hozzátette, nemcsak tudták, el is kezdték rá elégetni az adófizetők pénzét. Név szerint többször is említette Gulyás Gergelyt, mint mondta, arra adtak utasítást, hogy a hatóságok dobják ki a menekülteket a lerobbant kollégiumi épületekről, hogy oda aztán 500 fős migránst be tudjanak fogadni. Magyar Péter azt mondta, Gulyás Gergely a Fidesz-kongresszuson azt mondta, csak egy „trükk volt” a vitnyédi migránstábor. Magyar Péter szerint igen drága trükk lehetett, azt is mondta, 2024- szeptemberében Gulyás Gergely azt hazudta, diáktábor épül. „Ön szerint bárki elhiszi, hogy diáktábort építenek, miközben 3 méteres kerítéssel vették körbe?”. Feltette a kérdést, miért titkolták volna el, hogy fantasztikus nyári tábort építenek? Ironikusan utalva arra, hogy „pont önök, akik 12-en adnak át egy még el nem készült buszmegállót?” Feltette a kérdést, miért 500 fős migránstábor létrehozása szerepel 5 milliárd forintból a jegyzőkönyvekben? „Miért nem kérdezték meg a környékbelieket?” – kérdezte. Három nappal a kormányülés után, amin elfogadták a tábort, Gyopáros Alpár arról tájékoztatta a helyieket, nem terveznek migránstábort. „Vitnyéden semmilyen menekülttábor nem lesz” – mondta akkoriban Gulyás Gergely Magyar Péter emlékeztetett. „Elköltöttek egymilliárd forint közpénzt, kialakították a hálótermeket”, miközben „belehazudtak az emberek szemébe”. Végül pedig, mint Magyar Péter elmondta, azért nem valósult meg, mertr a helyi Tisza-szigetek intézkedtek. Mint mondta, „a helyiekkel együtt sikerült nyomást gyakorolni”.
„2026-ra szükséges a migrációval kapcsolatos politikai konfliktust élezni” – idézte Magyar Péter miniszterelnök a 2024-es augusztus 21-i kormányülés emlékeztetőiből a szerinte ikonikus mondatot. A magyar emberek megszorongatása szerinte erőforrás volt – mondta a miniszterelnök. Vitnyéden azért nincs migránstábor, mert lebuktak – tette hozzá, miközben a Fidesz-képviselők padsoraiban morajlás hallatszott. Úgy fogalmazott: az egykor volt demokraták szövetségét a csalódottság és ugyanazok tartják túszul. „Aki látott már fideszes politikust, azt nem lepte meg az újabb hazugság” – emelte ki. Hozzátette, „önök a migrációs paktumról is hazudnak”, a kormányülések jegyzőkönyvei itt maradtak, 2024-ben nemcsak a migránstáborról tárgyalt, hanem Bóka János minisztériuma által készített dokumentumról is tárgyaltak. Eszerint a Fidesz-kormány be kívánja vezetni a migrációs paktumot. „Ezt nem én írtam, nem a Tisza írta”. Sőt, ennek határidő előtti alkalmazására kértek felhatalmazást az Európai Bizottságtól – emelte ki Magyar Péter.
„Mi nem fogunk mást mondani, mint, amit teszünk” – emelte ki Magyar Péter, hozzátette: a magyaroknak joguk van ismerni az igazságot, és ahhoz, hogy többé senki ne kormányozhassa úgy az országot, hogy mást tesz, mint amit mond. „A haza nem létezhet nemzetegyesítő ügyek nélkül” – mondta a miniszterelnök. Szerinte ilyen ügy lehetne a migráció elleni fellépés, úgy véli, közösen kell kimondani, hogy ki léphet be az országba, és ki telepedhet le, a magyar nemzet érdekében. „Felelős érdekérvényesítésre van szükség” – hangsúlyozta.
„Nagyon köszönöm, hogy felemlegette ezt az ügyet” – mondta Toroczkai László. Hozzátette: „az én arcomba hazudták, hogy ez gyerektábor lesz”. Számonkérte, hogy a Tisza nem tüntetett a helyszínben, ellenben a Mi Hazánk képviselői igen. „Valóban a civilkurázsi volt, akiktől erről értesülhettünk” – hangsúlyozta Toroczkai. Kiemelte ugyanakkor, hogy Magyar Péter felszólalásában nem tért ki arra, hogy a Tisza mit fog tenni a migráció kapcsán, szerinte pedig ez szükséges. Kitért arra, hogy ezeknek a táboroknak nem kell zártnak lennie, szerinte a migrációs paktum fő problémájáról nem beszélt a miniszterelnök, nevezetesen, hogy ezekkel az „illegális betörőkkel” együtt kell-e élnünk. „Konkrét válaszokat várok!” – hangsúlyozta Toroczkai, hozzátéve, hogy érti a harcát a volt pártjával, de az egész probléma az Európai Bizottság, és Ursula von der Leyen, aki a miniszterelnök embere a Mi hazánk elnöke szerint. Emlékezett, éppen Varsó az, ahol a legjobban növekszik a bevándorlók aránya, „ők sem tudták megoldani”.
Komolytalan vádaknak nevezte Magyar Péter szavait, mint mondta, a leköszönt kormány nem migránstábort, hanem kerítést épített a déli határkerítésre. Az unió saját számai szerint tíz kiutasítási határozatból mindössze egyet tudnak végigvinni, épp ez az oka, hogy be sem engedik a migránsokat országba. „Amennyi migránst talál, annyi túrórudit adok a miniszterelnöknek” – egy sincs – mondta Rétvári Bence. „Iszonyatosan veszélyes belépni a migrációs paktum hatálya alá” – emelte ki a politikus. Az unió azt várja el, hogy ne visszafordítsa a migránsokat, hanem segítse kitölteni az iratokat a menekülteknek, „mi ebbe nem voltunk hajlandók belemenni” – szögezte le. Ursula von der Leyen kikotyogta, hogy Magyarország megszavazta a migrációs paktumot, „ön arra készül, hogy elfogadja a migrációs paktumot”, arra hivatkozva, ezt tette volna a Fidesz is. „Ezt a hazugságvárat építi” – mondta, „önök Brüsszelben megszavaztáka igrációs paktumot, de mi ezt nem fogjuk hagyni”.
„Valószínűleg hiányzik a Fidesz-kongresszus neki” – erre gondolt Gulyás Gergely, amikor Magyar Péter szombaton bejelentést tett – mondta felszólalásában a fideszes politikus. Emlékeztetett: határkerítést építettek, tranzitzónákat hoztak létre, majd csak a külképviseleteken lehetett benyújtani menekültügyi kérelmeket. „A kormány semmi szószegést nem követett el” – tette hozzá, ott iskolai oktatás lesz – mondta. A kormány 2024-ben úgy döntött, hogy mindent megtesz, hogy ne kelljen fizetni az egymillió eurós bírságot. „Amit ön mond, az félrevezetése az Országgyűlésnek”. „Ön a migrációs paktumot akarja végrehajtani, ezért vádol meg minket azzal, hogy más állásponton lett volna a kormány”. Gulyás Gergely rámutatott, hogy a Magyar Péte által emlegetett kormányhatározat célja, hogy a kormányt a bírságtól meg tudja védeni.
„Feketén-fehéren leírja, hogy tábort építenek, most meg feláll, és azt hazudja, önök iskolát akartak építeni” – szögezte le Magyar Péter miniszterelnök Gulyás Gergelynek adott válaszában. Közben ismét összeszólalkozott Gulyás Gergellyel. Magyar Péter kiszólt közben Rétvári Bencének is, hogy arra vigyázzon, ha bemegy a templomba, újra kell azt szentelni. Mint mondta, „önök kidobták a kárpátaljaikat, hogy ott migránstábort hozzanak létre”. Ha a gyerekeknek megfelelt a hely, miért kellett 5 milliárd forint közpénzt erre elkülöníteni, amiből egymilliárdot el is költöttek erre? – tette fel a kérdést Magyar Péter. Kitért arra is, hogy „megszűnt a propaganda”, megemlítette a Mediaworks-öt, az Alapjogokért Központot és a Megafont. „Hallott-e már ön arról, hogy törvénymódosítással hét évre elítélt embercsempészt, szám szerint 2200-t kiengedtek a börtönökből” – tette fel a kérdést Gulyás Gergelynek Magyar Péter. Ebben szerepelt, hogy 72 órán belül hagyják el az országot, és üljék le a börtönbüntetésüket másutt – „ilyen még egy filmszínházban sincs, kedves Pócs János” – jelentette ki Magyar Péter. „Önök súlyos bűncselekményt elkövetőket engedtek ki, és soha senki nem ellenőrizte, elhagyták-e az országot” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. „Lehet bűnelkövetőket kiengedni a börtönökből?” – tette fel a kérdést, mint mondta „botrányos”, amit műveltek az embercsempészek kiengedésével, „botrányos” a migránstábor építése, és az, hogy „most sem mondanak igazat”. Toroczkainak válaszolva elmondta: a belügyminiszter nyilatkozata elérhető, abból megkapja a választ. Arról is szólt, a Mi Hazánk is riogatott, mint szerinte a Fidesz azt állítva, hogy ha a Tisza nyer, akkor másnap jönnek a migránsok, és jön a behívó, mehetnek a frontra a magyarok Ukrajnába. „Nem jönnek a migránsok, nem fogunk letelepedési kötvényt árulni, nem fogunk egy darab csempészt sem kiengedni” – hangsúlyozta. „Még mindig mondják, mondják, hogy jönnek a migránsok, nem tudom , milyen szert használnak, de kemény lehet” – mondte Magyar Péter ironikusan. „Nem hajtjuk végre a migrációs paktumot” – emelte ki. „Nem fogunk beengedni migránsokat Magyarország területére” – szögezte le. Később sokadjára kitért arra, hogy Szijjártó Péter és Lázár János sincs jelen a parlamentben. Majd „táskás emberekről” és „porosodó lélegeztetőgépekről” beszélt.
„Önt megvezették a munkatársai” – mondta Gyopáros Alpár a Magyar Péter által emlegetett migránstábor kapcsán. Mint mondták, a helyiek kérték, hogy zárjáék be Vitnyédet, amit borzalmasan lelaktak.
Balla György személyes érintettség okán jelentkezett: „menjünk le Vitnyédre, ha ott migráns van, én lemondok”. „Fejezze be az ocsmány hazudozást!” – „ön nem beszélhet bűnökről bizonyítékok nélkül, mert ön arra tett esküt, hogy ha a törvényt megtartja”.
Gulyás Gergely is személyes érintettség okán jelentkezett: az embercsempészek kiutasítás a börtönök telítettsége miatt történt, azzal a kitétellel, ha nem hagyják el az országot, kkor ismét börtönbe zárhatók.
Toroczkai László elmondta, jelezni fogja, ha jönnek a migránsok, mint mondta, a Mi Hazánk soha nem állította, hogy a választás másnapján jönnek majd a menekültek. „Magyarország érdeke, hogy ne hajtsák végre a migrációs paktumot” – emelte ki. Szólt a közmédiáról is, hogy a Médiatanácsnál törekedni fognak a kiegyensúlyozottságra, ezt pozitívan értékelte. 2026. januárját felidézte, amikor is 0,18 százalékos arányban jelenhetett meg a Mi Hazánk a közmédiában. Annak adott hangot, hogy ennek kapcsán módosító javaslatokat fognak benyújtani. Szólt továbbá a helyettes-államtitkárok fizetésének emeléséről is.
Nem emelkedik a helyettes-államtitkárok fizetése – jelentette ki Magyar Péter. Mint mondta, igyekeznek a lehető legtakarékosabban eljárni, nem repülővel repkednek. Köszöntötte Lázár Jánost, aki közben megérkezett az ülésre. Mondandóját félbeszakítva Mohácsi-hídról beszélt, majd feltette a kérdést, hogy miért kellett százmilliárdot még eltapsolni a választás előtt. Toroczkaihoz visszatérve a közmédia kapcsán elmondta, a magyarok megérdemlik a pártatlanságot. Majd felsorolta, mire készülnek: kiemelte többek között, hogy 2010-2026 közötti kormányülések dokumentumait nyilvánosságra fogják hozni.
Máthé Zsuzsa felszólalásában azt kifogásolta, hogy a parlamentben megszokottá váló hangnem nem megfelelő.
Ön nyíltan megtámadta a hivatalban lévő közjogi méltóságokat
– mondta a KDNP-s képviselő Magyar Péternek. Felidézte, Sulyok Tamás sem szerepelhetett a tiszás politikusokkal egy fényképen, mindez szerinte dehumanizáló. „A gúny, a verbális agresszió, a megvetés, a fenyegetés, a félelemkeltés és fontos ügyekben az elhallgatás a jogállam és a társadalom szétverése felé vezető egyenes út” – jegyezte meg a képviselő.
„Ön kioktat minket stílusból, de nézzen körül, hogy kik ülnek ön körül” – válaszolt a KDNP-s képviselő felszólalására a miniszterelnök. Magyar Péter azt tanácsolta Máthé Zsuzsának, hogy kezdjen el beszélgetni az emberekkel az országban, majd megjegyezte, szerinte Orbán Viktor túszul ejtette a volt kormánypártot, miközben sokak szerint újításra lett volna szükség.
Interpellációkkal folytatódik az Országgyűlés hétfői ülése. Vitányos Eszter fideszes képviselő arról kérdezte Kapitány István gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős minisztert, hogy marad-e a rezsicsökkentés? Felidézte, az intézkedés sok millió magyar ember megélhetését tette kiszámíthatóbbá.
Kapitány István válaszában megerősítette, hogy a kormány nem csak megvédi, de emelni is szándékozik az életszínvonalat. Felidézte, az előző kormány nem tudta diverzifikálni az energiaellátást, ezért most a cél a villamoshálózat fejlesztése annak érdekében, hogy a nap- és szélenergia betáplálása megvalósulhasson.
Vitályos Eszter – megelőlegezett bizalma jeléül – elfogadta a miniszter válaszát.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője interpellációjában egy igaz történetet mondott el. Egy édesanya arról számolt be, meg akarta szakítani nem kívánt terhességét, de meggondolta magát, amikor meghallgatta a magzata szívhangját és orvosa megmutatta az ultrahang-képet. Az érintett szerint ha százból egy gyermek megszületik a szívhangrendeletnek köszönhetően, akkor már megérte.
Svéd Tamás államtitkár – Hegedüs Zsolt egészségügyi miniszter nevében – válaszában felvetette, mi van akkor, ha egy megerőszakolt lánynak a nem kívánt magzatának szívhangját kell meghallgatnia, végül megszakítja a terhességet, de nem tud ennek lelki terhével élni, ezért öngyilkosságot követ el. Az államtitkár felvetette, hogy a „szívtelen szívhangrendelet” hatályba lépése óta nem csökkent, hanem nőtt az abortuszok száma. Szerinte a nem kívánt terhességek megelőzésével, a felvilágosítással és a fogamzásgátlással kellene csökkenteni a terhesség-megszakítások számát.
Dúró Dóra két kisbaba képét mutatta fel, jelezve, nem fogadja el a választ, mert a bemutatott gyermekek életét a szívhangrendelet mentette meg. A képviselők – a kormánypárt többségével – elfogadták az államtitkár válaszát.
Veres Ádám kormánypárti képviselő arról kérdezte a gazdaságfejlesztési és energetikai minisztert, hogy milyen energetikai fejlesztéseket kíván megvalósítani a kormány a felszabadított uniós pénzekből. Jelezte, a felszabaduló összeg a magyar költségvetés 13 százalékának felel meg, így hosszú évekre meghatározzák a fejlesztések a magyar emberek jövőjét.
Kapitány István válaszában kifejtette, az energiahálózat fejlesztésére a pályázatokat hamarosan kiírja a kormány. Az elmúlt évek hiányosságaként említette a villamoshálózat fejlesztését és a szélenergia hasznosítását. A miniszter szerint a közelgő kiírásokat egyeztették a szakmával a terveket. Emellett 1,5-2 milliárd eurónyi tőkeberuházásra is számít, elsősorban a szélenergiába való befektetésekkel. Kapitány István a verseny növelését emelte ki célként, ennek érdekében átvilágítják a szereplőket is. Hozzátette: a fejleményekről rendszeresen tájékoztatják a közvéleményt és az Országgyűlést is.
Csuzda Gábor fideszes képviselő interpellációjában az elmúlt évek egyik legsikeresebb kormányzati fejlesztésének nevezte a kormányhivatalok felállítását. Kiemelte, a kormányablakokban az emberek közvetlen kapcsolatba kerülnek az állammal és több száz ügyet tudnak egy helyen elintézni, nem véletlen, hogy
a kormányablakokkal az ügyfelek 90 százaléka elégedett.
A képviselő emlékeztetett, a kormány még mindig nem árulta el, át akarja-e alakítani a kormányhivatalok rendszerét és vissza akarja-e állítani a 2010 előtti decentralizált, átláthatatlan és bürokratikus közigazgatást?
Lőrincz Viktória terület- és településfejlesztési miniszter nevében Stumpf Péter államtitkár válaszolt, kifejtve, a Tisza kétharmados győzelmével a rendszerváltásra hatalmazták fel az állampolgárok a kormányt. Két változást említett. A kormányhivatalok alkalmazottainak soha többé nem kell részt venniük önkéntesként a politikai kampányokban; tiszteletben tartják az alkalmazottak véleményszabadságát, nem éri őket a jövőben hátrány és nem kapnak büntetést politikai nézetük miatt.
Nem verik szét a kormányhivatalokat, hanem hatékonyabbá teszik őket – ígérte az államtitkár. Azt ígérte, szakmai és nem politikai alapon végezhetik a továbbiakban a kormányhivatali alkalmazottak a munkájukat, a közigazgatást szakmai szempontok alapján vezetve. Az államtitkár nem adott rá egyértelmű választ, hogy a közigazgatási rendszert átalakítja-e a Tisza-kormány, Csuzda Gábor ezért nem fogadta el a választ. Álláspontja szerint egy szakmai kérdésre politikai választ kapott.
Simicskó István KDNP-s képviselő azt kérdezte Kármán András pénzügyminisztertől, hogy a kormány folytatja-e a kétgyermekes édesanyák szja-mentességének kiterjesztését, jövőre az 50 év alatti kétgyermekesekre kiterjesztve?
A miniszter válaszában arra mutatott rá, szerinte a magas jövedelműeknek jelent előnyt a kedvezményezetti rendszer, noha elismerte, a Fidesz-KDNP sokat tett a családokért. Esélyt és támogatást akarnak adni a perifériákra szorultaknak is. A családtámogatási rendszert úgy akarják kialakítani, hogy előnyeit ne csak a tehetősek érezzék, konkrétumokat ugyanakkor nem említett.
Simicskó István válaszában rámutatott, még ennyi gyermek sem született volna a jelenlegi támogatások bevezetése nélkül. Hozzátette: ez az édesanyák megbecsüléséről is szól mindez. Kármán András válaszát ugyanakkor nem fogadta el, mert nem kapott konkrét választ a kérdésére.
Az Országgyűlés 135 igen, 50 nem és 6 tartózkodó szavazattal elfogadta az Alaptörvény 16. módosítását. A módosítást a Tisza Párt két képviselője – Melléthei-Barna Márton és Hantosi István – kezdeményezte és három fő terület érint:
Az érintett alapítványok további működéséről és a vagyonelszámolásról külön törvény rendelkezik majd.