Lannertnek és a balos szociológusoknak választaniuk kell: vagy pluralizmus és szabadság van az oktatásban, vagy egyenlőség. A kettő egymással ellentétes.
„Az egyházi iskolák akkor maradhatnak fenn, ha ők is felveszik a roma gyerekeket a nem roma gyerekek mellé” – mondta a Qubitnek adott interjújában Lannert Judit oktatásügyi miniszter, aki eközben egy Balzac nevű podcastnak is adott interjút, melynek rögtön az elején leszögezi, hogy nem igaz, hogy nem járt iskolában, mivel kutatóként járt. Fantasztikus! Ja, és két évet volt nevelőtanár. Az azért már valami.
Ettől még ugye pedagógusdiplomája és tanári tapasztalata továbbra sincsen.
Lannert felmondta a ballib oktatási kánont:
Hát, barátaim, az én kilencvenes évekbeli iskolai ellenőrzőmben is szerepelt, hogy „történelem és állampolgári ismeretek”.
A digitális és a médiaműveltség valójában nem műveltség, hanem használati kompetencia. Nem tartalom, hanem módszer. Hülyeség tehát műveltségnek nevezni.
Nem ugyanaz a klasszikus műveltség, hogy ismered a Csongor és Tündét, elolvastad a kötelezőket, és ezek nyomán hallottál nem kötelezően olvasandó írókról meg kortársakról és némelyiket még szereted is; meg az, hogy tudod, hogyan kezeld „a” médiát vagy a digitális énnemtudommit. Médiaóra is rengeteg iskolában van évtizedek óta, bár tudtommal elsősorban filmet tanítanak rajtuk.
Az egész digitális meg médiabizbasz azért nagyon esetleges, mert amit ma megtanítasz a diákoknak, az lehet, hogy holnap már elavult lesz. Általános iskolás koromban a technika óra keretében tanultuk a számítógépes ismereteket, ami akkor a DOS-t jelentette. Hol van már a DOS, meg a Windows 3.1? Nem látom, miért kellene a digitális kompetenciáknak meg a médiának külön tanórát szentelni; be kell építeni a módszertanba a digitális világ meg a média használatát, és hadd szóljon, aztán sok sikert a tanároknak az AI-fogalmazások kiszűrésére! (Mondjuk az osztályteremben, kézzel írandó fogalmazás, meg a kézzel írandó egyetemi zárthelyi dolgozat megoldja a problémát, akárcsak a szóbeli feleltetés.)
Azt sem nagyon látom, hogyan értékeli a gondolkodás folyamatát a tanár, ha az nem alapozódik valamire.
Lexikális tudásra márpedig szükség van, hangsúlyosan, hogy legyen miről gondolkodni, legyen mire építeni a kreativitást meg a projektmunkát. Csak úgy gondolkodni a nagy semmibe – annak nem sok értelme van,
ahogy Lannert Judit azon mondatának sincs értelme, hogy „nem a végeredmény az érdekes, amire ma a jegyet kapják a gyerekek, hanem az, ahogy eljut a probléma megoldása során A-ból B-be”. De könyörgöm, milyen problémát old meg, mire alapozva, és ha eljut B-be, akkor az nem végeredmény?
Aztán hogyan tanulnak majd a diákok biflázás nélkül magyart, történelmet meg idegen nyelveket? Fizikát, kémiát? Ha nincs lexikális tudás, felrobban a kísérlet! (Isten látja lelkemet, utáltam az fizikát, utáltam a kémiát, utáltam az angolt és utáltam a latint is.) Teljes hülyeség, hogy egyre értelmetlenebb bebiflázni a dolgokat (Pankotai Lili amúgy egyetért Lannert Judittal), de vajon hogyan kerüljék el a dezinfót és az álhíreket a diákok a médiafoglalkozáson, ha a lexikális tudást felesleges bebiflázásnak tituláljuk? Divatos mondás, hogy minden tudás fent van a neten, minek memorizálni, de hát egyrészt a memóriánk karban tartása sem utolsó dolog, meg a neten rengeteg hülyeség van fenn.
Az egyházi iskolák fenyegetése meg körülbelül az ötvenes éveket idézi. Mondjuk akkor is egyenlősítettek, méghozzá erőszakosan, ez a hasonlóság is megvan.
Értem én, hogy egy nem állami iskolának is meg kell felelnie bizonyos követelményeknek, de milyen jogon záratna be egyházi iskolákat Lannert Judit?
Nem meglepő, hogy ami előjött, az a baloldali szociológusok régi mániája, miszerint szegregálás van, és integrálni kell. Többször írtam erről régen, és most is leszögezem, hogy a spontán szegregáció nem szegregáció, mindenki szeret a sajátjai közt élni. Az egyházi iskolák alapból való meggyanúsítása valamiféle tudatos szegregálással egyszerűen felháborító! Azért valamiféle felvételi követelményeket mégiscsak állíthat egy nem körzetes iskola, de jelzem, hogy például a miskolci egyházmegye összes iskolája körzetes, tehát kötelezően felveszik a körzeti jelentkezőket.
Kapcsolódó vélemény
A szegregáció akkor szegregáció, ha rákényszerítik egy adott közösségre, felülről, hatóságilag. A spontán szegregáció: nem szegregáció.
Lannert Judit láthatóan szociológussága mellett közgazdászként gondolkodik, iskolakomplexumokat lát, míg az egyháziak iskolaközösségeket látnak. Az a fajta „integrálás” egyébként, amiről Lannert beszél, a németeknél és a skandinávoknál nem jött be, gyakran 50 százalékkal nőtt az iskolai erőszak (meglepetés, amit egy nem polkorrekt hatástanulmány előre jelzett volna). Ez is mutatja, hogy
nem rasszizmus- meg szegregálás-probléma van, hanem viselkedésprobléma.
Hogy Lannert számára jó balos módjára az iskola célja az egyenlősítés, nem pedig a tudásátadás, az látszik abból is, hogy nekiment az elitképzés kapujának tekintett hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak is. Ráadásul utóbbiak jó részét egyházak tartják fenn, tehát a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok elleni támadás burkolt támadás az egyházi iskolák ellen.
Mint Berényi Eszter írja egy 2022-es tanulmányában: „2010 és 2015 között 17 százalékról 24 százalékra nőtt az egyházi fenntartású gimnáziumok aránya, az egyházi fenntartású általános iskoláké, bár arányuk ugyancsak kb. 7 százalékkal emelkedett, megduplázódott (6,7 százalékról 13,6 százalékra).”
Azt is leszögezi, hogy „ami a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat illeti, az elmúlt évtizedekben ez az oktatási forma sem vesztett népszerűségéből, sőt, folyamatosan növekszik azoknak az aránya, akik négy vagy hat általános iskolai osztály elvégzése után gimnáziumba jelentkeznek.”
Továbbá: „2011 és 2018 között 27 százalékról 33 százalékra növekedett az egyházak által fenntartott intézmények aránya a hatosztályos gimnáziumok között, a nyolcosztályosoknál pedig 31 százalékról 44 százalékra nőtt ez az arány. Nem mellékesen ez a változás azt is jelenti, hogy a felső tagozatosok körében, akik az általános iskolai korosztály felét teszik ki, az általános iskoláknál kimutatott aránynál is többen vannak azok, akik egyházi fenntartású iskolában tanulnak. Ami a klasszikus gimnazista korosztályt illeti, a 2018-as Országos Kompetenciamérés adatai szerint a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban tanuló tizedikes diákok 35 százaléka tanult egyház által fenntartott gimnáziumban.”
Viszont míg az állami hat- és nyolcosztályosok jellemzően nagyvárosokban, addig az egyházi hat- és nyolcosztályosok jellemzően kisvárosokban vannak.
Több tanulmány szól az egyházi iskolák állítólagos szegregáló hatásáról, még az amerikai szakkifejezést, a „white flight”-ot is emlegetik (amikor a fehérek elköltöztek a feketék lakta környékekről), ami jól mutatja, hogy a hazai baloldali szociológia a polgárjogi mozgalom nyomán megszülető amerikai integrálási módszerekre tekint mintaként. Kérdés, nem lenne-e érdemes megvizsgálni, miért viszik a jobbnak gondolt iskolába a gyereket a szülők, nem érdemes mindent automatikusan a rasszizmusnak betudni.
Elitképzésnek azonban helye van, és az sem igaz, hogy az elitgimnáziumok, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok valamint az egyházi iskolák valamiféle már létező gazdasági elit, „felső tízezer”, „újgazdagok” elkülönülési helyei lennének. A gazdagok a saját környékeiken lévő iskolákba vagy tandíjas sulikba küldik a gyereket, a baloldal és Lannert által kifogásolt intézményekbe bárki küldheti, ha megfelel a felvételi követelményeknek (esetleg a lelkipásztori kívánalmaknak).
Az elitképzés egyáltalán nem azonos a gazdagok gyerekeinek képzésével, mivel hazánkban a közoktatás ingyenes, benne az egyházi sulikkal, hat- és nyolcosztályos gimikkel és elitgimnáziumokkal.
Lesznek szívesek Lannert és társai tanulmányi utat tenni Angliába és Amerikába – és akkor rájönnek, hogy a magyar társadalmat kivasalta a kommunizmus, viszonylag egyenlő társadalom vagyunk a nyugati világban. A középosztályról meg le lehet szállni, hiszen pont a leszakadó rétegek (köztük a romák) középosztályba emelése lenne a cél! Ha esetleg sikerül nekik, akkor majd érezzék bűnösnek magukat, mert középosztálybeliek lettek?
És amúgy mi a helyzet a liberális (benne a rózsadombi) elit tagjainak azon szokásával, hogy az elitgimnázium Radnótiba íratják a gyerekeiket? (Kedves Kende Ágnes, akinek „önazonosnak kellett maradnia”?)
Ahogy az amúgy házába rengeteg hobót és vándort befogadó, amerikai konzervatív Russell Kirk írta a Tíz konzervatív alapelvben:
„Az egészséges sokszínűség megőrzése érdekében minden civilizációban szükséges, hogy megmaradjanak a rendek és az osztályok, az anyagi különbségek és sokféle más egyenlőtlenség. Az egyenlőség egyetlen igazi formája az egyenlőség az utolsó ítéletkor és az egyenlőség egy igazságos bíróság előtt.”
Egy 2019-es tanulmány szerint Firenzében a történelem viharai ellenére is 600 éve ugyanazok a leggazdagabb családok (Guglielmo Barone és Sauro Mocetti az 1427 és 2011 közötti időszakot vizsgálták át). A leggazdagabb családok, úgy tűnik, túlélték Firenze számos ostromát, a napóleoni háborúkat, az olasz egyesítést, Mussolinit és két világháborút. Más tanulmányok szerint hasonló jelenség figyelhető meg Angliában is, ahol 800 évre, 28 generációra figyelhető meg az elitcsaládok pozícióban maradása; de Kínával kapcsolatban is mutattak már ki hasonlót.
Ennyit érnek a gazdasági elit elleni balos projektek, persze a militáns kommunizmus hatékonyabb volt az ariszokraták egyszerű kivégzésével, a vagyonelkobzással és hasonlókkal. Az odaképzelt elit elleni támadásokat azonban leginkább pont azok fogják megszívni, akiket elvileg segíteni kívánnak, az alsóbb társadalmi rétegek, amikor majd nem kapnak lexikális tudást, csak A-ból kell B-be eljutni, a többezer kötetes családi könyvtárral rendelkező elitgyerek (ettől még nem gazdag!) szülei meg, ha szitkozódva is, de megoldják iskola után, home schoolingban a lexikális tudás átadását.
A felzárkóztatás fontos, de nem azonos az egyenlősítéssel. És a felzárkóztatás elsődleges eszköze a tudásátadás, az iskola elsődleges funkciója, aminek aztán felzárkóztató hatása van. Sőt, akkor már hadd hivatkozzak én is egy amerikai kutatásra: a Cardus amerikai agytröszt 2021-es kutatása szerint (A Good Fit) ha vallásos diákok vallási suliba kerülnek, akkor az elősegíti a tanulmányi előmenetelüket.
Lannertnek és a balos szociológusoknak választaniuk kell: vagy pluralizmus és szabadság van az oktatásban, vagy egyenlőség. A kettő egymással ellentétes.
Egyébként ha ők a másodikat választják, számíthatnak a népharag megnyilvánulásaira.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Elég szánalmas, amikor az elit tagja úgy kényszerítené rá a társadalomra a korlátozó elképzeléseit, hogy ő közben nem korlátozza magát ugyanúgy. Sőt, sehogy sem. Szilvay Gergely írása.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Sulyok Tamás nem adja be a derekát, egyre kellemetlenebb a szituáció a kormányfő számára.
„Felelősséggel tartozunk a nálunk tanuló több ezer diákért” – írták.
Nick Gibb, egykori oktatási miniszter szerint manapság sok politikus azt hiszi, hogy a munkája kimerül abban, hogy előadja magát a tévében és posztol a közösségi médiában. A valóságban viszont a politika lényege az ország problémáinak megoldása.
„Az adófizetők forintjaiból nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára.” Aha.
Máskülönben „nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára.”
A cél az, hogy több lehetőség, nagyobb rugalmasság és korszerűbb tanulási környezet lehessen az iskolákban.
Meg akarják vitatni az afgánok Európából történő kitoloncolását, de egyelőre még magára a kontinensre sem tudnak bejutni.
A Kongresszus előtt tálalt ki a Microsoft társalapítója.
De szívesen meghallgattam volna, mit válaszol a kevély miniszterelnök Balla György Fidesz-honatya minapi felszólalására!
