A mindennapok küzdelme Erdélyben: a tét a magyar iskolák jövője

Az anyanyelv nem magától értetődő – hanem kiharcolt érték és jog.

Az anyanyelv nem magától értetődő – hanem kiharcolt érték és jog.
Sokan úgy vélik, a családtámogatások megkurtítása igazságot szolgáltatna a gyermekteleneknek, hiszen nem kell másokat finanszírozniuk. Ám a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát éppen azok a gyermekek biztosítják, akiket ma nevelnek fel a szülők, jelentős áldozatok árán. A rövid távú spórolás tehát végül éppen azok számára válik a legdrágábbá, akik most nyertesnek hiszik magukat.
Visszatérnek a jól megszokott hétköznapok, bele kell rázódni a tanév rutinjába. Gyermektraumatológusként ilyenkor évről évre a balesetek számának jelentős emelkedését látom. Kőnig Róbert írása.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Az ázsiai ország lakosságának 99 százaléka mutat aktivitást az online térben, és 98 százaléka rendelkezik okostelefonnal.
A fülszöveg szerint a szerző „jelen műve egyik legkiforrottabb munkája”, amelynek témája „az ember központi szerepe a teremtésben”. Szilvay Gergely könyvajánlója.
Aáry-Tamás Lajos szerint a közoktatásban előforduló legsúlyosabb jogsértés az, amikor a tanár fizikailag bántalmaz egy gyereket az iskolában.
„Felszólítjuk a politikát, hogy biztosítsa az iskolákban az ilyen lehetőségeket” – fogalmazott a német oktatási és nevelési szövetség elnöke.
Sokakat foglalkoztató kérdés, mennyiből lehet megúszni nyár végén egy gyermek beiskolázását.
Elképesztő adatokat hoztak nyilvánosságra.
Miután összeveszett barátjával egy számítógépes játékon.
Egy, a Budapesti Büszkeség felvonuláson megkérdezett pedagógus is azt felelte munkatársunknak, hogy már óvodáskortól javasolt lenne véleménye szerint a gyermekek érzékenyítése a témában.
Olaszországban betiltották a szabadtéri munkavégzést, Franciaországban több iskolát is bezártak.
Az igazgatók 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy pozitív változást tapasztalt az iskola közösségi életében, a pedagógusoknak pedig 83 százaléka tartotta pozitív hatásúnak a mobiltelefon-használat korlátozását.
Öt húszéves tanulót gyanúsítanak a bűncselekménnyel, akik állítólag török, afgán és albán származásúak.
Előtérbe került az a felfogás, hogy az iskola elsődleges feladata a társadalmi jóllét és az egyéni kibontakozás biztosítása, míg a klasszikus tudás átadása a második helyre szorult.
A tettes indítékát azonban egyelőre homály fedi.
A rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre.