Nem politikai vita, hanem hivatalos statisztika: 15,5 millióan élnek Németországban úgy, hogy otthon nem a német az első nyelvük. A migráció nyomán kialakult helyzet már az osztálytermekben és a rendőrségi felvételiknél is kézzelfogható következményekkel jár.
Németországban ma 15,5 millió ember elsősorban vagy kizárólag nem német nyelvet használ otthon – derül ki a német statisztikai hivatal friss mikrocenzusából, amelyről a Remix számolt be. Ez a tendencia a migráció elmúlt éveinek egyik legkézzelfoghatóbb következménye.
A 2024-es adatok szerint a magánháztartásokban élők 77 százaléka beszél kizárólag németül otthon, 17 százalék a német mellett más nyelvet is használ, míg 6 százalék egyáltalán nem beszél németül otthon. Összesen 15,5 millió ember kommunikál főként vagy kizárólag más nyelven:
A 21,4 millió első vagy második generációs bevándorlói hátterű lakos közül mindössze 22 százalék beszél kizárólag németül otthon. Több mint felük, 55 százalék ugyan használja a németet is, de ezen belül csak a háztartások 22 százalékában domináns a német, míg 78 százalékban más nyelv az elsődleges. További 23 százalék egyáltalán nem beszél németül otthon.
Ráadásul a felmérés nem tartalmazza a menekültszállásokon élőket, így a valós szám még magasabb lehet.
A migráció nyelvi következményei az iskolákban is egyre látványosabbak. A bajor oktatási minisztérium adatai szerint a 2024–25-ös tanévben már csaknem minden ötödik osztályban kisebbségben vannak a német anyanyelvű tanulók.
10 555 osztályban többségben vannak a nem német anyanyelvű diákok, 257 osztályban pedig egyetlen német anyanyelvű tanuló sincs.
Összesen 11 110 osztályban – ami az összes 18,5 százaléka – kisebbségben vannak a migrációs háttér nélküli diákok. 320 osztályban minden tanuló migrációs hátterű. Markus Walbrunn AfD-s képviselő figyelmeztető jelnek nevezte az adatokat. Szerinte azok a tanulók, akik nem beszélnek németül otthon, nemcsak maguknak nehezítik meg a tananyag követését, hanem végső soron veszélyeztetik osztálytársaik tanulmányi sikerét is a tanárok által rájuk fordított többletfigyelem miatt. Hozzátette:
Gyermekeink kisebbséggé válnak a saját osztálytermeikben.
Berlinben a rendőrség arról számolt be, hogy egyre több jelentkező bukik el a felvételi vizsgákon elégtelen némettudás miatt. Barbara Slowik Meisel rendőrfőnök szerint:
Nagyon komoly problémánk van a német nyelvtudással, nemzetiségtől függetlenül.
Azt is elmondta, hogy a sikertelen számítógépes tesztek mintegy 80 százaléka nyelvi hiányosságokra vezethető vissza. A rendőrség külön nyelvi felzárkóztató programokat indított, ennek ellenére az évi 1224 képzési helyből tavaly csak 936-ot tudtak betölteni. Az egészségügyben sem rózsásabb a helyzet:
több tartományban a külföldön végzett orvosok közel fele megbukik a német szaknyelvi vizsgán.
Szászországban 2023-ban 200 szíriai orvosból 112, míg 26 ukrán jelöltből 15 nem ment át a nyelvi teszten, és más tartományokban is hasonló arányokat jelentettek. A hivatalos magyarázat szerint mindez részben a migráció okozta demográfiai változásokkal, részben az oktatási színvonal általános romlásával, az íráskészség gyengülésével és a digitális figyelemeltereléssel függ össze. A számok azonban makacs dolgok: másfél magyarországnyi ember él Németországban úgy, hogy otthon nem a német az első nyelv. Az integráció sikeréről szóló politikai panelek mellett ez az adat aligha söpörhető a szőnyeg alá.
Nyitókép: TOBIAS SCHWARZ / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Persze az is kérdés, mit tekintünk jobb- vagy baloldalnak...
Az ukránok és az európai elit kormányváltást akar Magyarországon elérni. A Tisza Párt pedig úgy tesz, mintha a néppárti tagságnak nem lennének feltételei.
A CDU nem tudta visszaszerezni az első helyet, az SPD alig jutott át az öt százalékos küszöbön.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
A Mandiner lapigazgatója félelmetes képet adott a tömeges bevándorlás sokkoló valóságáról.
A német lap kommentelői ízekre szedték az Orbán Viktort fenyegető ukrán elnököt.
Lekerült a fókusz az ukránokról.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 43. rész.
