Sokan hittel mentek, mások a zsebüket tömték volna, de a valóság mindenkit arcul csapott. A biztonságpolitikai szakértő elárulta, kik azok a külföldiek, akik ténylegesen hasznára vannak Kijevnek, és kik okoztak több kárt, mint hasznot.
A külföldi harcosok jelenléte az orosz-ukrán háborúban a konfliktus kezdete óta fontos szimbolikus és katonai tényező. Míg az orosz kommunikáció zsoldosoknak nevezi őket, az Ukrajna oldalán harcolók többsége hivatalosan az Ukrán Fegyveres Erők részét képező Nemzetközi Légió (International Legion) kötelékében, reguláris katonai státuszban szolgál.
A háború elején, 2022 márciusában Volodimir Zelenszkij elnök felhívására mintegy 20 000 önkéntes jelentkezett több mint 50 országból. Fontos azonban különbséget tenni a jelentkezők és a ténylegesen frontszolgálatot teljesítők között:
a rostálás és a háború brutalitása miatt a számuk hamar lecsökkent.
2024-es és 2025-ös adatok alapján a Ground Forces (szárazföldi erők) kötelékében összesen több mint 10 000 külföldi fordult meg a háború kezdete óta, és havonta átlagosan 600 új önkéntes köt szerződést az ukrán sereggel. J
elenleg a becslések szerint egyszerre néhány ezer (kb. 2000–3000) külföldi tartózkodhat aktívan a frontvonalakon,
akik többnyire nyugati országokból (USA, Egyesült Királyság, Grúzia, Lengyelország) érkeztek.
A külföldiek katonai segítsége nem a puszta létszámukban, hanem a szaktudásukban rejlik. Sok önkéntes korábbi NATO-missziók veteránja (pl. Irak, Afganisztán), akik értékes tapasztalatokkal rendelkeznek a modern hadviselés, a felderítés és a nyugati fegyverrendszerek kezelése terén. Különösen fontos szerepet játszanak a speciális egységekben, mint például a 3. Különleges Rohamdandár, ahol tapasztalt külföldi kiképzők és harcosok segítik az összetett műveleteket.
Emellett a jelenlétük hatalmas morális és diplomáciai támogatás: azt üzeni a világnak és az ukrán lakosságnak, hogy Ukrajna nincs egyedül a küzdelemben.
A külföldi egységek integrációja nem volt zökkenőmentes. A nyelvi akadályok, a logisztikai nehézségek és az eltérő katonai doktrínák (a NATO-stílusú hadviselés és az ukrán realitások közötti különbség) súrlódásokhoz vezettek. 2025 végére és 2026 elejére az ukrán hadvezetés megkezdte a Nemzetközi Légió struktúrájának felszámolását, hogy a külföldi harcosokat hatékonyabban osszák be a különböző ukrán egységekbe ahelyett, hogy teljesen különálló nemzeti alakulatokat tartanának fenn.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai elnök megjegyezte, bár nem volt szükségük a brites segítségére, nem felejti el a történteket.
A nemzetközi sajtó beszámolt róla, hogy az ukrán hadseregben szolgáló külföldi önkéntesek helyzete jelentős átalakuláson ment keresztül 2025 végére, amely egyszerre hozott szakmai integrációt és komoly belső feszültségeket.
Míg a háború kezdetén a Nemzetközi Légió egyfajta szimbolikus, különálló egységként létezett, a kijevi hadvezetés döntése alapján ezeket a formációkat elkezdték közvetlenül beolvasztani a reguláris ukrán rohamdandárokba.
A hivatalos indoklás szerint a cél a hatékonyság növelése és a modern fegyverrendszerek jobb kihasználása volt, de a folyamat rávilágított a kulturális és doktrinális különbségekre is.
Jelenleg mintegy 75 ország fiai harcolnak ukrán színekben,
és bár a toborzás folyamatos – havonta körülbelül 600 új szerződést kötnek, az önkéntesek összetétele eltolódott: egyre több harcos érkezik Dél-Amerikából, például Argentínából és Venezuelából, akik számára a közös orosz ellenségkép vagy a professzionális katonai karrier lehetősége jelenti a fő motivációt.
A reform azonban nem zajlott zökkenőmentesen, és komoly morális válságot idézett elő az állomány egy részénél. Sok nyugati veterán, aki korábban NATO-missziókban szocializálódott, nehezen viseli a nyelvi korlátokat és az ukrán rohamegységekben tapasztalható szemléletmódot. A beszámolók szerint feszültséget szül, hogy a tapasztalt külföldi katonákat olykor olyan egységekbe osztják be, ahol korábbi elítéltek is szolgálnak, vagy ahol a parancsnokok nem beszélnek idegen nyelveket.
Ez több esetben a szerződések felbontásához vagy engedély nélküli távozásokhoz vezetett, mivel a hivatásos katonai háttérrel rendelkező önkéntesek hiányolják a nyugati típusú, részletes bevetési tervezést és a szakszerű vezetést.
Ezen nehézségek ellenére a külföldi kontingens továbbra is az ukrán védelem egyik fontos pillére marad. A parancsnokok hangsúlyozzák, hogy a „Nemzetközi Légió” mint márkanév nem szűnt meg, csupán professzionalizálódott, és a külföldi harcosokat nem „ágyútöltelékként”, hanem értékes szakértőkként kívánják kezelni. Az önkéntesek többsége, mint például a német vagy portugál veteránok, mély meggyőződéssel vallja, hogy Ukrajna Európa kapuja, és ha itt nem sikerül megállítani az orosz előrenyomulást, a háború az egész kontinenst lángba boríthatja. Ez a küldetéstudat tartja a fronton azt a több ezer külföldit, akik készek az életüket áldozni egy számukra idegen ország szabadságáért.
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Trump Miamiban, saját üdülőhelyén gyűjtötte össze Latin-Amerika meghatározó jobboldali vezetőit, hogy útjára indítsa a „Amerika Pajzsa” nevű katonai szövetséget. Az elnök a kartellek teljes felszámolását, Kuba közeli „átvételét” és a venezuelai helyzet rendezését tűzte ki célul.
Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője szerint az Ukrajnában harcoló külföldiek kérdését három, élesen elkülöníthető csoportra kell osztani ahhoz, hogy megértsük a konfliktusban betöltött szerepüket.
A szakértő hangsúlyozza, hogy bár jelenlétük nem elhanyagolható, a háború menetére nézve nem bizonyultak döntő tényezőnek.
Ez a réteg rendkívül vegyes: a korábban Afganisztánt vagy Irakot megjárt, jól képzett nyugati veteránok mellett megjelentek a „lelkes amatőrök” is. Ide sorolhatók azok is, akiknek történelmi elszámolnivalójuk volt az oroszokkal, például a grúz vagy csecsen egységek tagjai.
Demkó rámutat: „2022-ben volt egy nagy felbuzdulás, de ez elég gyorsan lecsengett, hiszen a nyugati önkéntesek rájöttek, hogy ez sokáig fog tartani, és itt nagyon könnyen meg lehet halni.”
Sokan a frontvonal brutalitása vagy az ukrán hadseregen belüli korrupció és szervezetlenség láttán ábrándultak ki és hagyták el az országot.
Számukra a hazai polgárháborúk lecsengése után a háború elsősorban munkalehetőséget jelent: „Ezek nem az ügyért, hanem pénzért csinálják” – fogalmaz a szakértő.
Ők a legprofibb elemek, akik az új fegyverrendszerek kezelésére képzik ki az ukránokat, vagy a háttérben, az adatfeldolgozásban és felderítésben segítenek.
Vannak kifejezetten értékes hozzájárulók, és voltak olyanok, akik igazából több kárt okoztak, mint hasznot”
– jegyzi meg Demkó, hozzátéve, hogy a külföldiek legnagyobb haszna az volt, hogy egy ideig „ukrán vért pótoltak ki”.
A szakértő kitért a külföldi egységek közelmúltbeli átszervezésére is: a független alakulatok felszámolása és beintegrálása a reguláris erőkbe az irányíthatóság növelését szolgálja, hasonlóan ahhoz, ahogy az oroszok tették a Wagner-csoporttal. Az önkéntesek száma ma már inkább csökkenő tendenciát mutat, és a korábbi várakozásokkal ellentétben nem tízezres tömegekről, hanem inkább néhány ezres nagyságrendről beszélhetünk egy adott pillanatban.
Összességében Demkó Attila úgy látja: „Nem jelentéktelen, de nem is döntő tényező volt ez a háborúban.” A technikai tudással rendelkező ex-katonák, akik a nyugati hadi technikát ismerik, jelentős hasznot hajtottak, de a háború kimenetelét nem a külföldi önkéntesek fogják eldönteni.
Egy nagy romániai pénzszállító cég alkalmazottja kitálalt: „Az ukránok a háború első napja óta masszív euró- és dollárszállítmányokat mozgatnak Románián keresztül megállás nélkül.” Egy román tényfeltáró újságíró kitett egy videót az X-re, amin még 2025 decemberében interjúvol egy román pénzszállító sofőrt - aki elmondja, hogy döbbenetes mennyiségű készpénzt visznek folyamatosan Bécsből Ukrajnába,
hogy fizetni tudják a zsoldosokat, meg a külföldi nyaralásokat.
A beszélgetés tavaly év végén történt, hónapokkal azelőtt, hogy Magyarország úgy döntött, kivizsgálja a saját területén átmenő készpénzszállítmányokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Percenként akár 4500 lövés leadására is képes.
Nyitókép: Sergei SUPINSKY / AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Több fontos területen lehet komoly változás.
Akármilyen ígéretek is hangzottak el a kampány során, a következő időszakban a Tisza valódi irányát az általa az Országgyűlésben elfogadott törvények fogják megmutatni.
Egy helyi cigány férfit akart elhurcolni a TCK.
Zelenszkij szorult helyzetétől az európai gazdaság válságán át egészen a globális titkosszolgálati játszmákig vesszük górcső alá a világpolitika legforróbb pontjait.
Az ukrán elnöki hivatal korábbi vezetőjét két hónap előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság korrupciós vádak miatt.
Többek között az is kiderült, hogy maradnak-e a védett üzemanyagárak.
A paksiak és a debreceniek is 50 ponttal várták az utolsó fordulót.
A gyermek felnyitotta a grillsütő fedelét, ekkor azonban a hirtelen kicsapó láng és a forró levegő megégette az arcát.
