Így segített Ukrajnának Magyarország a háború kitörése óta

A háború 2022 februári kirobbanása óta egyre erősebb az egymásnak feszülés Kijev és Budapest között, amiért Orbán Viktor nem támogatja Ukrajna háborús finanszírozását, fegyverek Ukrajnának adását, és kizárólag a mielőbbi békekötést szorgalmazza. Az ukránok úgy könyvelték el Magyarországot és a kormányfőt, mint aki ellenük van.

Orbán Viktor a 2022 karácsonyi interjújában leszögezte: „Magyarország úgy döntött, hogy miután ez a háború nem a mi háborúnk, [...] Ukrajnának humanitárius segítséget nyújtunk”. A kormányfő szerint érdekünk a szuverén Ukrajna fenntartása, és érdekünk, hogy Oroszország ne jelentsen biztonsági fenyegetést Európára.

Hazánk szignifikáns segítséget nyújtott és nyújt ma is Ukrajnának, de legalábbis az ukránoknak, még ha nem is fegyver formájában. Humanitárius segély, iskola, munkahelyek – lássuk, mit adtunk mi az ukránoknak!

A háború kitörése után ömleni kezdtek a menekültek hazánkba, melyet a kormány a segélyszervezetek bevonásával kezelt. Egymillióan érkeztek hazánkba, bár többségük továbbállt, de míg itt tartózkodtak, hazánk gondoskodott ellátásukról.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat például az első hónapokban 570, a Magyar Vöröskereszt 326 tonna adományt juttatott Ukrajnába. A magyar kormány részéről 2023-ban az OECD vonatkozó kimutatása szerint messze Ukrajna kapta a legtöbb támogatást.

Ukrajna: csak 2022-ben 28 milliárd forintot adtunk

A Magyar Közlönyben 2022 nyarán megjelent, Orbán Viktor által jegyzett döntés szerint  Magyarország összesen 3,5 milliárd forintos támogatást nyújtott Ukrajnának.  A határozatban olvashatók szerint a kormány „egyetért azzal, hogy Magyarország a szolidaritás jegyében további támogatást biztosítson Ukrajnának”. A támogatást két célra, az ország belső menekültjeinek segítésére és az infrastruktúra újjáépítésére küldtük.

A részletekből kiderült, hogy a menekültek megsegítésére 875 millió forintot küldött Magyarország, ennek első felét az akkori költségvetésből küldtük el, a másodikat egy évvel később. Az újjáépítésre 2,625 milliárd forintot szánt hazánk, és ezt is két részletben küldtük. A kormányhatározatban olvasható az is, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek kell gondoskodnia a támogatással kapcsolatos feladatok „teljes körű előkészítéséről, koordinálásáról, valamint megvalósításáról”.

Az első magyar segítséggel épült óvoda el is készült. A katonaság pedig segített az ukrán hadsereg humanitárius képzésébe.

Varga Mihály pénzügyminiszter 2022 szeptemberében közölte, hogy 

Magyarország emellett részt is vállal Ukrajna újjáépítésében. 

Ukrán iskolát nyitottunk itthon a menekülteknek

Miközben Ukrajna csukóztatja a magyar iskolákat és a korlátozza a magyar nyelvű oktatást Kárpátalján, itthon 2024-ben ukrán nyelvű iskola jött létre, költségvetési forrásban, a magyar állam fenntartásában, ami ilyenformán az első az országban. Még az ukrán Pravda is azt írta: ritka eset, hogy külföldiek számára állami iskolát nyitnak, ráadásul az ország költségvetéséből finanszírozzák. Ez baráti gesztusnak tűnik Orbán Viktor és a magyar kormány részéről.

A cikkben megszólalnak az iskola alapítói is, akik azt mondták, ez lesz az első kétnyelvű ukrán-magyar iskola Magyarországon, a gyerekeket elsőtől tizenkettedik osztályig oktatják, több tantárgyat ukrán nyelven. „Magyarország adott egy ilyen lehetőséget, hogy a háborúból kikerült gyermekeink fájdalommentesen léphessenek az oktatási folyamatba” – hálálkodott Szerhij és Olena Beskorovajnyik.

Gyors reakció

A Mandiner a Kárpáti Igaz Szó értesüléseit idézve 2024 nyarán arról számolt be, hogy a magyar kormány ukrajnai humanitárius segélyakciója keretében nagy értékű szállítmány küldött Kárpátaljára. Magyarország Ungvári Főkonzulátusának közreműködésével öt lélegeztetőgépet, hét fecskendős infúziós pumpát és 500 darab Dexa-Ratiopharm 4mg/ml oldatos injekciós készítményt adtak át Ungváron. A szállítmány összértéke meghaladta a 37 millió forintot.

Roman Szaraj, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke a szállítmány átadásakor kijelentette: „a magyar kormány mindig gyorsan reagál a kéréseinkre és rövid időn belül megoldják a felmerülő problémákat. Nem csak ez egészségügy területén kapunk hatalmas segítséget, hanem a gyerek táboroztatásában is. Minden lehetséges fórumon elmondom, hogy tavaly 2000 gyerek tobozozhatott Magyarországon”.
Emellett a magyar kormány iskolát, óvodát, rendelőintézetet, okmányirodát, illetve szolgáltató központot épített újjá Kijev környékén.

Másfél millió embernek segítettünk

2025 őszén Rétvári Bence belügyi államtitkár úgy fogalmazott: „Magyarország az elmúlt években történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtó akcióját hajtotta végre”,

• az állam csaknem másfél millió, a háború elől Magyarországra menekülő embernek segített,
• több mint 250 ezer ideiglenes tartózkodási engedélyt adott ki, és
• a segítségpontokon mintegy 675 ezer embernek adtak segítséget.

„Ami emberi kötelezettségünk, azt megtettük az elmúlt években, és meg fogjuk tenni mindaddig, amíg erre szükség van. Ezért is fájdalmas számunkra, és érezzük igazságtalannak, amikor az ukrán politikai vezetés Magyarországot támadja” – fogalmazott a politikus.

A segélyszervezetek is bedobták magukat

Mint az februárban írtuk: az Ökumenikus Segélyszervezet is részletes adatokkal szolgált: eszerint 50 millió dollárt is meghaladó értékű segélyprogramja 911 ezer, az ukrajnai háborús válság miatt szükséget szenvedőt támogatott Ukrajnában és Magyarországon az elmúlt négy évben. „A segélyszervezet nemzetközi, egyházi és kormányzati partnerségben Ukrajnában 23 megyében, a kárpátaljai Beregszásztól egészen a kelet-ukrajnai Dobropilljáig és a dél-ukrajnai Herszonig hajtott végre segélyakciókat”, írják; ezen belül volt természetbeni segéllyel (élelmiszer- és higiéniai csomagok, fűtőanyag, alapvető nem élelmiszer jellegű termékek, generátorok), menekültszállók támogatása (háztartási eszközök, élelmiszer és higiéniai termékek, gépészeti és strukturális javítások, egyedi szükségletek), készpénzzel, szakértői segítséggel és még sok mással. 

kormánytámogatással pedig konténeróvodát létesített és iskolát épített újjá Zahalciban, multifunkciós szolgáltatóközpontot hozott létre Synyakban és mentőállomást Bucsa városában.

Zagyva Richárd, az Ukrajnában is dolgozó Katolikus Karitász országos igazgatója lapunknak elmondta: a szállás, étkezés biztosítása itthon idővel átalakult integrációs segítséggé (magyar nyelvórák, több ezer családnak), odakint pedig tartós támogatási formákat öltött, illetve rendszeres segélyszállítmányokban nyilvánult meg.

A nyitókép korábbi felvétel. Fotó: Czarek Sokolowski / AP