„Betegesen semmibe veszi” vagy segíti Ukrajnát Magyarország?

Amint arról beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök karácsonyi interjújára reagálva az ukrán külügyminisztérium kemény hangú nyilatkozatban ítélte el Magyarországot. Úgy fogalmaztak, hogy a miniszterelnök mondatai 

Orbán Viktor az említett interjúban többek közt azt mondta, hogy „Ukrajna csak addig tud harcolni, amíg az USA támogatja pénzzel és fegyverrel. Ha az amerikaiak békét akarnak, akkor béke lesz”. Ukrajna szuverenitásával kapcsolatban megjegyezte, nekik kell dönteni arról, hogy „mikor és miért harcolnak”, nekünk csak abba van beleszólásunk, hogy milyen mértékben támogatjuk őket. Mint fogalmazott, „Magyarország úgy döntött, hogy miután ez a háború nem a mi háborúnk, [...] Ukrajnának humanitárius segítséget nyújtunk”. 

Ennek fényében nehéz értelmezni az ukrán külügy alábbi mondatait:„Ukrajna háborús veresége, amit Orbán Viktor közvetve szorgalmaz, Magyarország és a magyarok számára közvetlen orosz agresszióval fenyegetne”. Zelenszkijék szerint, ha Orbán tényleg békét akar, akkor „a Moszkvához fűződő szoros kapcsolatait kellene felhasználnia, hogy rávegye Moszkvát az Ukrajna elleni agresszió beszüntetésére és csapatainak visszavonására”.

A magyar kormány elítélte az orosz támadást

A magyar kormány az orosz-ukrán háború kezdete óta következetes álláspontot képvisel: Orbán Viktor az orosz invázió első pillanataitól kezdve elítélte azt, és kijelentette, 

Kiemelte, a magyar félnek ebből a konfliktusból ki kell maradnia, és hogy „szó sem lehet arról, hogy akár katonákat, akár katonai eszközöket telepítsünk Ukrajnába”, de közölte, hogy Magyarország kész humanitárius segítséget nyújtani. Orbán Viktor mellett többek közt Novák Katalin köztársasági elnök is elítélte az orosz támadást, és úgy fogalmazott, „Álláspontunk az első perctől határozott: elítéljük Oroszország agresszióját, Ukrajna elleni támadását és kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett”.

Magyarország több mint egymillió ukrán menekültet fogadott

Az orosz támadást követően Magyarország azonnal megnyitotta határait az ukrajnai menekültek előtt, és ezidáig több mint egymillió menekült érkezett hozzánk keleti szomszédunkból. Az ide érkező menekültek legnagyobb része ugyan nem maradt az országban, hanem továbbment Nyugat-Európa felé, de ez még így is komoly terhet rótt a magyar menekültügyi rendszerre. A magyar kormány és a segélyszervezetek igyekeztek minden támogatást megadni a menekülteknek. A Mandiner is cikket közölt arról, hogy amennyiben bárki támogatni szeretné a menekülteket, milyen lehetőségei vannak erre.   

Magyarország pénzzel és humanitárius segélyekkel segít

A Magyar Közlönyben megjelent Orbán Viktor által jegyzett döntés szerint  Magyarország összesen 3,5 milliárd forintos támogatást nyújtott Ukrajnának. A szöveg úgy fogalmaz, a kormány „egyetért azzal, hogy Magyarország a szolidaritás jegyében további támogatást biztosítson Ukrajnának”. A határozat értelmében a támogatást két célból, az ország belső menekültjeinek segítésére, a másodikat az infrastruktúra újjáépítésére küldik.

Varga Mihály pénzügyminiszter pedig szeptemberben közölte, hogy 

Magyarország emellett részt is vállal Ukrajna újjáépítésében. Az első magyar segítséggel épült óvoda el is készült. 

Emellett a magyar segélyszervezetek, többek mellett az Ökumenikus Segélyszervezet segélyeket visz a szomszéd országba.

Magyarország támogatja Ukrajna EU-csatlakozását

A háború kitörését követően Ukrajna benyújtotta az EU-s csatlakozási kérelmét. Nyolc közép-európai tagállam jelezte, hogy támogatják az ukránok tagjelöltté válását, mire a magyar külügyminiszter is  bejelentette, hogy  Magyarország csatlakozik ehhez, és szintén támogatja Ukrajna felvételét az Európai Unióba. 

Magyarország megszavazta az EU-s szankciós csomagokat

A magyar kormány következetesen ellenzi az Oroszország elleni szankciók egy részét, azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyek az Oroszországból származó, jellemzően fosszilis energiahordozókra vonatkoznak  – így például az olajembargót, vagy a gázársapka bevezetését.

Ennek ellenére bár hazánkat sok erre vonatkozó vád éri, a magyar vezetés nem bontotta meg az EU egységét, és

Bizonyos feltételekkel, hiszen országunk geopolitikai helyzete és energetikai kitettsége miatt nem mondhat le teljesen az orosz energiahordozókról. Magyarország Szlovákiával és Csehországgal együtt ideiglenesen felmentést kapott az oroszoktól szállított kőolaj kereskedelmének tilalma alól. 

Magyarország megszavazta Ukrajna EU-s pénzügyi támogatását

Az Európai Unió Ukrajna részére 18 milliárd eurós támogatást kezdeményezett, melyet az ukránok kölcsönként kapnának. Az eredeti tervek szerint az óriási összegű segítséget az EU egy a tagállamok által közösen felvett hitelből fizette volna. a magyar kormány jelezte, nem támogatja a közös hitelfelvételt, amiért számos vád érte Magyarországot, miszerint blokkolja az uniós segítséget. Ezt Orbán Viktor visszautasította, és közölte nem a segítséget, hanem a hitelt ellenzik. 

Szijjártó Péter külügyminiszter ezt hazugságnak nevezte, és közölte,

De kiemelte, hogy ezt a támogatást egy kétoldalú szerződés alapján adjuk az ukránoknak. Emellett jelezte, hogy Magyarország azt viszont ellenzi, hogy az EU-s támogatás alapja közös hitelfelvétel legyen. Ismert, Magyarország uniós pénzei ügyében jó ideje zajló vitában részben megegyezés született, ebben szerepel Magyarország részvétele Ukrajna megsegítésében, de a magyar kormány elképzelései szerint.

Magyarország segít az ukrán gabona exportjának kivitelezésében

Az orosz inváziót követően a világ egyik legnagyobb gabonaexportőrének számító Ukrajna komoly nehézségekbe ütközött a gabona külföldre szállításával kapcsolatban.  

Novák Katalin magyar köztársasági elnök november végén az ukrán elnök meghívására Kijevbe utazott. Kiderült a látogatás célja éppen az volt, hogy Magyarország segítséget nyújtson az ukrán gabonaexportban.  Mégpedig úgy, hogy a Grain from Ukraine program keretében szegényebb országok részére vásárolunk gabonaféléket az ukránoktól. 

Nyitókép: MTI