„Nem hagyjuk, hogy a magyarokkal fizettessék meg az ukrajnai háború árát” – szögezte le Szijjártó Péter.
Magyarország az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli találkozóján bejelentette, nem fogja támogatni azokat a változtatásokat, amelyek az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós mentőcsomag létrehozásához szükségesek. A Bloomberg hírfolyamának bejegyzése szerint Brüsszel szerdán mutatja be azokat a javaslatokat, amelyek lehetővé tennék a kijevi kormány stabil és gyors kisegítését. A kezdeményezéshez viszont a blokk költségvetésében fennmaradt mozgásteret fel kellene számolni.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még hétfőn Szófiában azt mondta, Magyarország kétoldalú alapon kész folytatni Ukrajna pénzügyi támogatását, de semmiképp nem fog beleegyezni egy újabb közös európai uniós hitelfelvételbe ebből a célból. A tárcavezető a Közép-Európai Kezdeményezés bulgáriai külügyminiszteri találkozóján üdvözölte, hogy az EU újabb támogatási csomagot készít elő Kijev számára, azonban hozzátette, Magyarország jóval régebb óta segíti különböző módokon a szomszédos Ukrajnát azoknál, akik most az ország „legjobb barátaiként tüntetik fel magukat”. Felszólalásában rámutatott,
ráadásul hazánk már a háború kirobbanása előtt is kivette a részét a segítségnyújtásból.
„Készek vagyunk a pénzügyi támogatás folytatására kétoldalú alapon, kétoldalú megállapodás alapján Ukrajna és Magyarország között. De biztosan nem fogunk támogatni semmifajta közös európai uniós hitelfelvételt ezen a téren”– közölte. „Miért? Mert egyszer már megtettük. Támogattuk a közös hitelfelvételt a koronavírus-járvány idején, ez azonban több mint elég volt” – fogalmazott. Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna jövő évi finanszírozási szükségleteinek fedezésére, az erről szóló jogalkotási kezdeményezést várhatóan még a héten be fogják mutatni.
Szijjártó Péter ezt követően érintette a háborúra adott szankciós válaszokat. Úgy vélekedett, hogy egyértelműen épp az ellenkezője történt annak, mint amit ígértek a korlátozások elrendelésekor, ugyanis a háború egyre brutálisabb és az orosz helyett az európai gazdaság kényszerült térdre.Utóbbit jól példázza, hogy Magyarország tavaly hétmilliárd eurót költött energiaimportra, míg idén 19 milliárd eurót, és ha minden így megy tovább, akkor jövőre 29 milliárd eurót fog – hangsúlyozta. „Meg kell értenünk, hogy ezen válaszintézkedések alapvetően kudarcot vallottak.
Az európai gazdaság szenved és az is világos, hogy ebből a helyzetből ki profitál”
– mondta.
Leszögezte: a kormány nem fogja hagyni, hogy a magyarokkal fizettessék meg az ukrajnai háború árát, az egyetlen megoldást pedig a béke jelenti, amelyről azonban sajnos kevesen beszélnek.
(Bloomberg – MTI)
Nyitókép: Rommá vált lakóépületek az orosz megszállás alól felszabadított Herszon megyei Arhanhelszke településen 2022. november 6-án. Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
Európa tovább fegyverzi Ukrajnát, miközben a frontvonalak mögött egyre élesebb hatalmi játszmák zajlanak. A háború már nemcsak a csatatéren dől el, hanem a gazdasági befolyás terepén is.
Friedrich Merznek nem tetszett a jogállamiság helyzete.
Senki sem reagál a politikai hajtóvadászatra.
Éjszaka komoly csapást mértek az oroszok Ukrajnára.
Magyar Péterék ezzel nem számoltak.
Nem fog létrejönni az „Európai Egyesült Államok”.
„Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” – Zbigniew Ziobro sem fogta vissza magát.
A Nemzeti Tömörülés már régóta szorgalmazza az algériai migránsokat támogató egyezség elítélését. A nyilatkozat elfogadása újabb szög lehet a francia – algériai kapcsolatok koporsójába.
