Hazánk is támogatja Ukrajna felvételét az Európai Unióba, ám arra egyhamar nem kerülhet sor

Szijjártó Péter kedden közösségi oldalán tett rendkívüli bejelentést az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Ebben arról beszélt: a magyar emberek a békében érdekeltek, nem akarnak háborút. 

A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett: nyolc kelet- és közép-európai ország elnöke követelte a hétfői nap folyamán, hogy Ukrajna haladéktalanul kapja meg az EU-tagjelölti státuszt, és kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat. A kezdeményezést a bolgárok, csehek, észtek, lettek, litvánok, lengyelek, szlovákok és szlovének támogatták.

– jelentette be a tárcavezető, hozzátéve, hogy erről eddig a lengyel és a litván külügyminisztert tájékoztatta.

Az országok jelöltté válása nem jelenti azt, azok automatikusan az EU tagjai lesznek

Az Európai Unióba belépni kívánó országok tagjelöltté válása nem jelenti azt, hogy azok automatikusan az EU tagállamai lesznek. Számos korábbi ország példája mutat rá: az EU tagjává válás „nem egyik napról a másikra történik”. Több olyan ország is van, amely bár 2010 előtt jelezte: csatlakozna az Európai Unióhoz, taggá válásuk azonban a mai napig sem valósult meg.

Néhány példa:

• Albánia – tagsági kérelem beadása: 2009. április; tagjelölt lett: 2014. június
• Észak-Macedónia – tagsági kérelem beadása: 2004. március; tagjelölt lett: 2005. december
• Montenegró – tagsági kérelem beadása: 2008. december; tagjelölt lett: 2010. december; tárgyalásokat megkezdte: 2021. június
• Szerbia – tagsági kérelem beadása: 2009. december; tagjelölt lett: 2012. március; tárgyalásokat megkezdte: 2014. január
• Törökország – tagsági kérelem (EGK-hoz): 1987; tagjelölt lett: 1999. december; tárgyalásokat kezdett: 2005. október

A csatlakozás menete

Az Európai Unióról szóló Szerződés 49. cikke foglalkozik az EU-ba belépni kívánó országok csatlakozásával. Ennek megfelelően bármely ország, amely csatlakozni szeretne

• ezt írásban jelzi a Tanács soros elnökének;
• majd a Tanács, a Bizottság véleményének és az Európai Parlament jóváhagyásának tudatában, az Európai Tanács iránymutatásait figyelembe véve egyhangúlag dönt a tagjelöltség megadásáról

A Csatlakozási folyamat során a tagjelöltnek

• át kell ültetnie az uniós joganyagot (ehhez össze kell hasonlítani a meglévő jogi környezettel ún. átvilágítás keretében);
• ki kell alakítania a tagszerű működéshez szükséges intézményeket, fel kell építenie az adminisztratív kapacitásokat;
• és bizonyítania kell, hogy alkalmazni tudja ezeket (track record).

Mindezek alapján a csatlakozási folyamat három szakaszból áll:

I. tagjelöltség

II. tárgyalásos szakasz

III. csatlakozás

A csatlakozási folyamatban résztvevő országok státuszuk szerint lehetnek:

• potenciális tagjelöltek
• tagjelöltek (a kérelmük alapján, a Tanács döntésével – ld. fent)
• csatlakozási tárgyalásokat folytató tagjelöltek (a tárgyalási keret elfogadása után, a  Tanács döntésével)
• csatlakozó országok (a tárgyalások lezárása után a csatlakozási szerződés ratifikálásáig)
• tagállamok (a csatlakozást követően).

Eltérés a csatlakozás rendes folyamatától

Az eddig megismert álláspontokban keveredik a tagjelöltség és a tagság fogalma, illetve ezzel kapcsolatban úgy tűnik, más az ukrán fél igénye és a tagállamok hajlandósága. A legmesszebb a kérdésben a lengyel-szlovén levél ment.

a. Tagjelöltség

A tagjelölti státusz gyors elérése politikai akarat kérdése, amely a jelenlegi helyzetben biztosítható. Nem igényel hosszadalmas előkészítést.

b. Tagság

Az ukrán elnök kérése egy gyors taggá válást kér, a jelenlegi szabályok figyelmen kívül hagyásával. Erre erősít rá a lengyel-szlovén levél, amely az eljárási és intézményi kérdések rugalmas kezelését helyezi kilátásba, a 2030-as csatlakozás érdekében. A Szerződés alapján ez ugyanakkor nem lehetséges. Tehát Ukrajna jó eséllyel még 2030-ban sem lehet az EU tagja.

Szijjártó Péter bejelentését az alábbiakban nézheti vissza:

Nyitókép: Szijjártó Péter Facebook-videó