A csatlakozási folyamat során a tagjelöltnek számos feltételnek kell megfelelnie.
Szijjártó Péter kedden közösségi oldalán tett rendkívüli bejelentést az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Ebben arról beszélt: a magyar emberek a békében érdekeltek, nem akarnak háborút.
A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett: nyolc kelet- és közép-európai ország elnöke követelte a hétfői nap folyamán, hogy Ukrajna haladéktalanul kapja meg az EU-tagjelölti státuszt, és kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat. A kezdeményezést a bolgárok, csehek, észtek, lettek, litvánok, lengyelek, szlovákok és szlovének támogatták.
– jelentette be a tárcavezető, hozzátéve, hogy erről eddig a lengyel és a litván külügyminisztert tájékoztatta.
Az Európai Unióba belépni kívánó országok tagjelöltté válása nem jelenti azt, hogy azok automatikusan az EU tagállamai lesznek. Számos korábbi ország példája mutat rá: az EU tagjává válás „nem egyik napról a másikra történik”. Több olyan ország is van, amely bár 2010 előtt jelezte: csatlakozna az Európai Unióhoz, taggá válásuk azonban a mai napig sem valósult meg.
Néhány példa:
Az Európai Unióról szóló Szerződés 49. cikke foglalkozik az EU-ba belépni kívánó országok csatlakozásával. Ennek megfelelően bármely ország, amely csatlakozni szeretne
I. tagjelöltség
II. tárgyalásos szakasz
III. csatlakozás
A csatlakozási folyamatban résztvevő országok státuszuk szerint lehetnek:
Az eddig megismert álláspontokban keveredik a tagjelöltség és a tagság fogalma, illetve ezzel kapcsolatban úgy tűnik, más az ukrán fél igénye és a tagállamok hajlandósága. A legmesszebb a kérdésben a lengyel-szlovén levél ment.
a. Tagjelöltség
A tagjelölti státusz gyors elérése politikai akarat kérdése, amely a jelenlegi helyzetben biztosítható. Nem igényel hosszadalmas előkészítést.
b. Tagság
Az ukrán elnök kérése egy gyors taggá válást kér, a jelenlegi szabályok figyelmen kívül hagyásával. Erre erősít rá a lengyel-szlovén levél, amely az eljárási és intézményi kérdések rugalmas kezelését helyezi kilátásba, a 2030-as csatlakozás érdekében. A Szerződés alapján ez ugyanakkor nem lehetséges. Tehát Ukrajna jó eséllyel még 2030-ban sem lehet az EU tagja.
Szijjártó Péter bejelentését az alábbiakban nézheti vissza:
Nyitókép: Szijjártó Péter Facebook-videó
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
Magyarország azonban továbbra is a béke hangja Európában, és nem engedi, hogy a magyar emberek adójából finanszírozzák Ukrajnát.
A miniszterelnök kimondta: az uniós tagállamok magáncégeinek nagyobb vagyona van Oroszországban, mint amekkora az Európában befagyasztott pénzösszeg.
Ukrajna ügyében három hazugsággal áltatja magát az Európai Unió, amely eközben a jogállamot kidobta az ablakon. Szilvay Gergely írása.
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
