Sokáig rejtegetett baloldali politikus került most elő a Tisza-listán

Magyar Péterék újabb baloldali jelöltjéről hullt le a lepel. Ilyen a tiszás előválasztás.

Az előválasztásnak „köszönhetően” korábban levitézlett baloldali politikai szereplők is visszatérhetnek a hatalomba – mondta el a Mandinernek ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász lapunknak beszélt az előválasztás tét nélküliségéről és arról is: jogi szabályozás sem vonatkozik rá, ezért a baloldali aktorokat csak saját játékszabályaik kötik.

„Viszonylag fiatal hagyományokkal rendelkező, ebből kifolyólag pedig permanensen változó, ingatag politikai konstrukció, melynek célja elméletben az lenne, hogy a jelöltek kiválasztásának hatalma a pártelit kezéből a nép kezébe kerüljön át” – így definiálta az előválasztás eredeti fogalmát Kevin B. Smith nyomán ifjabb Lomnici Zoltán. Mint a Mandinernek kifejtette:
a hazai hatályos jogszabályok és a szokásjog nem ismerik az előválasztás jogintézményét, sőt annak semmilyen magyar jogtörténeti előzménye nincs
– ellenben az Amerikai Egyesült Államokban már közel másfél évszázada alkalmazzák. „Napjainkban az államok eltérő szabályokkal, de általában a jelölőgyűlések (kaukuszok) és előválasztások valamilyen kombinációjával határozzák meg elnökjelöltjeiket” – magyarázta. A hazai jogrendre áttérve elmondta:

Magyarországon az előválasztások rendjét a korábbi alkotmány, illetve az Alaptörvény egyáltalán nem, közvetlenül pedig a törvények sem szabályozzák.

Kérdésünkre, mely szerint közjogi értelemben előválasztásnak nevezhető-e a Tisza „előválasztása”, ifj. Lomnici Zoltán leszögezte:
A jelöltek kiválasztásának módját és szabályait a politikai pártok alakították ki, amely legitimitási deficithez, egyben közjogi kiüresedéshez vezethet”.
Azzal kapcsolatban, hogy a Tisza előválasztása megfelel-e a demokráciára alapvető követelményeinek, az alkotmányjogász így fogalmazott:
Miután a semmilyen jogtörténeti előzménnyel nem rendelkező előválasztás menetét nem rendezik jogszabályok, a pártokat és a baloldali politikai aktorokat e téren csak a saját játékszabályaik kötik – már amennyiben kötik.
„Ha mégis elindulunk azon analógia mentén, hogy a »rendes« választások szabályait alkalmazzuk a sokak által csak baloldali shownak minősített előválasztásra, azt mondhatjuk, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. § (1) bekezdése értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni (többek között) az alábbi alapelveket: a választás tisztaságának megóvása, önkéntes részvétel a választási eljárásban, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” – sorolta a princípiumokat, melyek – emelte ki –
mindegyike sérül azokban az esetekben, ha veszélyeztetik a szavazók adatait.
Ezt is ajánljuk a témában

Magyar Péterék újabb baloldali jelöltjéről hullt le a lepel. Ilyen a tiszás előválasztás.

„Világosan látszik, hogy az ellenzéki előválasztásnak nevezett baloldali showműsor, azon túl, hogy számos elemző szerint valóságos téttel nem bír, jogi értelemben is számtalan sebből vérzik. Sokan a legutóbbi tiszás adatszivárgási botrány alapján úgy vélik, hogy sem érdemi adatvédelmi tájékoztatást, sem az adatbiztonsági előírásokat, sem pedig az adatkezelők személyét érintően nincsenek meg az elvárható minimális jogi követelmények” – fogalmazott.
Mint kifejtette, az Egyesült Államokban az előválasztások valós téttel bírnak, és a cselekvési-döntési lehetőség a későbbi győztesek kezében csoportosul, ám a magyarországi baloldali előválasztás
„csupán egy szimbolikus eszköz, egy eladható termék, amely megteremti a lehetőséget arra, hogy – egy esetleges későbbi választási győzelem esetén – a választók körében elutasított, korábban már részben levitézlett baloldali szereplők hátsó pályákon visszatérhessenek a hatalomba, emellett alkalmas időhúzásra, továbbá a kiválasztási folyamathoz tapadó felelősség »elkenésére« is”.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint noha a magyarországi előválasztás támogatói és az ezzel kapcsolatos javaslatok kidolgozói rendszerint hivatkoznak arra, hogy az előválasztás intézménye más európai országokban is jelen van, „azt elfelejtik hangsúlyozni, hogy arra egyetlen országban sincs példa a kontinensen, hogy több párt a soron következő országgyűlési választás valamennyi egyéni választókerületi képviselő-jelöltjét előválasztás útján válassza meg”.
Ifj. Lomnici Zoltán a Mandiner Kontextus-csatornáján futó podcast-sorozatában is kitért a tiszás előválasztásra, úgy fogalmazott: közjogi értelemben az nem tekinthető előválasztásnak.
Nyitókép forrása: AFP / Kisbenedek Attila