Amíg Magyar Péter Berlinben kapott dührohamot, addig Budapesten már listázásról beszélnek a külügyben

Németországban is megdöbbentek a miniszterelnök viselkedésén

A Spiegel cikke Magyar Péter első hivatalos berlini látogatásáról és a Friedrich Merz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóról számol be. A lap szerint a találkozó eleinte harmonikus volt, Merz láthatóan nagy reményeket fűz az új magyar miniszterelnökhöz.

A hangulat azonban drámaian megváltozott, amikor Magyar Pétert Sulyok Tamás államfővel kapcsolatban kérdezték. A cikk szerint ekkor „majdnem fizikailag érezhető” feszültség támadt: Magyar arca elkomorult, mosolya eltűnt, és indulatosan, hosszan beszélt.

Emellett egy másik pillanatban is kibillent, amikor a választások előtt adott Cicero-interjújára kérdeztek rá. Magyar ekkor már nem kívánta ismételni a kemény vádakat Merz előtt, inkább kitérő választ adott: „nehéz idők voltak”, most pedig nem akarja tovább mélyíteni a megosztottságot.

Az emberek épségét veszélyezteti az influenszer-politizálás

Június 3-án dél körül egy német turista fejére zuhant egy racsnis dugókulcs a budapesti Karmelita-palota melletti építkezési területen az I. kerületi Színház utcában. A sérültet mentővel kórházba vitték. A rendőrség foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt indított eljárást.

Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója élesen támadta Magyar Pétert. Szerinte a miniszterelnök „Facebook-kormányzása immár emberéleteket veszélyeztet”, a kordonbontás felelőtlen showműsor volt, ami miatt megtörtént az első komoly baleset. Felháborítónak nevezte az incidenst, és azt követelte, hogy Magyar Péter azonnal biztosítsa újra az építési területet. 

Telefonozás okozott botrányt a Parlamentben 

Szűcs Gábor fideszes országgyűlési képviselő Facebookon közzétett videójában bírálta Magyar Pétert, amiért az állítólag be akarja tiltani a közösségi média használatát a Parlamentben, a Fideszre hivatkozva. 

A videóban egy szerdai bizottsági ülésből származó jelenetet mutatnak be, ahol

A helyzetre Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes is reagált, aki ingerülten kérdezte pártársát: „Most Facebookozik, vagy beszélgetünk?”

Van, ahol már elkezdődhetett a listázás

A Külügyminisztériumban továbbra is nagy a bizonytalanság és a feszültség Orbán Anita miniszter állománygyűlési ígéretei után.

Több, neve elhallgatását kérő külügyes szerint listákat készítenek a nemkívánatos személyekről belföldön és a külképviseleteken.

Nem tudni, mi alapján döntenek, de jelentős szerepe van néhány korábban elbocsátott vagy hazarendelt munkatársnak.

– mondták. Egy alkalmazott hozzátette: nem is Fidesz-közeli, mégis listára került. Több forrás szerint több száz embert érinthetnek a „közös megegyezésbe bújtatott kirúgások”. Voltak olyanok, akik Szijjártó Péter kabinetjében dolgoztak adminisztratív pozícióban, vagy fiatal, pártonkívüli munkatársak (még a Tiszára szavazók is), akiket hirtelen bizalomvesztésre hivatkozva küldtek el. 

A minisztérium szerint szervezeti átalakítás zajlik, a döntések egyedi mérlegelés alapján születnek, figyelembe véve az érintettek élethelyzetét. Állításuk szerint elsősorban a vezetői pozíciókat érintik a változások, és tisztelettel járnak el az emberekkel. Azt is cáfolták, hogy bárkit eltiltanának a közigazgatástól.

Nemzetközi jogba ütközhet Magyar Péter

Magyar Péter június 1-jén beharangozott, Alaptörvény-módosítási terve – amely több közjogi méltóságot és állami tisztségviselőt (köztük feltehetően Sulyok Tamást) is eltávolítana hivatalából – nemzetközi jogi akadályokba ütközhet az Európa Tanács két fontos fóruma miatt. Fő akadályok:

• Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi szakértő testülete már vizsgálja a kormányzati szándékot az államfő politikai indíttatású eltávolításával kapcsolatban. Sulyok Tamás május 29-én maga fordult a testülethez, mert szerintem a politikai nyomásgyakorlás és a rá vonatkozó felszólítások ellentmondanak a hatályos Alaptörvénynek és veszélyeztetik az elnöki intézmény függetlenségét és tekintélyét. Kérte a helyzet európai alkotmányos értékek szerinti értékelését.
• Európa Tanács 2026 júniusában értékeli a Baka-ügy (Baka András, volt Kúria-elnök) 2016-os strasbourgi ítéletének végrehajtását. A bíróság akkor jogellenesnek ítélte Baka idő előtti eltávolítását, és megállapította, hogy az nemcsak egyéni jogsértés volt, hanem negatív hatással bírt a bírói függetlenségre. 

A Baka-ítélet és annak végrehajtási felügyelete miatt a legfelsőbb bírói vezetők (Kúria, OBH, Alkotmánybíróság elnökei) idő előtti elmozdítása nemzetközi jogi kockázatot jelent. Egy esetleges Tisza-kormány nem az eltávolítás megismétlésével, hanem éppen ezeknek az eseteknek a jogorvoslatával lenne kénytelen foglalkozni.

Nyitókép forrása: NurPhoto via AFP

***