Nem várt helyen bukhat el Magyar Péter hadjárata Sulyok Tamás ellen

Magyar Péter június 1-jén beharangozott, nem személyre szabott Alaptörvény-módosítási terve, amellyel több közjogi méltóságot és állami tisztségviselőt távolítana el hivatalából, könnyen lehetséges, hogy az Európa Tanács két jogi fóruma, a Velencei Bizottság és a Miniszteri Bizottság előtt folyamatban lévő magyarországi ügyek miatt futhat zátonyra – írja az Index.

A kormány Alaptörvény-módosítási, „nem személyre szabott” jogalkotási tervének nemzetközi jogi akadályai lehetnek:

• az Európa Tanács Velencei Bizottsága az európai alkotmányos értékek figyelembevételével véleményezi az államfő politikai indíttatású eltávolítására vonatkozó kormányzati szándékot;
• az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a Baka-ügyben született 2016-os strasbourgi ítélet végrehajtásának felügyelete keretében júniusban értékeli, hogy a magyar kormány még mindig nem biztosított jogorvoslatot arra az esetre, ha a legfelsőbb bírói vezetők megbízatását idő előtt megszüntetik.

A portál felidézte, a köztársasági elnök megelégelve a politikai nyomásgyakorlást, május 29-én az Európa Tanács konzultatív testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult. Közleménye szerint az eltávolítását politikai indokokhoz kötő, ezáltal az Alaptörvény alapján értelmezhetetlen felszólítások a hatályos alkotmányos rendben súlyosan ellentmondásos helyzetet idéznek elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti.

A köztársasági elnök kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.

Az uniós forrásokról szóló tárgyalásoknál is rosszul jöhet

Az index rámutat: miközben a Velencei Bizottság állásfoglalásainak (opinions) nincs közvetlen jogi kötőerejük, véleményei formálisan ajánlásoknak minősülnek, van politikai kötőerejük, hiszen az uniós intézmények jogállamisági eljárásaikban és országértékeléseikben kiemelt szempontnak veszik, hogy egy állam mennyiben követte a Velencei Bizottság ajánlásait.

Önmagában egy esetleges negatív bizottsági vélemény még nem okozhat például forrásvesztést, de erősítheti/gyengítheti azt az érvrendszert, amelyre az uniós intézmények a pénzügyi vagy jogi intézkedéseiket alapozzák.

Nem precedens nélküli, amit Magyar akar – el is marasztalták érte korábban a kormányt

A portál azt is kifejti, hogy a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők tervezett, egylépcsős elmozdításának nemcsak hazai (alkotmányjogi, munkajogi), hanem nemzetközi jogi feltételei is vannak.

fél évvel mandátumának vége előtt. 

Az Index azt írja: a bírósági eljárás lezárult ugyan a jogerős marasztaló ítélettel, azonban a magyar állam még mindig nem hajtotta végre hiánytalanul az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásait a jövőbeli jogsértések megelőzése érdekében.

Az történt ugyanis, hogy az ítélet (a többi strasbourgi ügyhöz hasonlóan) átkerült az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához, amelynek feladata a döntések végrehajtásának felügyelete. Erre azért is szükség volt, mert a bíróság az ítéletében rámutatott, hogy Baka András eltávolítása nemcsak az ő jogait sértette, hanem úgynevezett dermesztő hatással (chilling effect) volt a magyar bírói kar függetlenségére is.

De hogyan érinti ez Magyar Péter terveit Sulyok Tamás leváltását illetően?

Az Index szerint a Baka-ítélet folyamatban lévő végrehajtásából az következik, hogy

• a legfelsőbb bírói vezetők idő előtti elmozdításának tilalma elvileg az utódokra (a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és az Alkotmánybíróság vezetőire) is érvényes;
• az Orbán-kormány helyett a Tisza-kormányra hárul a feladat, hogy a legfelsőbb bírói vezetők eltávolításának megismétlése helyett éppen az ilyen esetek jogorvoslatát kell majd megoldania.

Az Index ráadásul rábukkant egy érdekes dokumentumra az Európa Tanács honlapján, amelyben 

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd