Most már jó a kétharmad?

Nagy Gábor és Vizvári Soma írása a Mandiner hetilapban

Már a választás éjjelén egyértelművé vált, hogy a Tisza Pártnak alkotmányozó többséget adtak a választók, de azt persze nem lehet tudni, mit kezd ezzel a felhatalmazással. Nem csupán a leendő miniszterelnök tervei nem világosak, az sem egyértelmű, mit tehet meg és mit nem az írott jog és az általános normák szerint. Nem csoda, ha az alkotmányjogászok elemükben voltak a napokban, hosszú elemzések, kimerítő nyilatkozatok születtek a témában. Egyesek máris az általuk elvárt jogi csűrés-csavarások apologétái lettek, mások viszont önmérsékletre szólítják fel a leendő kormányfőt.

Ezt még a fideszes kétharmad se csinálta

Magyar Péter Tisza-elnök a kampány alatt megígérte több állami szerv vezetőjének a leváltását és Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítását, pedig akkor még nem tudhatta előre, rendelkezésére áll-e majd a szükséges parlamenti kétharmad. A nyilvánosságban vitázó alkotmányjogászok abban egyetértenek, hogy a törvényhozás kétharmados többségével jogszerűen el lehet mozdítani a köztársasági elnököt, ha nem is egyik pillanatról a másikra. A vita inkább azon van, hogy helyes-e ezt tenni, s ha igen, milyen módon. Többen rámutattak, hogy még a kritikusai által diktatórikusnak bélyegzett Fidesz-kormány sem cserélte le az állami szervek vezetőit a mandátumuk lejárta előtt. Egyetlenegy kivételt lehet említeni: Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét úgy mozdították el pozíciójából, hogy az alaptörvény 2011-es elfogadásával a testület megszűnt, és a helyét a Kúria vette át. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) viszont 2014-ben első fokon, 2016-ban pedig másodfokon is igazat adott Bakának. Látszik, a kétharmaddal nem feltétlenül lehet minden következmény nélkül elmozdítani állami szervek vezetőit.

A leendő kormányfő már beiktatása előtt lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az Országos Bírósági Hivatal elnökét, május 31-éig adva határidőt a távozásra. A köztársasági elnökkel szembeni nyomásgyakorlást Pokol Béla korábbi alkotmánybíró már önmagában alkotmánysértőnek nevezte.