Sulyok Tamás szerint alkotmányellenes lenne személyre szabott jogalkotással eltávolítani a köztársasági elnököt, ezért nem hajlandó távozni hivatalából. Az államfő és Magyar Péter konfliktusa egyre inkább alkotmányos válság képét vetíti előre, amelynek következményei a politikán túl a gazdaságot és Magyarország nemzetközi megítélését is érinthetik.
„A magyar alkotmányos hagyományokban teljesen egyedi, hogy a magyar miniszterelnök lemondásra szólítja fel a magyar köztársasági elnököt” – mondta Sulyok Tamás a svájci Weltwoche című újságnak a Magyar Péterrel való konfliktusáról.
Ezt is ajánljuk a témában
A köztársasági elnök szerint a magyar alkotmányos rend védelme érdekében akkor is a helyén kell maradnia, ha Magyar Péternek ez nem tetszik.
Az államfő szerint a miniszterelnök olyan ügyeket ró fel neki, amelyekben szerinte a köztársasági elnöknek éppen alkotmányos szerepéből fakadóan nem kell politikai állásfoglalást tennie.
A köztársasági elnöknek politikai kérdésekben semmiféle megszólalási kötelezettsége nincsen, lehetősége pedig rendkívüli módon behatárolt épp amiatt, mert ki kell fejeznie a nemzet egységét”.
– hangsúlyozta. A június 1-i, Magyar Péterrel történt egyeztetésük után világossá vált számára, hogy a kormányzat személyre szabott alkotmánymódosítással kívánja eltávolítani hivatalából.
Az európai alkotmányos kultúra és az európai alkotmányos értékek kifejezetten tiltják a személyre szabott jogalkotást”
– mondta. Az interjúban Sulyok visszautasította azt az értelmezést is, hogy az áprilisi választások rendszerváltást jelentettek volna. Szerinte Magyarországon demokratikus kormányváltás történt, a hatalomátadás pedig az alkotmányos szabályoknak megfelelően zajlott le.
Semmiképpen nincs szó rendszerváltásról. Az egyszer volt 1990-ben, amikor egy egypárti diktatúrából részvételi demokráciába mentünk át”
– fogalmazott.
Sulyok Tamás legújabb interjúja egyértelműen azt mutatja, hogy a köztársasági elnök nem kíván hátralépni és felveszi a kesztyűt Magyarral szemben. A kormányfő meglehetősen kellemetlen helyzetbe lavírozta magát, mivel cikkünk megjelenéséig nem nyújtotta be a kormányoldal azt az alaptörvény-módosítást, amellyel esetleg eltávolítanák az államfőt.
Patthelyzet van, ezért Magyar és Sulyok ellentéte úgy tűnik, egyfajta alkotmányos krízis felé löki Magyarországot.
De ez mit is jelenthet a gyakorlatban?
Gyakran merült fel még a választások előtt is lehetséges konfliktusforrásként a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság és más, korábban megválasztott közjogi tisztségviselők helyzete. Mivel a Magyar Péter vezette kormány már most szembesült azzal, hogy a választási győzelem ellenére számos fontos intézmény vezetője továbbra is a korábbi politikai legitimen megválasztott Országgyűléstől kapott megbízatást. Ha a kormány ezeknek a tisztségviselőknek az eltávolítására vagy mandátumuk lerövidítésére törekedne, az súlyos közjogi vitákat idézhetne elő.
Egyes elemzők még azt sem tartották kizártnak, hogy bizonyos helyzetekben a végrehajtó hatalom és az alkotmányos intézmények egymással versengő legitimációra hivatkozzanak.
Stumpf István munkáiban rendszeresen hangsúlyozta, hogy a hatalommegosztás és a jogállamiság egyik alapfeltétele az intézmények közötti egyensúly. Az ő szemléletéből kiindulva egy alkotmányos válság nem feltétlenül utcai zavargásokat vagy rendkívüli állapotot jelentene, hanem azt az állapotot, amikor a politikai szereplők már nem fogadják el ugyanannak a jogrendnek az értelmezését.
Mások szerint egy ilyen konfliktus több lépcsőben mélyülhetne el.
A következmények a jobboldali elemzők szerint egyébként messze túlmutatnának a napi politikán.
Egy elhúzódó alkotmányos válság gyengíthetné a befektetői bizalmat, bizonytalanságot okozhatna a közigazgatás működésében, és nemzetközi szinten is kérdéseket vethetne fel Magyarország stabilitásával kapcsolatban.
Megjelent az az érv is, hogy az alkotmányos szabályok megkerülésének precedense később bármelyik politikai oldal számára veszélyes lehetne, mert lebontaná azokat a korlátokat, amelyek egy demokratikus rendszerben a többségi akaratot is keretek közé szorítják.
Az eltávolítani szándékozott állami vezetők mellett szimpátiatüntetés is volt a Sándor-palota előtt. A rendezvény célja az volt, hogy támogatásáról biztosítsa azokat a közjogi méltóságokat és intézményvezetőket, akiknek távozását a kormányfő szorgalmazza.
Miközben továbbra sem látható, hogyan rendeződhet a konfliktus, már a köztársasági elnök esetleges utódjáról is találgatások jelentek meg.
Deák Dániel felidézte, hogy egy kiszivárgott közvélemény-kutatásban Bárándy Péter neve is felmerült lehetséges államfőjelöltként. Az elemző szerint ugyanakkor jelenleg továbbra is az a legfontosabb kérdés, hogy Magyar Péter miként kívánja végrehajtani azt a tervet, amelynek első lépése, az önkéntes lemondás kikényszerítése egyelőre nem valósult meg.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt/MTI
Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterhez tartozik többek között a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány.
„Folyamatban lévő büntetőügyekkel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök nem adhatott és nem is adott semmilyen utasítást – ellentétben utódjával, Magyar Péterrel, aki a nyilvánosság előtt kézivezérli a nyomozó hatóságokat” – hangsúlyozta a párt kommunikációs igazgatója.
Zeller Judit példaként tekint a Benelux államok szabályozására, miközben épp a napokban először hajtottak végre eutanáziát egy 12 év alatti kisgyereken Hollandiában.
Megkímélik a miniszterelnököt a felesleges túravezetéstől.
És vajon amikor a Tisza közlekedési minisztere visszaélést sejtetve az előző kormányt támadja, a saját korábbi tevékenységéről beszél?
A beadvány miatt hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással önmagával szemben kizárási okot jelentett be.
Magyar Péter a parlament hétfői ülésén húzta ki a gyufát a házelnöknél, aki kikapcsolta a miniszterelnök mikrofonját.
Bár a magyarországi holokauszt történetének számos aspektusa már ismert, mégis a történész szinte úgy érzi, nem lehet eleget foglalkozni a témával, mindig akad új kutatnivaló.
„Folyamatban lévő büntetőügyekkel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök nem adhatott és nem is adott semmilyen utasítást – ellentétben utódjával, Magyar Péterrel, aki a nyilvánosság előtt kézivezérli a nyomozó hatóságokat” – hangsúlyozta a párt kommunikációs igazgatója.
