Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Miközben Lannert Judit tárcája sorra egyeztet a szakmai szereplőkkel, több nagy választási vállalás továbbra is csak ígéret.

Önálló oktatási minisztérium alakult a kormányváltás után, de a nagy fordulat még várat magára – írja a Világgazdaság. A lap összeszedte a Tisza-kormány oktatási minisztériumának első száz napját: miközben több jogot visszaadtak az iskoláknak, enyhítettek a pedagógussztrájk korlátozásán és megkezdődött a tankerületi rendszer átalakítása, a látványos finanszírozási fordulat egyelőre elmaradt.
Lannert Judit oktatási miniszter az első hónapokban a tárca felállítására, az oktatási rendszer átvilágítására és a szakmai párbeszéd újraindítására koncentrált. A minisztérium szakszervezetekkel, civil szervezetekkel, intézményvezetőkkel, egyházi fenntartókkal és diákokkal is egyeztetett, a tárcavezető legutóbb pedig még óvodásokat is kérdezte arról, milyen intézménybe szeretnének járni.

Az augusztusban elfogadott köznevelési törvénycsomag alapján a nevelőtestületek ismét maguk fogadhatják el az iskola pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét. A tantestületek az igazgatói pályázatokat is véleményezhetik, és az intézményvezetők munkáltatói jogköre is bővül.
Enyhítettek a pedagógusok sztrájkjának korlátozásán is, miközben megkezdődött a tankerületi rendszer átalakítása.
A Klebelsberg Központ megmarad, de a tervek szerint oktatásfejlesztést támogató háttérintézménnyé alakítják.
A kormány felfüggesztette a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét. A már megszerzett bérelemek nem vesznek el, új értékelés hiányában azonban további pedagógusok nem juthatnak az ehhez kapcsolódó illetményemeléshez.
Rétvári Bence korábbi oktatási államtitkár szerint ezzel 33 milliárd forinttól esnek el a tanárok, amit a PDSZ vitat.
Nem valósult meg az első száz napban a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozóknak (NOKS-dolgozók) ígért 25 százalékos béremelés sem. A pedagógusok ugyanakkor 0,4 százalékpontos, januárig visszamenőleges bérkorrekciót kaptak.
A rászoruló gyermekeknek ígért százezer forintos iskolakezdési támogatásnál
a kampányban még mintegy 700 ezer családdal és 70 milliárd forintos kerettel számoltak, a kormányzati bejelentésben azonban már körülbelül 400 ezer jogosult gyermek szerepelt.
A századik napig a pénzt sem fizették ki: az első 50 ezer forint határideje augusztus 24., a második rész november végéig érkezhet.
Megkezdődött a tankönyvnyomtatási szerződések és a KRÉTA átvilágítása is, a szabad tankönyvválasztás azonban egyelőre nem állt helyre.
A Tisza első száz napja így elsősorban szervezeti és jogi változásokat hozott az oktatásban. A nagyobb pénzügyi vállalások teljesítése, a Nemzeti Alaptanterv átalakítása, a tankötelezettségi korhatár emelése és a pedagógushiány kezelése továbbra is a kormány előtt áll.
Nyitókép: Soós Lajos/MTI
