Az elmúlt hetekben éles kritikák érték a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát. Miközben egyre látványosabban felszínre kerültek az egészségügyi szakdolgozók túlterheltségével, kiégésével és alacsony megbecsültségével kapcsolatos problémák.
Az elmúlt hetekben szokatlanul éles kritikák érték a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát (MESZK). Ápolók, szakdolgozók és egészségügyi dolgozók közösségi oldalakon bírálták a kamarát, azt állítva: a szervezet nem képviseli elég határozottan az érdekeiket.
„A MESZK megléte teljesen felesleges. Beszedik az ápolói fizetéshez képest aránytalanul sok éves díjat és cserébe nem csinálnak semmit. A szomorú az, hogy kötelező, hiszen anélkül nem dolgozhat az ember” – ilyen és ehhez hasonló kommentek özönlötték el Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter közösségi oldalán közzétett bejegyzését. A vita azonban jóval többről szól, mint kamarai működésről vagy tagdíjról, valójában az egész magyar egészségügy egyik legmélyebb válsága tört a felszínre: a szakdolgozók fizikai és lelki kimerülése.
Ezeknek az üzeneteknek a legfőbb oka, hogy túlterheltek, kimerültek, kiégettek a kollégák”
– mondta lapunknak Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. Szerinte a düh és az elégedetlenség valós, hiszen a szakdolgozók helyzete valóban azonnali beavatkozásért kiált, ám úgy véli, sok esetben a kamarán csapódik le minden olyan probléma, amely valójában rendszerszintű. (Ezt a nagy témát járjuk körül a május 28-án megjelent print lapszámunkban egy hatoldalas összeállításban.)
Ezt is ajánljuk a témában
Kórházi főigazgató, szakszervezeti vezetők, szakápoló és volt államtitkár beszélt lapunknak arról, milyen az orvosoknál ritkábban emlegetett ápolók helyzete.
A kamarai vezető szerint az elmúlt években egyre inkább összemosódott a szakmai kamarák és a szakszervezetek szerepe a közvélemény szemében. Miközben sok szakdolgozó a kamarától várna keményebb fellépést, sztrájkot vagy bérharcot, a MESZK jogilag nem szakszervezet, hanem szakmai köztestület. „Mi nem tudunk sztrájkot szervezni. Nem ez a feladatunk” – fogalmazott Balogh Zoltán. A kamara szerepe szerinte inkább szakmai javaslatok kidolgozása, képzési és nyilvántartási feladatok ellátása, az etikai ügyek rendezése első és másodfokon, valamint az egészségügyi szakdolgozók érdekeinek intézményes képviselete.
Szólt arról is, hogy
a kormány a bérfelzárkóztatási program végéig, vagyis 2024 februárjáig átvállalta az egészségügyi szakdolgozók kamarai tagdíját,
amelyet közel nyolc éven át az állami költségvetés finanszírozott. Elmondása szerint ebben az időszakban, különösen 2014 és 2021 között, a MESZK a szakszervezetekkel együttműködve „erőteljesen” részt vettek a bértárgyalási folyamatokban, majd, miután ők nem szakszervezet, hanem szakmai köztestület, egyre jobban a háttérbe vonultak. „Évek múltával is mindenki tőlünk várta azokat a feladatokat, amiket nem a szakmai köztestületnek, hanem a szakszervezeteknek kell kialkudni” – tette hozzá.
A MESZK elnöke szerint ugyanakkor tévedés lenne azt állítani, hogy a kamara passzív maradt volna az elmúlt évtizedben. „Ha megnézzük az elmúlt 4, 8, 10 vagy akár 20 évet, láthatjuk, hogy kormányzati ciklusokon keresztül sikerült eredményeket elérnünk” – hangsúlyozta lapunknak. Felidézte: 2015-2016 környékén több demonstrációban és bértárgyalási folyamatban is részt vettek, amelyek végül béremelési folyamatot indítottak el az egészségügyben a szakdolgozók esetében.
Nem lehet ránk azt mondani, hogy a háttérben csendben maradva nem álltunk volna ki a szakdolgozók érdekeit képviselve”
– emelte ki.
A problémák azonban szerinte mára jóval mélyebbek lettek. Az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése után ugyan emelkedtek a bérek, de a fizetés még mindig nincs összhangban a felelősséggel: ma átlagosan bruttó 600 ezer forintot visznek haza a szakdolgozók. Az előző kormány kommunikációjában ennél nagyobb összegre, 740 ezer forintra hivatkoztak, de ebben már benne vannak a túlórák is. „Ezek a jövedelmek 220-240 munkaórával vagy még többel teljesülnek” – szögezt le Balogh Zoltán. Szerinte a szakdolgozók jelentős része folyamatos fizikai és mentális nyomás alatt dolgozik, miközben az ágazat társadalmi megbecsülése továbbra sem arányos a terheléssel.
Mindezek mellett a MESZK kritikája szerint a jelenlegi rendszer túl gyorsan kifut: egy szakdolgozó 16–18 év után gyakorlatilag eléri a bérmaximumot. „Ez nagyon negatívan hatott az egészségügyi szakdolgozókra” – mondta a kamarai vezető.
Balogh Zoltán külön kiemelte: a MESZK vezetői nem főállású politikai kinevezettek vagy „ejtőernyős” tisztségviselők, hanem aktív szakemberek. „Ápolók, gyógytornászok, védőnők, dietetikusok, asszisztensek dolgoznak a kamaránál, mindenki a saját szakterületéről érkezik” – mondta. Hozzátette: a kamarai tisztségviselők többsége továbbra is saját munkahelyén dolgozik, akár betegágy mellett, akár oktatásban vagy szociális ellátásban. Mint kifejtette: a kamarai rendszer működése demokratikus, alulról építkező struktúrán alapul. A helyi szervezetek delegáltakat választanak, emellett 21 szakmai tagozat is küld képviselőket az országos küldöttközgyűlésbe, amely végül megválasztja az országos vezetést. „Nem miniszterek neveznek ki bennünket” – hangsúlyozta Balogh Zoltán. Szerinte, ha valóban általános elégedetlenség lenne a kamarai vezetéssel szemben, az a közgyűléseken is látszana.
Befejezésként Balogh Zoltán arra figyelmeztetett: az egészségügyi szakdolgozók ma már nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában hiányszakmának számítanak. A jól képzett ápolókért és szakdolgozókért egyre erősebb nemzetközi verseny zajlik, miközben az egészségügyi rendszerek szinte minden országban munkaerőhiánnyal küzdenek. A MESZK elnöke a WHO adataira hivatkozva arról beszélt: világszerte több millió ápoló hiányzik az ellátórendszerekből, és az Európai Unión belül is több százezres nagyságrendű a szakemberhiány.
Szerinte Magyarország számára hosszú távon nem jelent valódi megoldást a külföldi munkaerő tömeges bevonása sem. „Az idősebb generációk jelentős része nem beszél idegen nyelveket, ezért sok beteg számára eleve bizonytalanságot okoz, ha nem az anyanyelvén kommunikálnak vele az ellátás során. Nehezen képzelhető el például, hogy a magyar betegeket Fülöp-szigeteki ápolók lássák el” – emelte ki. A helyzetet az is nehezítené, hogy az egészségügyi dokumentáció is teljes egészében magyar nyelven működik, ami tovább nehezíti a külföldi munkaerő integrációját.
Balogh Zoltán szerint ezért is a magyar szakdolgozók megtartására kellene koncentrálni: visszacsábítani azokat, akik külföldön dolgoznak, megbecsülni azokat, akik még a pályán vannak, és kiszámítható jövőképet kínálni a fiatalok számára.
Nyitókép: Anne-Christine POUJOULAT / AFP
Miről is szól valójában a kormányzás?
Kórházi főigazgató, szakszervezeti vezetők, szakápoló és volt államtitkár beszélt lapunknak arról, milyen az orvosoknál ritkábban emlegetett ápolók helyzete.
Elektromos rollerrel eshetett el.
Roskadozott a lelátó a világsztároktól.
2025-ben sem lehetett oka panaszra az előadóművésznek.
Vasárnap ünnepli születésnapját Hollywood egyik utolsó keménylegénye.
Míg a youtuber az előző évben a teljes osztalékot kivette a cégéből, idén egy forintot sem vett fel.
Ezért támadja, ezért fenyegeti, ezért akarja bármi áron eltávolítani a tisztségéből Sulyok Tamás köztársasági elnököt.
Erőteljes gazdasági diverzifikáció és fokozatos politikai reformok mellett az Arany Horda örökségének emlékezetpolitikába emelésén dolgozik Kazahsztán. Kohán Mátyás írása.
