Hiába hirdetett abszolút győzelmet Magyar Péter Brüsszelben, a statisztikák árnyaltabb képet festenek az uniós kifizetésekről

Magyar Péter miniszterelnök pénteki brüsszeli egyeztetései után lényegében teljes győzelmet jelentett be a mintegy 16,2 milliárd euró visszatartott uniós forrás ügyében. Ugyanakkor több jel is arra utal, hogy a blokkolt pénzek megszerzése korántsem lesz ilyen egyszerű.

Kármán András pénzügyminiszter szombati nyilatkozata szerint különösen az RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) források lehívása jelent kihívást, mivel a kormány augusztus 31-ig köteles teljesíteni a 27 szupermérföldkövet.

Az Origó cikkében bemutatta, a többi uniós tagállam milyen tempóban és milyen arányban jutott hozzá ezekhez a forrásokhoz az elmúlt években.

Öt év alatt az RRF-pénzek alig felét hívták le az uniós országok

Az RRF-program 2021 februárjában indult azzal a céllal, hogy lendületet adjon a Covid-járvány után gyengélkedő európai gazdaságnak. A tagállamok többsége 2021 második felében kapta meg az első, 13 százalékos előfinanszírozást.

Országonként azonban óriási különbségek vannak: 

• Franciaország: 2025 végéig 84,8 százalék
• Málta: 80 százalék felett
• Olaszország: 75–80 százalék
• Portugália: 70–75 százalék
• Spanyolország: 70 százalék körül

Ehhez képest Lengyelország 2025 végéig csak 38 százalékot tudott lehívni, annak ellenére, hogy jóval több ideje volt rá, mint a mostani magyar kormánynak. Lengyelország ráadásul az egyik legszorosabb együttműködést ápolja az Ursula von der Leyen-féle Európai Bizottsággal.

Összességében a tagállamok átlagosan 4–5 év alatt jutottak hozzá a nekik járó RRF-források nagyjából kétharmadához.

4–5 év helyett csak 4–5 hónap

Magyarország 10,43 milliárd euró RRF-forrásra jogosult:

•  6,512 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás 
• 3,918 milliárd euró kedvezményes hitel.

Ennek teljes lehívásához nemcsak a 27 szupermérföldkövet kell teljesíteni, hanem 2026 utolsó negyedévéig az összes pályáztatást és kapcsolódó feladatot is le kell zárni.

Uniós információk szerint Magyarország a kedvezményes hitelrészt tudja a leggyorsabban lehívni. 

A kohéziós forrásokra valamivel több idő maradt, de nem sokkal

A 16,2 milliárd eurós zárolt csomag nagyobbik részét az RRF, kisebbik részét (kb. 4,2 milliárd euró) a kohéziós alapok teszik ki. Ezeket elsősorban zöld energia, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, klímavédelem és tömegközlekedés területén lehet felhasználni.

Ezeknél a forrásoknál a hagyományos hétéves uniós költségvetési ciklus szabályai érvényesülnek. Bár 2027 végéig elvileg több idő marad, a gyakorlat azt mutatja, hogy a kohéziós pénzek nagy része is jellemzően a ciklus utolsó éveiben és az azt követő elszámolási időszakban érkezik.

Tehát az adatok és az uniós gyakorlat alapján Magyar Péter pénteki bejelentése túlzottan optimistának tűnik. A teljes 16 milliárd euró lehívása a rendelkezésre álló szűk határidőkkel rendkívül ambiciózus, és egyelőre az unió tapasztalatok alapján nem várható teljes siker.

Nyitókép forrása: MTI/EPA/Olivier Matthys

***