Hiába hirdetett abszolút győzelmet Magyar Péter Brüsszelben, a statisztikák árnyaltabb képet festenek az uniós kifizetésekről

2026. május 31. 11:43

Akármit mond a miniszterelnök az idő szorít.

2026. május 31. 11:43
null

Magyar Péter miniszterelnök pénteki brüsszeli egyeztetései után lényegében teljes győzelmet jelentett be a mintegy 16,2 milliárd euró visszatartott uniós forrás ügyében. Ugyanakkor több jel is arra utal, hogy a blokkolt pénzek megszerzése korántsem lesz ilyen egyszerű.

Kármán András pénzügyminiszter szombati nyilatkozata szerint különösen az RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) források lehívása jelent kihívást, mivel a kormány augusztus 31-ig köteles teljesíteni a 27 szupermérföldkövet.

Az Origó cikkében bemutatta, a többi uniós tagállam milyen tempóban és milyen arányban jutott hozzá ezekhez a forrásokhoz az elmúlt években.

Öt év alatt az RRF-pénzek alig felét hívták le az uniós országok

Az RRF-program 2021 februárjában indult azzal a céllal, hogy lendületet adjon a Covid-járvány után gyengélkedő európai gazdaságnak. A tagállamok többsége 2021 második felében kapta meg az első, 13 százalékos előfinanszírozást.

2024 augusztusáig az EU-szintű keret mintegy 41 százalékát fizették ki, 2026 májusára pedig ez az arány valamivel több mint 50 százalékra emelkedett (összesen kb. 398 milliárd euró).

Országonként azonban óriási különbségek vannak: 

  • Franciaország: 2025 végéig 84,8 százalék
  • Málta: 80 százalék felett
  • Olaszország: 75–80 százalék
  • Portugália: 70–75 százalék
  • Spanyolország: 70 százalék körül

Az uniós átlag jelenleg 66 százalék körül mozog.

Ehhez képest Lengyelország 2025 végéig csak 38 százalékot tudott lehívni, annak ellenére, hogy jóval több ideje volt rá, mint a mostani magyar kormánynak. Lengyelország ráadásul az egyik legszorosabb együttműködést ápolja az Ursula von der Leyen-féle Európai Bizottsággal.

Összességében a tagállamok átlagosan 4–5 év alatt jutottak hozzá a nekik járó RRF-források nagyjából kétharmadához.

4–5 év helyett csak 4–5 hónap

Magyarország 10,43 milliárd euró RRF-forrásra jogosult:

  •  6,512 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás 
  • 3,918 milliárd euró kedvezményes hitel.

Ennek teljes lehívásához nemcsak a 27 szupermérföldkövet kell teljesíteni, hanem 2026 utolsó negyedévéig az összes pályáztatást és kapcsolódó feladatot is le kell zárni.

Vagyis a kormánynak mindössze néhány hónap áll rendelkezésére arra, amit más országok évek alatt csináltak meg.

Uniós információk szerint Magyarország a kedvezményes hitelrészt tudja a leggyorsabban lehívni. 

A kohéziós forrásokra valamivel több idő maradt, de nem sokkal

A 16,2 milliárd eurós zárolt csomag nagyobbik részét az RRF, kisebbik részét (kb. 4,2 milliárd euró) a kohéziós alapok teszik ki. Ezeket elsősorban zöld energia, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, klímavédelem és tömegközlekedés területén lehet felhasználni.

Emellett további 2,2 milliárd euró befagyasztott forrás van, amelynek kifizetését a Bizottság a migrációs paktumhoz való csatlakozáshoz, az LMBTQ-jogokkal kapcsolatos bírósági döntés végrehajtásához és egyéb jogállamisági követelményekhez köti.

Ezeknél a forrásoknál a hagyományos hétéves uniós költségvetési ciklus szabályai érvényesülnek. Bár 2027 végéig elvileg több idő marad, a gyakorlat azt mutatja, hogy a kohéziós pénzek nagy része is jellemzően a ciklus utolsó éveiben és az azt követő elszámolási időszakban érkezik.

Tehát az adatok és az uniós gyakorlat alapján Magyar Péter pénteki bejelentése túlzottan optimistának tűnik. A teljes 16 milliárd euró lehívása a rendelkezésre álló szűk határidőkkel rendkívül ambiciózus, és egyelőre az unió tapasztalatok alapján nem várható teljes siker.

Nyitókép forrása: MTI/EPA/Olivier Matthys

***

 

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csulak
2026. június 01. 13:31
AdolfPeter megint hazudott egy nagyot, semmi uj
Válasz erre
0
0
boomaire
2026. május 31. 16:08
"hegyaljai-2 - 2026. május 31. 12:49" "Uniós információk szerint Magyarország a kedvezményes hitelrészt tudja a leggyorsabban lehívni." Miért lehetett korábban meg épp azt hallani, hogy a kedvezményes hitelrészről már le kellett mondani?
Válasz erre
0
0
nemecsek-3
2026. május 31. 14:47
Ha 66%-on tart a kifizetés akkor azt kérdezném, hol tvan tárolva az az irdatlan pénzmennyiség amit nem fizettek ki, amelynek a kifizetése csak a célországtól függ és amennyiben élesedne a követelés Brüsszelnek azonnal fizetnie kellene. Tehát ahhoz, hogy Brüsszel teljesíteni tudjon ennek a pénznek Brüsszel bankjában kellene lennie. Ebben az esetben viszont hol van a haszon (kamat) és kik viszik haza, mert arról nem hallani, hogy az országok lehívás esetén a kamatokkal együtt kapják és arról sem, hogy a befizető országoknál a befizetés akkor válik aktuálissá amikor a lehívás történik
Válasz erre
0
0
civilina-2
2026. május 31. 14:13
Magyar Péter ezzel az EU-s pénzek hazahozásával rendesen megetette a büdös szájú, agyhalott colásdobozait. Azt hitték, hogy ez egy akkora hollibiris összeg, hogy ettől aztán száguldozni fog a magyar gazdaság. Hiába tesz villámgyorsan eleget Ursula elvárásainak, ha nincsenek a kiírásoknak megfelelő projektek. Ebben az Orbán-kormány verhetetlen volt még a legelső ciklusában is (1998-2002), mert vitte az akarata és a céltudatossága. Későbbi sikerét a gyakorlatával koronázta meg. Hol van ettől Magyar Péter, akinek se esze, se tudása, se akarata és ideje sincs! Máskülönben nem a fizetések csökkentése lenne az első dolga. Megkérdezem a Mandin inspekciózó tiszásoktól, hogy fognak jobban élni az Orbán-kormány idején megszerzett jövedelmük lecsökkentett részéből? Mit fognak szólni, ha Magyar Péter a kapott juttatásaiktól is megszabadítja őket? Erre a változásra szavaztak? Normális dolognak tartják, hogy a saját gyermekeik életszinvonalát, mint szülők, megkúrtítják? Pfuj!
Válasz erre
2
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!