Magyar Péter ultimátuma lejár: mit tehet a Tisza-kormány a közjogi tisztségviselőkkel?

Május 31-én nemcsak a cégeknek járt le a mérlegbeszámoló határideje, hanem egy fontos politikai ultimátum is – írja a Magyar Nemzet. Magyar Péter miniszterelnök május 31-ig adott haladékot több kulcsfontosságú közjogi méltóságnak és állami intézményvezetőnek, hogy önként távozzanak posztjukról. Az érintettek egyöntetűen jelezték:

A leghangsúlyosabb konfliktus a köztársasági elnök és a kormányfő között alakult ki. Magyar Péter a választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján, majd azt követően több alkalommal is nyíltan lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Utolsó felszólításában azt hangsúlyozta: az uniós források megszerzéséhez szükséges törvénymódosítások és alaptörvény-változtatások miatt fontos, hogy az elnök mielőbb távozzon, különben „jogászkodásával” akadályozhatja a folyamatot.

Az érintett tisztségviselők listája

Magyar Péter lemondásra szólította fel továbbá:

• a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét,
• a legfőbb ügyészt,
• az Alkotmánybíróság elnökét,
• az Állami Számvevőszék elnökét,
• a Gazdasági Versenyhivatal elnökét,
• a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét.

Az állami intézmények vezetői egységesen hivatkoztak a hatályos jogszabályokra.

Sulyok Tamás kiemelte, hogy esküjéhez híven, az Alaptörvénynek megfelelően látja el feladatát. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kormányoldal újra akarja értelmezni a köztársasági elnöki intézmény szerepét, és a nyílt eltávolítási kísérletek sértik annak alkotmányos tekintélyét.

A Kúria elnöke emlékeztetett: őt az Országgyűlés kilenc évre választotta, megbízatása 2030-ig tart.

Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész a 24.hu-nak adott interjúban egyértelműen kijelentette: nem mond le, és a Tisza-kormány alatt is folytatni kívánja szakmai munkáját. „Szeretném a megkezdett szakmai munkát folytatni” – fogalmazott.

Hasonló álláspontot képvisel az Állami Számvevőszék, az Alkotmánybíróság és a Gazdasági Versenyhivatal vezetője is.

Koltay András, az NMHH elnöke külön hangsúlyozta független, az intézmény önálló szabályozó szerv jellegét, és nem kívánt politikai nyilatkozatokba bocsátkozni. 

Eközben a kormány – jogellenesen –  költségvetési biztost rendelt ki az MTVA-hoz és az NMHH-hoz a közmédia gazdálkodásával kapcsolatos aggályok miatt. 

Politikai nyomás vs. jogállam

Alkotmányjogászok szerint a helyzet jogilag egyértelmű. Ifj. Lomnici Zoltán korábban rámutatott: a magyar közjogban legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra van példa, de annak semmilyen közjogi következménye nem volt.

– tette hozzá. 

Hack Péter jogászprofesszor szerint a Tisza Párt részéről nem hangzottak el meggyőző közjogi érvek az elnök eltávolítása mellett. Szerinte az új parlamenti többség valószínűleg talál majd módot az eltávolításra, de ez alkotmányos csapdát is jelenthet.

Lehetséges forgatókönyvek

Magyar Péternek és a Tisza-kormánynak tehát két út áll rendelkezésére:

• Politikai nyomásgyakorlás folytatása,
• Alaptörvény- és törvénymódosítások kezdeményezése az eltávolítás jogi alapjainak megteremtésére.

Utóbbi azonban hosszadalmas folyamat, és nemzetközi színtéren is komoly kihívásokat vethet fel, különösen a közjogi tisztségviselők függetlenségének védelme miatt. 

Május 31-e tehát egy új, elhúzódó alkotmányos-politikai küzdelem kezdetét jelenti, amely azt is eldöntheti, hogy mennyi marad meg a magyar jogállamból a következő évekre. 

Nyitókép forrása: Marius Burgelman/MTI/AP

***