Gond egy szál se: hiába lett a „dokumentumfilmes” Magyar Péter kabinetfőnöke, a film folytatása attól még készül

Közben egy országgyűlési képviselő szerint a parlamentben forgatják a „dokumentumfilmet”.

Végre a korabeli Európa térképén is elhelyezi a mohácsi küzdelmet egy új dokumentumfilm – így méltatja recenziójában a Mohács – Világok harca című alkotást a HVG munkatársa.

Még a HVG szerint is jól sikerült a mohácsi csatát bemutató Mohács – Világok harca című dokumentumfilm. A Rubicon Intézet támogatásával megvalósult alkotás a cikk szerzője szerint „
leszámol egy sor, a csatához és annak előzményeihez fűződő káros tévhittel, ugyanakkor azt is remekül bemutatja, hogy tökéletesen lehet ápolni a nemzeti büszkeséget úgy is, hogy közben nem zárkózunk el a történeti realitásoktól”.
Az Uránia Filmszínházban most futó filmet Diósy Mihály és Mező Levente rendezte; az alkotás szakértői megszólalókon, dramatizált jeleneteken és 3D-képsorokon keresztül mutatja be a csatát és az ahhoz vezető történeti folyamatokat.

Mint az a recenzióban olvasható: a dokumentumfilm „egyik nagy erénye, hogy végre felteszi a mohácsi csatát a korszak Európájának térképére”. A cikk szerint a film bemutatja, hogy a 16. század első évtizedeiben, párhuzamosan azzal, hogy mi történt Magyarországon, milyen folyamatok zajlottak le a keresztény világban. Kitér annak bemutatására is, hogy II. Lajos birodalma mennyire soknemzetiségű volt –
vagyis nem csak a magyarok hullajtották vérüket a mohácsi síkon, hanem csehek, horvátok, szerbek, németek, sőt még lengyelek is.
A szerző szerint a film meggyőző válaszokat ad az olyan kérdésekre, hogy: mi lett volna, ha Lajos király nem vállal csatát Mohácsnál? Mi lett volna, ha odaér Szapolyai? Mi lett volna, ha bejön Tomori terve és sikerül egyenként megverni az oszmán hadoszlopokat?
A méltatás mellett egyes hiányosságokra is kitér a cikk, például hogy
nem számszerűsíti „azt a borzalmas különbséget, ami ekkor tátongott a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom gazdasági és katonai potenciálja között”, ezt azonban a vetítés utáni szakértői beszélgetés „pótolta”.
„A film egyik nagy előnye, hogy nem próbálja a néző szájába rágni az alkotók álláspontját, inkább engedi, hogy a megismert információk alapján mindenki maga vonja le a tanulságokat” – olvasható a cikkben, amely szerint ugyanakkor „néhol kicsit túlságosan is nagyvonalúan bánik a történet szereplőivel”, például Szapolyai János épphogy csak említés szintjén kerül elő a filmben, noha erdélyi vajdaként, az ország negyedik legfontosabb méltóságaként „meghatározó szerepe volt a mohácsi csatát megelőző évek törökellenes harcaiban”.
A HVG alapos recenziója végsősoron „a hibái ellenére is remek filmnek” nevezi a Mohács – Világok harcát.
Nyitókép: jelenet a filmből / Rubicon Intézet