Fél évig tartottak a mézeshetek az eurózóna legújabb tagjában.
Alig fél éve vezette be az eurót Bulgária, máris szankciókkal néz szembe a balkáni ország. Rumen Radev nemrég megválasztott miniszterelnök szerint Bulgária azért kerül túlzott deficiteljárás alá, mert a korábbi Brüsszel-barát kormány meghamisította a költségvetési adatokat, hogy csatlakozhassanak az eurózónához.
Az Euractiv beszámolója szerint a pénteki szófiai kabinetülésen Radev – akit széles körben EU-szkeptikusnak tartanak – elmondta, hogy az Európai Bizottság június 3-án teszi közzé hivatalos jelentését az ország fiskális helyzetéről, ezzel elindítva az úgynevezett túlzott deficit eljárást. Az eljárás értelmében Szófia köteles visszaszorítani a tavalyi 3,5 százalékos hiányt a 3 százalékos plafon alá a költségvetési hiányra vonatkozó kötelező korlátozással.
Ha Bulgária nem teljesíti ezt, az EU befagyaszthatja az ország uniós finanszírozását, és akár félévente a 0,05 százalékos GDP-arányos bírságot is kiszabhat a balkáni országra.
Radev a helyzetet a „nehéz örökségnek” nevezte, amelyet az előző kormány hagyott hátra. A kormányfő szerint a helyzet az EU-barát Zhelyazkov-kormány hanyagságából, hozzá nem értéséből és visszaéléseiből alakult ki.
A miniszterelnök azt is előre jelezte, hogy „idén a hiány még nagyobb lesz”, mint 3,5 százalék. Az Európai Bizottság szerint a hiány idén 4,1 százalékra, 2027-re pedig 4,3 százalékra nő.
Hazudtak, hogy belevigyék Bulgáriát az euróba (…) Kipukkadt a lufi”
– mondta Radev. Bulgária 2026. január 1-jén csatlakozott az eurózónához, miután éppen csak teljesítette a kritériumokat.
A csatlakozást támogatók szerint a lépésre azért volt szükség, hogy Bulgáriát EU- és nyugatbarát irányba állítsák.
Azt ígérték, a fiskális hatások minimálisak lesznek, hiszen a bolgár fizetőeszköz árfolyama már évek óta az euróhoz volt rögzítve. Ez az ígéret egy fronton biztosan megbukott: az éves infláció áprilisban 6,2 százalékra emelkedett, amely 2023 óta a legmagasabb érték.
Az Európai Unióban pedig áprilisban a második legmagasabb inflációt mérték Bulgáriában, egyedül Románia tudta őket lekörözni 9 százalékos inflációval.
A Politico korábban arról írt, hogy csak „mesterséges állami lépésekkel” sikerült Bulgáriának teljesíteni az eurózónához való csatlakozás feltételeit, ezzel hamis képet festve az ország valós állapotáról.
Radev, akit sokan oroszbarátnak bélyegeznek, korábban nem ellenezte az eurózónához való csatlakozást, ugyanakkor azt az álláspontot képviselte, hogy a kérdésben népszavazáson kell döntenie a népnek. Ezt azonban arra hivatkozással utasította el a parlament, hogy Radev csak akadályozni akarja a folyamatot.
A miniszterelnök szerint egy szűk elit figyelmen kívül hagyta a nép érdekeit.
A Tisza Párt áprilisban aratott választási győzelmét követően Magyarországon is újra téma lett az euró esetleges bevezetése. Magyar Péter arról beszélt, hogy 2030-ra megteremtik az euró bevezetésének feltételeit, arról azonban, hogy milyen módszerekkel tervezik, nem árult el részleteket.
Az euró bevezetése azonban nemcsak a magyar szuverenitás egyik legfontosabb részéről való lemondást jelenti, hanem szigorú feltételekhez is kötve van, amelyek közül Magyarország jelenleg egyet sem teljesít. Bár, ahogy ezt Bulgária – és korábban Görögország – példája mutatja, a maastrichti kritériumok sem tévedhetetlenek.
Ezt is ajánljuk a témában
A Fidesz-KDNP kormány az elmúlt években határozottan letett az euró bevezetéséről és ahogy a példákból látszik, máshol sem lett kolbászból a kerítés a közös fizetőeszközre való áttérés után. A Tisza Párt viszont már a ciklus végére meg akarja teremteni az eurózóna- csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Kérdés, sikerül-e és milyen áron?
Nyitókép forrása: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP
***
Nagyon szoros végeredmény várható Svájcban.
Ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb hírei!
Velence új polgármestere a legzsúfoltabb napokon 50 euróra emelné az egynapos látogatók belépődíját.
Megvétózták.
Hétfő délelőtt 351 forint alatt, 350,75-nél, majd 350,6-nál állt az euró/forint árfolyama.
Eközben Bulgáriában pár hónappal az euró bevezetése után az egekbe repültek az élelmiszerárak és az infláció.
Magyar Péter azt reméli, legkésőbb szeptember elején fel tud állni a hivatal.
Közeleg a Pride-felvonulás, Karácsonyék LMBTQ-zászlókkal árasztották el az Erzsébet híd mindkét oldalát.
