Azt a betyár mindenit! – Magyar Péter szerint a jövő héttől máris újra működhet a Barátság kőolajvezeték

Hernádi Zsoltnak „lesz egy útja” Oroszországba – közölte a Tisza Párt elnöke.



A Fidesz-KDNP kormány az elmúlt években határozottan letett az euró bevezetéséről és ahogy a példákból látszik, máshol sem lett kolbászból a kerítés a közös fizetőeszközre való áttérés után. A Tisza Párt viszont már a ciklus végére meg akarja teremteni az eurózóna- csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Kérdés, sikerül-e és milyen áron?

Az új kormány 2030-ra megteremti a feltételeket az euró bevezetésére – erről nyilatkozott a héten Kármán András, a Tisza Párt pénzügyminiszter-jelöltje, miután a témában egyeztetéseket folytatott Varga Mihály jegybankelnökkel is. Az elmúlt években nem volt meg a kormányzati szándék az euró bevezetésére, a Tisza Párt választási programjában ugyanakkor szerepelt a lépés. Sőt, Orbán Viktor tavaly ősszel úgy fogalmazott: nem látja értelmét szorosabbra fűzni a viszonyt az Európai Unióval ilyen téren is, hiszen az a szétesés jeleit mutatja.

A Mandinernek akkor nyilatkozó szakértők is rámutattak: az euró bevezetésével kapcsolatban van néhány tévhit. Ahhoz ugyanis, hogy a béreink és a gazdasági teljesítményünk továbbra is konvergáljon a nyugati értékekhez, ahhoz magasabb magyar növekedés kell, mint német, francia vagy osztrák. Ez pedig az euró bevezetésével nem biztos, hogy összejönne, ahogyan azt Szlovákiában is tapasztalhatták, ott is jelentősen lecsökkent a bér- és GDP-növekedés az eurócsatlakozással.

De az euró bevezetése rövid távon ársokkot is okozhat, mint ahogyan erre több frissen csatlakozó országban is volt példa.
Horvátország 2023 elején vezette be a közös európai fizetőeszközt. Közvetlenül ezután egy ársokk érte a horvát gazdaságot, amely jelentősen rontotta az euró megítélését és népszerűségét déli szomszédunk lakossága körében.
Az eurózóna-tagsággal párhuzamosan ráadásul leszűkülne a gazdaságpolitikai eszköztár. A kisebb mozgástérnek köszönhetően a csatlakozó ország jegybankjának szerepe operatív feladatkörre csökkenne, így nem tudja kezelni az országspecifikus problémákat
Nem csoda, hogy Csehországban, amely a régió egyik legfejlettebb gazdasága, mostanra már fel sem merül az euró bevezetésének gondolata, hiába teljesítenek a feltételek közül többet is.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője a Mandiner kérdésére elmondta: mindenképpen szükséges beemelni a közbeszédbe, mivel az euró bevezetését számos intézkedés előzi meg, és teljesíteni kell az igen szigorú feltételeit.
„Elsőként ki kell tűzni a Maastrichti-kritériumok teljesítésének céldátumát, és amint minden feltétel teljesül, be kell lépni az ERM-II árfolyamrendszerbe, ott 2 évet eltölteni, csak ezt követően lehet bevezetni az eurót. A Tisza Párt szerint 4 éven belül, tehát 2030-ra kell megteremteni a bevezetés feltételeit. A hazai lakosság körében 2023 áprilisában történt utoljára reprezentatív felmérés az euró bevezetésének támogatottságáról, az Eurobarométer 72 százalékos támogatottságot mért, míg egy korábbi, 2019-es hasonló felmérés 66 százalékost” – mondta. Arra a kérdésünkre, hogy így mikor várható a bevezetés, úgy fogalmazott:
a jelenlegi makrogazdasági helyzet alapján a bevezetés dátumát reálisan 2032-2034-re tenné.
Varga Zoltánnal áttekintettük a belépési feltételeket is. Ezek szerint öt fontos szempont van meghatározva:
kapcsolatos pontok. Az inflációs kritérium szerint az Eurostat módszertana szerint számolt hazai infláció maximum 1,5 százalékponttal haladhatja meg a 3 legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam inflációjának átlagát. Bár ez a kritérium rövid távon teljesülhet,
hosszú távon vannak bizonytalanságok.
A költségvetési hiány mértéke a kritikus pont, és itt jöhet a legnagyobb szigorítás, a hiányt 3 százalék alá kellene szorítani. Amennyiben ez sikerülne a következő években, az természetesen hat a GDP-arányos államadósságra, a hosszú távú kamatokra és az árfolyam volatilitására is. A GDP-arányos államadósságnak vagy 60 százalék alattinak kell lennie, vagy egyértelműen csökkenő pályán kellene mozognia, jelenleg egyik feltétel sem áll fenn.
A hosszú lejáratú állampapírpiaci hozam maximum 2 százalékkal lehet magasabb a 3 legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagánál. Bár a hozamszint jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, továbbra is jelentősen meghaladja ezt az értéket. Ugyanakkor amennyiben a költségvetési helyzetet sikerülne rendezni, a hozamok a kockázati felár csökkenése miatt tovább eshetnek. Az árfolyamstabilitási kritérium már az ERM-II rendszer része, a rezsimben egy kijelölt középárfolyamhoz képest maximum 15-15 százalékkal térhet el a mozgás, de a gyakorlatban ennél jóval szűkebb mozgást vár el az Európai Unió.
Varga Zoltán szerint amennyiben a bevezetést megelőzően valódi konvergenciát sikerül végrehajtani, és nem egyszeri, fenntarthatatlan intézkedésekkel elérni a feltételek teljesítését, hosszú távon mindenképpen megérné az euró bevezetése. Már csak azért is, mert az euróövezeti blokk jóval ellenállóbb a globális hatásokkal szemben is.
„Az eurót használó tagállamokban historikusan alacsonyabb az infláció, és olcsóbb az adósságfinanszírozás, mint a nem eurózónás tagállamokban. Az árfolyamkockázat megszűnése már önmagában is jótékony hatású lenne az inflációra és a tervezhetőségre nézve. Fontos azonban kiemelni, hogy a kedvező hatások eléréséhez optimálisan megválasztott belépési árfolyam, és megfelelő felzárkózási pálya szükséges” – mondta.
Az Equilor elemzője szerint azon kívül, hogy teljes bankjegy- és érmecsere történne, a meglévő szerződések, bérek, betétek és hitelek a hivatalos átváltási árfolyamon konvertálódnának euróra. A korábban belépett tagállamok tapasztalatai azt mutatják, hogy rövid távon előfordulhat kerekítési és átárazási hatásokból adódó áremelkedés bizonyos termékek és szolgáltatások esetében. Hosszabb távon mérséklődne az infláció, csökkennének a hitelkamatok, mind a vállalati, mind a lakossági szegmensben, viszont az elérhető „kockázatmentes hozam” is csökkenne.
Összességében kijelenthető, hogy az euró bevezetése önmagában nem hoz jóléti javulást, ugyanakkor megteremtheti a stabilitást hozzá.
Az euró bevezetésének történelmi tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy az átállás ott zökkenőmentesebb, ahol már magasabb a fejlettségi szint és a versenyképesség. Az utóbbi években például az MNB idehaza is azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságnak el kellene érnie az EU-s átlagos fejlettség legalább 90 százalékát a bevezetés előtt. Ellenkező esetben egy kevésbé versenyképes gazdasági struktúra konzerválódik, melyet átalakítani közös fizetőeszközzel már jóval nehezebb, mint sajáttal.
Nyitókép: INA FASSBENDER / AFP