A Fidesz-KDNP kormány az elmúlt években határozottan letett az euró bevezetéséről és ahogy a példákból látszik, máshol sem lett kolbászból a kerítés a közös fizetőeszközre való áttérés után. A Tisza Párt viszont már a ciklus végére meg akarja teremteni az eurózóna- csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Kérdés, sikerül-e és milyen áron?
Az új kormány 2030-ra megteremti a feltételeket az euró bevezetésére – erről nyilatkozott a héten Kármán András, a Tisza Párt pénzügyminiszter-jelöltje, miután a témában egyeztetéseket folytatott Varga Mihály jegybankelnökkel is. Az elmúlt években nem volt meg a kormányzati szándék az euró bevezetésére, a Tisza Párt választási programjában ugyanakkor szerepelt a lépés. Sőt, Orbán Viktor tavaly ősszel úgy fogalmazott: nem látja értelmét szorosabbra fűzni a viszonyt az Európai Unióval ilyen téren is, hiszen az a szétesés jeleit mutatja.
A Mandinernek akkor nyilatkozó szakértők is rámutattak: az euró bevezetésével kapcsolatban van néhány tévhit. Ahhoz ugyanis, hogy a béreink és a gazdasági teljesítményünk továbbra is konvergáljon a nyugati értékekhez, ahhoz magasabb magyar növekedés kell, mint német, francia vagy osztrák. Ez pedig az euró bevezetésével nem biztos, hogy összejönne, ahogyan azt Szlovákiában is tapasztalhatták, ott is jelentősen lecsökkent a bér- és GDP-növekedés az eurócsatlakozással.
De az euró bevezetése rövid távon ársokkot is okozhat, mint ahogyan erre több frissen csatlakozó országban is volt példa.
Horvátország 2023 elején vezette be a közös európai fizetőeszközt. Közvetlenül ezután egy ársokk érte a horvát gazdaságot, amely jelentősen rontotta az euró megítélését és népszerűségét déli szomszédunk lakossága körében.
Az eurózóna-tagsággal párhuzamosan ráadásul leszűkülne a gazdaságpolitikai eszköztár. A kisebb mozgástérnek köszönhetően a csatlakozó ország jegybankjának szerepe operatív feladatkörre csökkenne, így nem tudja kezelni az országspecifikus problémákat
Nem csoda, hogy Csehországban, amely a régió egyik legfejlettebb gazdasága, mostanra már fel sem merül az euró bevezetésének gondolata, hiába teljesítenek a feltételek közül többet is.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője a Mandiner kérdésére elmondta: mindenképpen szükséges beemelni a közbeszédbe, mivel az euró bevezetését számos intézkedés előzi meg, és teljesíteni kell az igen szigorú feltételeit.
„Elsőként ki kell tűzni a Maastrichti-kritériumok teljesítésének céldátumát, és amint minden feltétel teljesül, be kell lépni az ERM-II árfolyamrendszerbe, ott 2 évet eltölteni, csak ezt követően lehet bevezetni az eurót. A Tisza Párt szerint 4 éven belül, tehát 2030-ra kell megteremteni a bevezetés feltételeit. A hazai lakosság körében 2023 áprilisában történt utoljára reprezentatív felmérés az euró bevezetésének támogatottságáról, az Eurobarométer 72 százalékos támogatottságot mért, míg egy korábbi, 2019-es hasonló felmérés 66 százalékost” – mondta. Arra a kérdésünkre, hogy így mikor várható a bevezetés, úgy fogalmazott:
a jelenlegi makrogazdasági helyzet alapján a bevezetés dátumát reálisan 2032-2034-re tenné.
Varga Zoltánnal áttekintettük a belépési feltételeket is. Ezek szerint öt fontos szempont van meghatározva:
kapcsolatos pontok. Az inflációs kritérium szerint az Eurostat módszertana szerint számolt hazai infláció maximum 1,5 százalékponttal haladhatja meg a 3 legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam inflációjának átlagát. Bár ez a kritérium rövid távon teljesülhet,
hosszú távon vannak bizonytalanságok.
A költségvetési hiány mértéke a kritikus pont, és itt jöhet a legnagyobb szigorítás, a hiányt 3 százalék alá kellene szorítani. Amennyiben ez sikerülne a következő években, az természetesen hat a GDP-arányos államadósságra, a hosszú távú kamatokra és az árfolyam volatilitására is. A GDP-arányos államadósságnak vagy 60 százalék alattinak kell lennie, vagy egyértelműen csökkenő pályán kellene mozognia, jelenleg egyik feltétel sem áll fenn.
A hosszú lejáratú állampapírpiaci hozam maximum 2 százalékkal lehet magasabb a 3 legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagánál. Bár a hozamszint jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, továbbra is jelentősen meghaladja ezt az értéket. Ugyanakkor amennyiben a költségvetési helyzetet sikerülne rendezni, a hozamok a kockázati felár csökkenése miatt tovább eshetnek. Az árfolyamstabilitási kritérium már az ERM-II rendszer része, a rezsimben egy kijelölt középárfolyamhoz képest maximum 15-15 százalékkal térhet el a mozgás, de a gyakorlatban ennél jóval szűkebb mozgást vár el az Európai Unió.
Varga Zoltán szerint amennyiben a bevezetést megelőzően valódi konvergenciát sikerül végrehajtani, és nem egyszeri, fenntarthatatlan intézkedésekkel elérni a feltételek teljesítését, hosszú távon mindenképpen megérné az euró bevezetése. Már csak azért is, mert az euróövezeti blokk jóval ellenállóbb a globális hatásokkal szemben is.
„Az eurót használó tagállamokban historikusan alacsonyabb az infláció, és olcsóbb az adósságfinanszírozás, mint a nem eurózónás tagállamokban. Az árfolyamkockázat megszűnése már önmagában is jótékony hatású lenne az inflációra és a tervezhetőségre nézve. Fontos azonban kiemelni, hogy a kedvező hatások eléréséhez optimálisan megválasztott belépési árfolyam, és megfelelő felzárkózási pálya szükséges” – mondta.
Az Equilor elemzője szerint azon kívül, hogy teljes bankjegy- és érmecsere történne, a meglévő szerződések, bérek, betétek és hitelek a hivatalos átváltási árfolyamon konvertálódnának euróra. A korábban belépett tagállamok tapasztalatai azt mutatják, hogy rövid távon előfordulhat kerekítési és átárazási hatásokból adódó áremelkedés bizonyos termékek és szolgáltatások esetében. Hosszabb távon mérséklődne az infláció, csökkennének a hitelkamatok, mind a vállalati, mind a lakossági szegmensben, viszont az elérhető „kockázatmentes hozam” is csökkenne.
Összességében kijelenthető, hogy az euró bevezetése önmagában nem hoz jóléti javulást, ugyanakkor megteremtheti a stabilitást hozzá.
Az euró bevezetésének történelmi tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy az átállás ott zökkenőmentesebb, ahol már magasabb a fejlettségi szint és a versenyképesség. Az utóbbi években például az MNB idehaza is azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságnak el kellene érnie az EU-s átlagos fejlettség legalább 90 százalékát a bevezetés előtt. Ellenkező esetben egy kevésbé versenyképes gazdasági struktúra konzerválódik, melyet átalakítani közös fizetőeszközzel már jóval nehezebb, mint sajáttal.
Nyitókép: INA FASSBENDER / AFP
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
Magyar Péter szerint a források hazahozatalához pusztán korrupciólenes intézkedésekre van szükség. Paula Pinho ezzel szemben Ukrajnát és az orosz olajat is megemlítette.
Az Európai Bizottság vezető szóvivője szerint Von der Leyen és Magyar Péter egyeztetésén az Ukrán EU-csatlakozás és az orosz olajról való leválás kérdése is felmerülhet.
Egyre kevesebb az idő az uniós pénzek hazahozatalára.
Orbán méltatta a TEK leköszönő főigazgatóját, akivel kapcsolatban elmondta, munkája nélkül Magyarország nem lehetne Európa legbiztonságosabb országa.
A brüsszeli portálnak is feltűntek az összefonódások.
Az Euractiv cikkében kiemelte, hogy Ukrajna és Moldova EU-tagságának pontos feltételei továbbra is nyitott kérdések.
Magyar Péter szerint a források hazahozatalához pusztán korrupciólenes intézkedésekre van szükség. Paula Pinho ezzel szemben Ukrajnát és az orosz olajat is megemlítette.
A benzin ezúttal bruttó 16 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 12 forinttal kerül majd kevesebbe.
