Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője már akkor úgy vélekedett lapunknak, hogy az euró bevezetésével kapcsolatban sok tévhit él az emberekben. Azt hiszik sokan, hogy a közös fizetőeszköznek csak előnyei vannak. Leszorítja az inflációt és a kamatokat, illetve stabilabbá válik a fizetőeszközünk értéke. Bár ezekben az állításokban van igazság, az nem igaz, hogy mindezen előnyöknek nincsen ára. Ez az ár pedig különösen nagy egy felzárkózásban lévő gazdaságnak.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértői, Pásztor Szabolcs kutatási igazgató és Horváth Sebestyén elemző szerint az euróövezeti tagság két fő pozitívuma a tranzakciós költségek, illetve az országkockázati prémium mérséklődése.
„Utóbbi alatt az eurózónához csatlakozó ország állampapírjainak hozamának jelentős csökkenését értjük. A görög példa alapján; a GDP 150-160 százalékával megegyező adóssággal rendelkező mediterrán ország államkötvény-hozama több mint két százalékponttal alacsonyabb, mint a közel 55 százalékos eladósodottsággal rendelkező és az EU egyik legdinamikusabb gazdasági bővülését mutató lengyel állampapíroké. Eszerint a csatlakozó ország olcsóbban, alacsonyabb kamat mellett tud hitelhez jutni. Az eurózóna-tagsággal párhuzamosan azonban leszűkülne a gazdaságpolitikai eszköztár. A kisebb mozgástérnek köszönhetően a csatlakozó ország jegybankjának szerepe operatív feladatkörre csökkenne, így nem tudja kezelni az országspecifikus problémákat” – mutattak rá az elemzők.