Az Európai Unióba való csatlakozásunkkal vállaltuk a közös fizetőeszköz bevezetését, ám most úgy tűnik, jégre került a téma. Orbán Viktor nem tervezi bevezetni az eurót, főleg politikai okokból, de a jelenlegi gazdaságunknak is többet ártana, mint használna a dolog.
„Egyáltalán nem célja a kormánynak bevezetni az eurót, nincs terítéken a téma, mert Magyarországnak nem szabad a mostaninál szorosabban összekötni a sorsát az Európai Unióval, amely jelenleg a dezintegráció szakaszában van, éppen rázódik szét – így fogalmazott az euró esetleges bevezetéséről egy múlt heti interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
Ezt is ajánljuk a témában
A költségvetés bevételeit növelik a vállalkozásokhoz juttatott pénzek, az igazi repülőrajt pedig most ősszel köszönthetett be Magyarországon. Többek között erről is beszélt Orbán Viktor hétfői interjújában. A kormányfő az euró bevezetéséről, az adópolitikáról és a jegybanki kamatcsökkentésről is elárulta véleményét.
A kormányfő hozzátette: ha az uniót nem alakítják át gyökeresen egy-két éven belül, a folyamat visszafordíthatatlanná válhat. Ha ez így marad, az Európai Unió egy múló fejezet lesz az életünkben.
A miniszterelnök ezzel egyelőre pontot tett azon találgatásokra, amelyek évek óta jelen vannak, hiszen többször megkapta a kormány azt a kérdést, hogy mi a közös fizetőeszköz bevezetésének céldátuma. Előbb ez a gazdasági felzárkózás, majd a Covid miatt tolódott el, mostanra viszont már politikailag sem tervez a kormány csatlakozni az eurózónához.
De nem csak emiatt nem lenne jó, a Mandinernek nyilatkozó szakértők szerint sem biztos, hogy megérné.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője már akkor úgy vélekedett lapunknak, hogy az euró bevezetésével kapcsolatban sok tévhit él az emberekben. Azt hiszik sokan, hogy a közös fizetőeszköznek csak előnyei vannak. Leszorítja az inflációt és a kamatokat, illetve stabilabbá válik a fizetőeszközünk értéke. Bár ezekben az állításokban van igazság, az nem igaz, hogy mindezen előnyöknek nincsen ára. Ez az ár pedig különösen nagy egy felzárkózásban lévő gazdaságnak.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértői, Pásztor Szabolcs kutatási igazgató és Horváth Sebestyén elemző szerint az euróövezeti tagság két fő pozitívuma a tranzakciós költségek, illetve az országkockázati prémium mérséklődése.
„Utóbbi alatt az eurózónához csatlakozó ország állampapírjainak hozamának jelentős csökkenését értjük. A görög példa alapján; a GDP 150-160 százalékával megegyező adóssággal rendelkező mediterrán ország államkötvény-hozama több mint két százalékponttal alacsonyabb, mint a közel 55 százalékos eladósodottsággal rendelkező és az EU egyik legdinamikusabb gazdasági bővülését mutató lengyel állampapíroké. Eszerint a csatlakozó ország olcsóbban, alacsonyabb kamat mellett tud hitelhez jutni. Az eurózóna-tagsággal párhuzamosan azonban leszűkülne a gazdaságpolitikai eszköztár. A kisebb mozgástérnek köszönhetően a csatlakozó ország jegybankjának szerepe operatív feladatkörre csökkenne, így nem tudja kezelni az országspecifikus problémákat” – mutattak rá az elemzők.
A csatlakozási feltételek célja ugyanakkor pont a gazdasági ciklusok tagállamok közötti összehangolása volt, hogy az egész valutaövezetre egységes monetáris politika hatékonyan tudjon működni. Ez azonban a valóságban nem teljesül. Az euróövezet közel 17 ezer milliárd dollár nagyságú gazdasági blokkot jelent, amely már pusztán a mérete miatt sokkal reziliensebb a sokkokra és ellenállóbb a spekulatív tevékenységekre, így megvédve ezektől a taggá váló országokat.
Az euróövezeti csatlakozás rövidtávú hatásai között legjelentősebb az árak sokkszerű emelkedése
– mutattak rá az Oeconomus szakértői.
Ennek mértéke változó a történelmi példák alapján. A fizetőeszközcserét követően az árak, bérek, bankszámlák, fizetések és készpénz euróra kerülnek átváltásra, ami rövid távon adminisztratív és gyakorlati nehézségeket okozhat. Az euró bevezetését követően gyakran jelentkezik egy egyszeri, rövid távú áremelkedés-hullám, amit az átállás költségei, illetve az árak kerekítése okozhat. Ez az úgynevezett „átváltási infláció” csökkentheti az emberek reáljövedelmét ideiglenesen.
Horvátország 2023 elején vezette be a közös európai fizetőeszközt. Közvetlenül ezután egy ársokk érte a horvát gazdaságot, amely jelentősen rontotta az euró megítélését és népszerűségét déli szomszédunk lakossága körében. Az összkép megértésénél még fontos, hogy az árak emelkedését gyakran fővárosokban, és turisztikailag látogatottabb térségekben szemlélhetik a nem eurót használó országok állampolgárai. Itt pedig jelentősen magasabb euróban kifejezett árakat láthatnak, de ennek oka a helyszínek frekventáltságában keresendő.
A devizakockázatok megszűnése miatt a vállalatok és magánszemélyek olcsóbban juthatnak hitelhez. A magyar gazdaságban is megjelent az euró nem hivatalos terjedése. A jelenség a használtautó-piacon és az ingatlanpiacon gyakori
– húzta alá Pásztor Szabolcs és Horváth Sebestyén.
Az elmúlt két évtizedben a régió több országa vezette be az eurót hivatalos fizetőeszközként, azonban a gazdasági hatás eltérő volt. Példaképpen Szlovénia 2007-ben, a pénzügyi krízist megelőzően vezette be a közös európai fizetőeszközt, amellyel sikerült megőriznie a gazdasági fejlődésének dinamikáját. Ezzel szemben Szlovákia a 2008-as válság alatt, siettetve csatlakozott az euróövezethez. Északi szomszédunk a 2000-es évtizedben jelentős gazdasági fejlődést tudott elérni, azonban az euró bevezetését követően a régió egyik leglassabban fejlődő országává vált.
Az euró bevezetésének történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy az átállás ott zökkenőmentesebb, ahol már magasabb a fejlettségi szint és a versenyképesség. Az utóbbi években például az MNB idehaza is azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságnak el kellene érnie az EU-s átlagos fejlettség legalább 90 százalékát a bevezetés előtt. Ellenkező esetben egy kevésbé versenyképes gazdasági struktúra konzerválódik, melyet átalakítani közös fizetőeszközzel már jóval nehezebb, mint sajáttal.
Összességében az euró beszűkíti a gazdaságpolitika mozgásterét, ezért fontos jól meghatározott pillanatra időzíteni a bevezetést.
Az euró bevezetésének kereskedelemre és gazdasági növekedésre gyakorolt hatása egyébként egyértelmű, de nem szabad túldimenzionálni. Különböző tanulmányok egyértelműen rámutatnak, hogy a kereskedelmi kapcsolatok bővülése és a gazdasági dinamika 1 százaléknál alacsonyabb szinten marad (inkább 0,2-0,3%) éves szinten hosszabb időtávon. Alapvetően a közös fizetőeszköz megolajozza a gazdasági kapcsolatokat és a növekedést, nem tekinthető azonban sorsfordító tényezőnek.
Összességében tehát az euró bevezetésével:
Így felesleges is lenne céldátumokkal dobálózni.
Nyitókép:Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
Észak-Korea után újabb páriát ölel keblére Moszkva.
Lengyel Róbert szerint lehet, hogy ez egy populista intézkedés, de ő nem lép be a sunnyogók táborába.
Az elemző szerint a szóvivők helyettes államtitkári kinevezése is azt mutatja, hogy a kormányban inkább ötletszerűen, átgondolatlanul hoznak döntéseket.
Márki-Zay Péter keményen kiosztotta a miniszterelnököt, amiért a polgármesterek fizetését is csökkentené a kormány.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
Vajon megismételhető-e a Tusk-féle varsói recept Magyarországon? S mi a közös Magyar Péterben és a jelenlegi lengyel miniszterelnökben? Szakértőkkel beszéltünk.
Észak-Korea után újabb páriát ölel keblére Moszkva.
Kubatov Gábor nem vett részt az eseményen.
