Orbán Viktor egy interjúban árulta el, lesz-e eurónk, és mi vár a magyar gazdaságra

Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke volt az Economx Money Talks című műsorának vendége. A fő téma a szombaton bejelentett vállalkozói támogatás, a kis- és középvállalkozások számára elérhetővé váló, fix 3 százalékos kamatozású hitel volt. Ezzel kapcsolatban a kormányfő kijelentette: a 2025-ös és a 2026-os költségvetés megteremti a pénzügyi fedezetet ezekre a bejelentett kormányzati intézkedésekre. Ráadásul a gazdaság támogatása hosszú távon a büdzsé bevételeit is növeli. „Ha több a gazdaság teljesítménye, az több bevételt hoz a költségvetés számára is. Tehát én mindig azt mondom, ha lehet, hagyjunk minél több pénzt a gazdaságban.”

Orbán Viktor ismertette terveit

Orbán leszögezte: igaza lett a repülőrajtban, csak a hónapot tévesztette el, mert ő már januárban bízott ezen programok elindításában. De a családi adókedvezmények duplázása, az Otthon Start Program, a mostani vállalkozói támogatás, az édesanyák szja-mentessége mind a repülőrajthoz tartozik.

Az is elhangzott, hogy változhat az egyéni vállalkozók áfamentességi határa. Jelenleg nagyjából félmillió vállalkozót érintene az intézkedés. Az alanyi áfamentes értékhatár a tervek szerint fokozatosan emelkedik: 

• a jelenlegi 18 millió forintról 
• előbb 20-ra, 
• majd 22-re, 
• végül 24 millió forintra nő. 

Ez azt jelenti, hogy eddig az összegig a vállalkozók áfamentesen számlázhatnak. „A mi számunkra az önalkalmazó vagy egyéni vállalkozói életforma, az mint életforma is értékes” – mondta a miniszterelnök.

Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője a Mandinernek aláhúzta: beruházásokra eddig is fel tudtak venni a magyar kkv-k 3 százalékos kamatozású hitelt. Az újdonság most az, hogy rövid távú, likviditási-, forgóeszköz-finanszírozási hitelekre is ekkora lesz a vállalkozások költsége az eddigi 4,5 százalék helyett. Ez a növekedésben is segíthet, ám ami még fontosabb, az az, hogy stabilabbá, biztonságosabbá teszi majd a magyar kkv-szektort. 

A minimálbérről és a KATA-ról

A minimálbér-emeléssel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: a kormány elkötelezett a két számjegyű emelés mellett, de meg is értik, ha a jelenlegi gazdasági helyzetben ezt a vállalatok nem feltétlen tudják összehozni. Éppen ezért a kabinet még abba is belemenne, hogy adót csökkentsen, így segítve a magasabb béremelést. Ennek részleteiről majd később döntenek.

Orbán Viktor kiemelte: az egyéni vállalkozók rendkívül fontosak a magyar gazdaság szempontjából. Ezek után merült fel, hogy mi lesz a KATA adózási formával. Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: ez inkább politikai kérdés, mert maga az adónem részben igazságtalan volt.

„A KATA egy politikailag kényes ügy, de ha higgadtan beszélünk róla, akkor kijelenthetjük, hogy ezt mi találtuk ki, jó gondolat volt, támogatni akartunk egy vállalkozói réteget. De a magyar agyas, kitalálták, hogyan lehet ezt másokra is kiterjeszteni. Ebből pedig annyi visszaélés történt (...), teljesen félrecsúszott” – közölte a kormányfő, hozzátéve, ezt muszáj volt rendbe tenni.

– húzta alá Orbán Viktor azzal kapcsolatban, vissza kell-e vezetni az adónemet, amely egyébként bizonyos formában most is jelen van.

Az adópolitikával kapcsolatban Orbán Viktor kérdésre válaszolva így felelt: „Brüsszel leírja minden évben, hogy mit vár el. Adóemelést vár. A Tisza adót fog emelni. Nem azért, mert adót akar emelni, ezt nem tudom, hogy ki mit akar, mert nehéz eligazodni azon, hogy mit beszélnek. De azt biztosan tudom, hogy ez egy brüsszeli párt, és Brüsszel adóemelést akar, és a Tisza Párt ezt végre fogja hajtani.”

Egy esetleges áfacsökkentéssel kapcsolatban a kormányfő kiemelte: a 27 százalék alól több olyan tételt is kivettek, amelyeket húsbavágónak éreztek. Ennél nagyobb csökkentésre jelenleg nincs esély, hiszen ebben Brüsszel is korlátoz. A kormányfő szerint sokkal fontosabb bizonyos kiemelt társadalmi rétegek támogatása jövedelmi adócsökkentéssel. Ez a kormány terve is. 

A kormányfő kijelentette, ő azon ügyeskedik, hogy amit Magyarország majd befektet az USA-ban, annak a töbszörösét fektessék be majd az amerikaiak itthon. Ebben elmondása szerint jól állunk, mert Donald Trump elnöksége alatt 150 milliárd forintnyi amerikai beruházás érkezett hazánkba. A kérdésről egyébként hamarosan személyesen is tárgyalnak majd Trump elnökkel. 

Jöhetne a kamatcsökkentés?

A beszélgetésben felmerült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett az is, hogy Varga Mihály elnök kinevezése óta folyamatosan erősödik a forintárfolyam. A kormánynak nincs árfolyamcélja, de fontos, hogy olyan erős forint legyen, ami jó a gazdaságnak. Ugyanakkor a kormányfő már szeretne látni kamatcsökkentés is, hiszen akkor nem kellene agyalniuk olyan támogatott hiteleken, mint a most szombaton bejelentett program.

Ugyanakkor azt is üdvözli a miniszterelnök, hogy Varga Mihály óvatos, így ez a csökkentés lassabban fog megtörténni.

– szögezte le.

Ebben egyébként Sebestyén Géza is egyetért a miniszterelnökkel. Mint a Mandinernek elmondta: a forint erősödése, illetve a Fed és az EKB egy éve tartó kamatcsökkentése is megnyitotta a teret a hazai alapkamat csökkentése tekintetében. „Az is igaz, hogy egy alacsonyabb hitelkamat jó hír lenne a gazdaságnak, a GDP-nek, valamint a foglalkoztatás és a bérdinamika tekintetében is. Másrészt az is pontos megállapítás, hogy a jegybank esetében az óvatosság fontos erény. Jobb kicsit később megkezdeni a kamatcsökkentést, mint túl korán. Így a kivárás szerintem indokolt volt, főleg arra való tekintettel, hogy az inflációs rátánk még mindig kicsivel a jegybanki célsáv felett van” – tette hozzá. 

Lesz magyar euró? 

Az euró esetleg bevezetésével kapcsolatban aláhúzta: a kormánynak egyáltalán nem célja bevezetni az eurót, nincs terítéken a téma, mert Magyarországnak nem szabad a mostaninál szorosabban összekötni a sorsát az Európai Unióval, amely jelenleg a dezintegráció szakaszában van, éppen rázódik szét. Úgy látja, hogy ha az uniót nem alakítják át gyökeresen egy-két éven belül, a folyamat visszafordíthatatlanná válhat. 

A Mandinernek nyilatkozó szakértő szerint az euró bevezetésével kapcsolatban sok tévhit él az emberekben. Azt hiszik sokan, hogy a közös fizetőeszköznek csak előnyei vannak. Leszorítja az inflációt és a kamatokat, illetve stabilabbá válik a fizetőeszközünk értéke. Bár ezekben az állításokban van igazság, az nem igaz, hogy mindezen előnyöknek nincsen ára. Ez az ár pedig különösen nagy egy felzárkózásban lévő gazdaságnak. 

„Ahhoz ugyanis, hogy a béreink és a gazdasági teljesítményünk továbbra is konvergáljon a nyugati értékekhez, ahhoz magasabb magyar növekedés kell, mint német, francia vagy osztrák. Egy magasabb növekedés pedig magasabb inflációt is jelent, már csak azért is, mert a gyorsabb bérnövekedés eleve bővíti a fogyasztók lehetőségeit, és így húzza felfelé az árakat. Magyarul, ha Magyarország most vezetné be az eurót, akkor a felzárkózásunk lelassulna, sőt, akár le is állna. Ezt tapasztalhatták a szlovákok is, akiknek 2009 előtt a legnagyobb bér- és GDP-növekedésük volt 2009, azaz a szlovák euró-bevezetés előtt a V4-es országok között. Azóta pedig jellemzően az utolsók a visegrádi négyeken belül. Ezek alapján akkor optimális bevezetni az eurót Magyarországon, amikor a magyar bérek és a magyar egy főre eső GDP már elég közel van a némethez és az osztrákhoz ahhoz, hogy a konvergencia lelassulása vagy megállása már ne legyen fájdalmas számunkra” – jelentette ki Sebestyén Géza. 

Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán