Itt a legfrissebb közvélemény-kutatás: így áll most a Fidesz és a Tisza Párt

Továbbra is zajlik a közvélemény-kutatások „háborúja”, utánajártunk, mekkora a valós különbség a Fidesz és a Tisza között.

Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve.

A Magyar Diáksport Szövetség a Mathias Corvinus Collegiummal együttműködve kidolgozott egy egészségfókuszú rangsorolást a magyarországi gimnáziumokról. Az egészségindex összeállításához alapvetően a Netfit felmérések és a diákolimpia (mint országos tanulmányi verseny) eredményeit vették figyelembe. A cél egy olyan értékelési rendszer kidolgozása volt, amely átfogó képet ad az iskolák egészség-fittség fejlesztési munkájáról és a sporttehetség-gondozás terén végzett tevékenységéről.

Az iskolai egészség- és diáksportmutató két összetevőből áll: a tanulók fittségi állapotára vonatkozó karakterisztikákból és az iskolák sporttehetség-gondozó aktivitását kifejező mutatóból. Az előbbinél a tápláltsági állapotot, a túlsúly, az elhízás arányát, a tanulók kardiovaszkuláris állapotát és a vázizomzatuk fittségét vizsgálták, az utóbbinál pedig az iskolák kiemelkedő sporteredményeit vették számba, így a diákolimpián nevezett tanulók számát, arányát, valamint az országos versenyeken elért 1–8. helyezéseket. A mutató kiszámolásánál a gimnáziumok összehasonlíthatósága végett kizárólag a 9–12. évfolyamos tanulók adatait vizsgálták.

Netfit
Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve. A Netfit értékelésében kritériumorientált elvet követ, a fizikai fittségi állapotot egészségsztenderdekhez, nemhez és életkorhoz igazodó külső kritériumértékekhez viszonyítja. Ezen értékeket az amerikai Cooper Intézettel együttműködve egy országos kutatásfejlesztési folyamat eredményeként állították fel. Az egészségsztenderdek olyan teljesítmény-minimumértékeket jelentenek, amelyeket elérve a tanuló úgynevezett egészségzónába kerül, s ezzel hosszú távon nagyobb valószínűséggel lesz védett az ülő életmóddal, fizikai inaktivitással összefüggő megbetegedések rizikófaktoraival szemben. Az egészségsztenderdeknél rosszabb mutatók a „fejlesztés szükséges” és a „fokozott fejlesztés szükséges” zónákba kerülhetnek, amelyek felhívják a figyelmet a gyenge fittségi állapotból fakadó nagyobb egészségi kockázatra.
Nyitókép: CZUCZOR GERGELY BENCÉS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

