Felháborítónak tartja a felvidéki magyar vezető a Beneš-dekrétum tabusítását

Mint lapunk is megírta, a szlovák parlament kormánytöbbsége büntethetővé tette „a második világháború utáni viszonyok rendezésének” megkérdőjelezését.

A döntés miatt lemondott Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség korábbi elnöke a köztársasági elnöki tanácsadói tisztségéről.

Szenteste előestéjén Peter Pellegrini szlovák államfő abban a formájában írta alá a 2. világháború utáni csehszlovák rendezés, benne a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésének betiltását, ahogyan azt a szlovák parlament decemberben elfogadta,
arra hivatkozva, hogy annak tartalmáért teljes mértékben a javaslatot kidolgozó kormánynak kell vállalnia a felelősséget.
„Úgy döntöttem, hogy ezt a javaslatot nem küldöm vissza egészében újratárgyalásra a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, nem élek vétójogommal, hanem aláírom abban a formában, ahogyan azt a parlament elfogadta” – mondta Pellegrini. Emlékeztetett arra, hogy aláírásával nem sérülnek mindazok jogai, akik az Alkotmánybírósághoz fordulnak, vagy más jogi eszközöket vesznek igénybe.

Szabadságvesztés a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséért
A módosítás eredetileg a növekvő bűnözés kezelését célozta, visszavezetve a kisebb lopásoknál a „háromszor és elég” szabályt. A jogalkotási eljárás során azonban több vitatott elem is bekerült a Büntető törvénykönyvbe, például az együttműködő terheltek („megbánók”) szerepének gyengítése, valamint a háború utáni berendezkedés – különösen a Beneš-dekrétumok – nyilvános megkérdőjelezésének büntethetősége. „Ez egy komoly téma, amelyet egy ellenzéki politikai párt nagyon ügyetlenül nyitott meg, és amely nagy indulatokat váltott ki a területünkön élő szlovákok és magyarok között” – mondta ezzel kapcsolatban Pellegrini.
A törvénymódosítás kimondja, hogy amennyiben valaki bizonyítottan megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat, az akár fél év szabadságvesztéssel is sújtható.
Az államfő szerint e rendelkezés nem sértheti azt a jogot, hogy bárki bírósági úton védekezhessen vagyonelkobzás esetén. „Az állampolgár bírósághoz forduláshoz való joga ezzel nem sérül, ugyanakkor elutasítom, hogy bárki nyilvános fórumokon polgári elégedetlenséget szítson pusztán olyan történelmi események megkérdőjelezésével, amelyek nemcsak Szlovákiát, hanem Csehországot is érintik” – szögezte le az elnök.
A törvénymódosítás szigorítja a választásokkal kapcsolatos bűncselekmények megítélését is: büntethetővé válik a választások befolyásolása vagy akadályozása külföldi hatalmak, szervezetek vagy külföldi pénzek révén.
Lemondott az elnök magyar tanácsadója
Forró Krisztián, a Magyar Szövetség volt elnöke a törvénymódosítás aláírását követően lemondott a köztársasági elnök tanácsadói tisztségéről.
„A döntés után nem is dönthettem volna másként. Ma benyújtottam lemondásomat a köztársasági elnöknek nemzetiségi tanácsadói tisztségemről.” Indoklásában kiemelte, számára a közéleti szerepvállalás csak akkor vállalható, ha az minden körülmények között összhangban marad az általa vallott elvekkel. Mint írta, ezek közé tartozik a jogbiztonság, a tisztelet és a közösség méltóságának védelme.
„Számomra a közéleti szolgálat csak akkor vállalható, ha minden körülmények között összhangban marad az elveimmel”
– fogalmazott. A bejegyzésben köszönetet mondott mindazoknak, akikkel együtt dolgozhatott, ugyanakkor jelezte: a közéleti munkát nem hagyja abba. „Továbbra is kiállok a felvidéki magyarok és minden nemzeti közösség mellett – tisztán, nyíltan, következetesen” – szögezte le.
A felvidéki Magyar Szövetség január 22-re, a magyar kultúra napjára tudományos konferenciát hirdet „A börtön ablakában?” címmel. A párt közleménye szerint a Büntető törvénykönyv vitatott „Beneš-paragrafusára”, amely bizonyos közéleti megnyilvánulásokat büntethetővé tesz,
polgári engedetlenséggel kívánnak reagálni.
Gubík László pártelnök korábban a dunaszerdahelyi Ártatlanság menetén is kifejtette, hogy a jogszabály abszurd, ezért a konferencia a törvény kritikájának tudományos fórumaként szolgál majd.
Ezt is ajánljuk a témában

Mint lapunk is megírta, a szlovák parlament kormánytöbbsége büntethetővé tette „a második világháború utáni viszonyok rendezésének” megkérdőjelezését.

Fotón: Felvidékről kitelepített magyarok (forrás: Fortepan)