Kétszeres hátbaszúrás: Nemcsak Kijev, de már a horvátok is a magyar családokat fojtogatják!

Néhány hete a hazai sajtón is végigsöpört a hír, amikor az ukránok elzárták a Barátság kőolajvezetéket, így január vége óta egyetlen csepp nyersanyag sem érkezett ezen az útvonalon Magyarországra.

Bár a pánik elmaradt a kormány által bevezetett védett árnak hála, és a benzinkutakon sem alakultak ki kígyózó sorok, a felszín alatt egy rendkívül veszélyes geopolitikai és gazdasági kötélhúzás zajlik. A tét ugyanis nem csupán az, hogy miből tankoljuk tele az autót a nyári szabadság idején. Ha a jelenlegi helyzet tartóssá válik, annak olyan árfelhajtó hatása lesz, amit minden magyar család a saját bőrén fog megtapasztalni. Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, munkaerőpiaci szakértő a Kontextus Cash Talk című műsorában rántotta le a leplet arról, mi is folyik valójában a háttérben.

Kezdjük a legfontosabbal: az ukrán lépés mögött nem műszaki hiba vagy adminisztrációs baki áll. A szakértő egyértelműen fogalmazott, a csapok elzárása kőkemény politikai zsarolás. Kijev célja, hogy nyomást gyakoroljon a magyar kormányra, és gazdasági eszközökkel avatkozzon be a hazai választásokba. A helyzet abszurditását növeli, hogy 

A magyar és szlovák finomítók termékei nélkül az ukrán hadigépezet is komoly logisztikai akadályokba ütközne, mégis meghúzták ezt a váratlan döntést.

A kormány és a Mol lépett, és felszabadítottak egyhavi mennyiséget a stratégiai tartalékokból. Ez elegendő arra, hogy az ellátásbiztonság rövid távon ne sérüljön, de hosszú távon nem jelent megoldást. A laikus ilyenkor azonnal rávágja: sebaj, ott az Adria vezeték, hozzunk be olajat a tenger felől, Horvátországon keresztül. Csakhogy a képlet nem ennyire egyszerű, és itt jön a képbe a történet másik, talán még cinikusabb szála.

Szalai Piroska rámutatott, hogy a horvátok is aktívan asszisztálnak a magyarok sarokba szorításához. Az Adria vezetéken keresztül érkező olaj mennyisége meg sem közelíti azt a kapacitást, amelyre Magyarországnak és Szlovákiának szüksége lenne. Miért? A szakértő szerint Zágráb szintén politikai okokból, mesterségesen fogja vissza a szállítást. A háttérben a Mol szerbiai terjeszkedése állhat: 

De mi történik akkor, ha tényleg levágnak minket az orosz Ural típusú kőolajról? Ennek a forgatókönyvnek a gazdasági következményei brutálisak lennének. Jelenleg a magyar üzemanyagárakat és a teljes rezsivédelmi rendszert az tartja egyensúlyban, hogy a Mol az olcsóbb orosz Ural és a drágább északi-tengeri Brent típusú olaj közötti árkülönbségen jelentős extraprofitot realizál. Ezt a hasznot a magyar állam különadók formájában elvonja, és ebből a kasszából finanszírozza a lakossági rezsicsökkentést.

Ha ez a forrás elapad, a dominóelv azonnal érvényesül. Mivel a magyar és a szlovák finomítók technológiai okból sem tudnak teljes mértékben nem Ural típusú kőolajat feldolgozni, valamint időigényes és komoly költsége is van az átalakításuknak, ezért hosszú termeléskiesésükkel kell számolnunk. Ráadásul, mivel a régió finomítói nem rendelkeznek ekkora kapacitással a hirtelen megnövekedett alternatív igények kielégítésére, fizikai áruhiány is fellépne. Szalai Piroska számításai szerint, ha az egész közép-európai régiót levágnák az orosz olajról, az üzemanyagok ára azonnal, literenként 500-600 forinttal ugorna meg. 

És ez még csak a jéghegy csúcsa: az extraprofitadó kiesésével a rezsicsökkentés finanszírozhatatlanná válna, így a gáz- és áramszámlák is a többszörösükre nőnének. A geopolitikai játszmák árát tehát végül a magyar családok, háztartások fizetnék meg.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán