A kormányzati védett árnak és a stratégiai tartalékoknak hála egyelőre nem alakultak ki kígyózó sorok a kutakon. A színfalak mögött azonban elképesztően veszélyes geopolitikai kötélhúzás zajlik.
Néhány hete a hazai sajtón is végigsöpört a hír, amikor az ukránok elzárták a Barátság kőolajvezetéket, így január vége óta egyetlen csepp nyersanyag sem érkezett ezen az útvonalon Magyarországra.
Bár a pánik elmaradt a kormány által bevezetett védett árnak hála, és a benzinkutakon sem alakultak ki kígyózó sorok, a felszín alatt egy rendkívül veszélyes geopolitikai és gazdasági kötélhúzás zajlik. A tét ugyanis nem csupán az, hogy miből tankoljuk tele az autót a nyári szabadság idején. Ha a jelenlegi helyzet tartóssá válik, annak olyan árfelhajtó hatása lesz, amit minden magyar család a saját bőrén fog megtapasztalni. Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, munkaerőpiaci szakértő a Kontextus Cash Talk című műsorában rántotta le a leplet arról, mi is folyik valójában a háttérben.
Kezdjük a legfontosabbal: az ukrán lépés mögött nem műszaki hiba vagy adminisztrációs baki áll. A szakértő egyértelműen fogalmazott, a csapok elzárása kőkemény politikai zsarolás. Kijev célja, hogy nyomást gyakoroljon a magyar kormányra, és gazdasági eszközökkel avatkozzon be a hazai választásokba. A helyzet abszurditását növeli, hogy
miközben Ukrajna blokkolja az orosz olaj tranzitját, addig áramot, gázt és jelentős mennyiségű finomított üzemanyagot éppen Magyarországról és a szintén érintett Szlovákiából importál.
A magyar és szlovák finomítók termékei nélkül az ukrán hadigépezet is komoly logisztikai akadályokba ütközne, mégis meghúzták ezt a váratlan döntést.
A kormány és a Mol lépett, és felszabadítottak egyhavi mennyiséget a stratégiai tartalékokból. Ez elegendő arra, hogy az ellátásbiztonság rövid távon ne sérüljön, de hosszú távon nem jelent megoldást. A laikus ilyenkor azonnal rávágja: sebaj, ott az Adria vezeték, hozzunk be olajat a tenger felől, Horvátországon keresztül. Csakhogy a képlet nem ennyire egyszerű, és itt jön a képbe a történet másik, talán még cinikusabb szála.
Szalai Piroska rámutatott, hogy a horvátok is aktívan asszisztálnak a magyarok sarokba szorításához. Az Adria vezetéken keresztül érkező olaj mennyisége meg sem közelíti azt a kapacitást, amelyre Magyarországnak és Szlovákiának szüksége lenne. Miért? A szakértő szerint Zágráb szintén politikai okokból, mesterségesen fogja vissza a szállítást. A háttérben a Mol szerbiai terjeszkedése állhat:
a magyar olajipari vállalat éppen a szerb finomítók és a helyi olajtársaság felvásárlásán dolgozik, amit a horvátok minden eszközzel igyekszenek lassítani vagy megfúrni. Amíg ez a tranzakció le nem zárul, aligha várható, hogy a horvátok teljes fordulatszámra kapcsolják a szivattyúkat az Adrián.
De mi történik akkor, ha tényleg levágnak minket az orosz Ural típusú kőolajról? Ennek a forgatókönyvnek a gazdasági következményei brutálisak lennének. Jelenleg a magyar üzemanyagárakat és a teljes rezsivédelmi rendszert az tartja egyensúlyban, hogy a Mol az olcsóbb orosz Ural és a drágább északi-tengeri Brent típusú olaj közötti árkülönbségen jelentős extraprofitot realizál. Ezt a hasznot a magyar állam különadók formájában elvonja, és ebből a kasszából finanszírozza a lakossági rezsicsökkentést.
Ha ez a forrás elapad, a dominóelv azonnal érvényesül. Mivel a magyar és a szlovák finomítók technológiai okból sem tudnak teljes mértékben nem Ural típusú kőolajat feldolgozni, valamint időigényes és komoly költsége is van az átalakításuknak, ezért hosszú termeléskiesésükkel kell számolnunk. Ráadásul, mivel a régió finomítói nem rendelkeznek ekkora kapacitással a hirtelen megnövekedett alternatív igények kielégítésére, fizikai áruhiány is fellépne. Szalai Piroska számításai szerint, ha az egész közép-európai régiót levágnák az orosz olajról, az üzemanyagok ára azonnal, literenként 500-600 forinttal ugorna meg.
Ez azt jelenti, hogy a benzinkutakon pillanatok alatt 1000 forint feletti árakkal szembesülnénk.
És ez még csak a jéghegy csúcsa: az extraprofitadó kiesésével a rezsicsökkentés finanszírozhatatlanná válna, így a gáz- és áramszámlák is a többszörösükre nőnének. A geopolitikai játszmák árát tehát végül a magyar családok, háztartások fizetnék meg.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Az szomszédunk rekordmagas költségvetési hiánnyal és a leminősítés rémével küzd, a politikai patthelyzet egyetlen igazi nyertese a népszerűségi listákat vezető magyarellenes AUR lehet, amely egy előrehozott választás esetén alapjaiban rajzolhatja át az erőviszonyokat.
James Ford brit nagykövet-helyettes az EBESZ előtt tartott beszédében rávilágított: az orosz agresszió és a kritikus infrastruktúrát érő módszeres támadások olyan biztonsági kockázatot jelentenek, amelynek következményei messze túlmutatnak Ukrajna határain.
A magyar–kazah kapcsolatok ma már többdimenziós partnerségek: nemcsak politikai párbeszédről van szó, hanem együttműködésről az energetika, az oktatás és a kultúra területén – nyilatkozta Aidar Kurmasev, a kazah KazISS szakértője.
Ukrajna demográfiai válságának kezelése újabb migrációs hullámot indíthat el.
Olekszandr Bornyakov digitális átállásért felelős miniszter szerint az AI-tesztüzem célja a transzparencia növelése és a politikai döntéshozatal professzionalizálása.
Andrej Babits kormányának növelnie kell az ország védelmi kiadásait.
Az Egyesült Államok történetében sokak szerint példa nélküli módon feszült egymásnak a nyilvánosság előtt az USA elnöke és a pápa. De mi is áll a konfliktus hátterében, és valóban olyan nagy-e az ellentét, mint azt néhányan kívülről látni szeretnék?
