Az év első napján a katolikus egyház Máriát mint Isten Anyját ünnepli. Máriát, akit már az apostoli korban nagy tisztelettel vettek körül, s már a korai időktől kezdődően a Theotokosz címmel illettek.
„Az Úr maga ad majd nektek jelet: Íme, a szűz méhében fogan, fiút szül, és Emmánuelnek fogja hívni.” Jeremiás elemi erejű próféciája (Jer 7,14) előrevetíti az emberiség megmenekülésének útját, a kivezető utat a bűn sötétségéből, a szolgaság házából. Karácsonykor szoktuk felolvasni, amikor Jézus Krisztus születését ünnepeljük – Jeremiáson keresztül Őt ígéri az Isten. És feltűnik itt még valaki: a szűz, aki szüzességét megőrizve is fogan és fiút szül a világra: Mária.
A Máriára, az új Évára vonatkozó ígéret már a paradicsomi kiűzetéskor elhangzik, közvetlenül a bűnbeesés után. Az emberiséggel egyidős a várakozás arra, hogy az új Éva megjelenjen a történelem színpadán, méhének gyümölcse pedig egyszer s mindenkorra győzelmet arasson. Az Isten Anyja úgy válik kiemelt szereplővé, hogy közben szelíden és alázatosan a háttérben marad.
Az angyali üdvözlettel jelenik meg a Szentírásban, amikor Gábriel köszönti és közli vele Isten nagy tervét, amely hatással lesz mindenre azután. Szükséges azonban Mária döntése – szabad akaratából válik élő tabernákulummá, az Üdvözítő édesanyjává.
Mária igenje átformálja a világot, megváltoztatja a történelem menetét és megnyitja az utat a Megváltó érkezése, tehát az emberiség megváltása előtt.
Mária igenje fordulópont; csendben kimondott szó, amelyet egyetlen más ember sem hallott, mégis állandóan visszhangzik a történelemben. A biblikusok véleménye szerint akkor, amikor ezt a gyönyörű döntést meghozza, csupán 16 éves. Mégis, a lelki érettség teljességét birtokolja, ahogy ki tudja mondani az Istennek: legyen meg a Te akarod, azaz „legyen nekem a te igéd szerint”. Mária példa, nőnek és férfinak egyaránt. Kimeríthetetlen kincsestár, miközben sem a figyelmet, sem a tiszteletet nem tartja meg soha egy pillanatra sem önmagának, hanem Szent Fiára tereli.
Mindig Jézusra mutat és hozzá hív.
Féltő szeretete, imádságos jelenléte és mély hite átragyog évszázadokon, átmelegítve olyan rideg órákat, amelyek az emberiség mélypontjai és olyan szíveket, amelyekről már lemondtak. És minden ott kezdődik, az igennél, és ott ölt testet a betlehemi éjszakában, amikor rendkívüli módon vállalja az anyai hivatást és természetfeletti módon lesz édesanyává, az Isten Anyjává.
Vele kezdjük az új évet, anyai pártfogásába ajánlva magunkat és kérve, imáival járjon közben értünk az Úrnál. A legtöbb és a legjobb, amit 2026-ban tehetünk, ha szívünkkel újra és újra Jézushoz térünk és kérjük Máriát, kísérjen minket ezen az úton. A szűk ösvényen járni ugyanis üdvös dolog. Induljunk hát!
Január 1-én a katolikus egyház azt a hitigazságot ünnepli, hogy Szűz Mária a megtestesült Ige édesanyja. A görög Theotokosz, azaz Isten Anyja jelző már a IV. században elterjedt volt, a 431-es efezusi zsinat pedig dogmává emelte. Mária a szentek között a legnagyobb, hiszen ő volt méltó arra, hogy méhében hordozza a második isteni személyt, a Fiút, aki az emberiség Megváltója. Ez a nap a legszorosabb értelemben vett karácsonyi időszak, karácsony nyolcadának utolsó napja. A katolikus hívek számára kötelező ünnep, azaz ma ugyanúgy kell részt venniük szentmisén, mint vasárnap.
Az új esztendő első napja 1968 óta Szent VI. Pál pápa kezdeményezésére a béke világnapja. Azóta a pápák külön üzenettel fordulnak ebből az alkalomból „minden jóakaratú emberhez”, az egyház pedig különösen is fohászkodik a béke ajándékáért.
Nyitókép forrása: Aleteia
Mária volt az első nő, akinek a Szent Korona a fejére került. Nagy Lajos lányának, Luxemburgi Zsigmond feleségének az élete viharosan, véresen telt, majd emléke elhalványult a századok nyomán.
„Csodás” jelenet: Decens középosztálybeli felnőtt „F*CK NER” matricát nyom az alsós kisfiú kezébe. Francesca Rivafinoli írása.
Ciki lenne Szent István országaként végleg elmaradni mögöttük. Francesca Rivafinoli írása.
Ma a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedésére és kereszthalálára emlékszik. Arra, hogy magára vette bűneinket és felvitte a Golgotára, a keresztre; életét adta értünk, hogy nekünk örök életünk lehessen. Vágvölgyi Gergely írása.
A napokban elém került Dsida Jenő nevezetes Nagycsütörtök című verse. Ül egy férfi egyedül az éjszakában, „kihegyezett” lélekkel, egy olyan érzékenységgel, amibe más talán menten belepusztult volna. Ő se bírta sokáig. Győrffy Ákos írása.
Azt javaslom a katolikus, keresztény közösségeknek, hogy miközben az ordító oroszlán körbejár közöttünk, álljanak meg, üljenek le, a Szentlélek erejével zárják ki a gonoszt, és csendesedjenek el. Kiss Antal írása.
Azért indítják el az eljárást, hogy fellépjenek a Facebook közösségi platform mögött álló Meta ellen, amely akadályozta a Mi Hazánk kampányolását.
És most bizony keresztül-kasul mindent át kell gondolni, hogy felálljunk a földről. Nekem is, persze.
