Az örmény vallási elöljáró a budapesti vendégszeretet és a magyar kormány támogatását méltatta.
Mashdots Zahkhtarian, a libanoni bzommari örmény katolikus konvent elöljárója februárban „Az örmény keresztény diaszpórák helyzete napjainkban” című konferenciára érkezett Budapestre. Zahkhtarian korábban több hónapon át szolgált a budapesti örmény katolikus közösségben. Interjúnkban magyarországi tapasztalatairól, a libanoni örmény egyház helyzetéről, nehézségeikről, valamint az örmény katolikus egyház vértanújáról kérdeztük, akit XIV. Leó pápa októberben avatott szentté.
Mashdots atya elmondta, örömmel és hálával gondol vissza a Budapesten töltött időszakra, az ottani közösségre. Hangsúlyozta, hálás minden lehetőségért, amely során egyre több emberhez juttathatták el a közösség jelenlétének hírét. Elismerte, budapesti szolgálata kezdetén akadtak nehézségek. Magyarországon jelentős örmény katolikus közösség él, ami nagy elhivatottságot és sok energiát igényelt: egyszerre lelkipásztorként szolgálni a közösség minden tagját, akinek csak szüksége van rá; szentmisét mondani és megtartani az összes liturgikus ünnepet. Ugyanakkor hamar megtapasztalta, hogy a közösség legalább annyi szeretetet és törődést ad vissza, mint amennyivel ő viszonyul hozzájuk.
„Magammal hoztam, és a szívemben hordozom az összes budapesti emléket, és imádkozom mindannyiukért”
– mondta, és hozzátette, bár legnagyobb örömére a plébánia mára már sokkal aktívabban működik, mint amikor odakerült, most is rendszeresen ellátogat a közösségbe, hogy biztosítsa őket az anyaegyház támogatásáról és törődéséről.
Hangsúlyozta, az Örmény Apostoli Egyház célja nem az, hogy a helyi örmény kisebbség minden tagját egyházi keretben fogja össze, hanem hogy lehetőséget kínáljon azoknak, akik szeretnének egy vallási közösséghez tartozni.
„Bárki részt vehet a szentmiséken, az imádságokon, aki akar, de senkit sem kötelezünk rá” – ismertette.
Kiemelte, Magyarországon évszázadok óta jelen van az örmény katolikus kisebbség, így nem új keletű jelenségről van szó.
„Az örmény katolikusok Magyarországon régóta elkötelezett keresztények és felelős állampolgárok, akik lelkiismeretesen hozzájárulnak mind az egyházi, mind a társadalmi élethez” – állította.
Hozzátette, az örmény katolikus egyház nemcsak a befogadó légkör miatt lehet hálás Magyarországnak, hanem a Hungary Helps Programon keresztül finanszírozott segítségnyújtásért is, amelyet a libanoni közösség kap. Elmondta, részben a magyar kormány által életre hívott programon keresztül finanszírozták a libanoni kolostor kápolnájának felújítását. Bevallotta, Magyarország a legnehezebb időkben sietett az egyház libanoni központjának segítségére, reményt adva az ott élő közösségnek és a nélkülöző családoknak.
A Fájdalmas Szűzanya – a bzommari Szűzanya – kápolnájának felújítására nyújtott támogatással kapcsolatban elmondta, ez a helyszín különös jelentőséggel bír az örmény diaszpóra számára. Elmondta, a Magyarországgal folytatott együttműködés gördülékenyen zajlott, ami részben annak is köszönhető, hogy több alkalommal is volt alkalma találkozni az illetékes hatóságok képviselőivel, akikkel közös liturgikus szertartásokon vettek részt, így mélyítve el a felek közötti kapcsolatot és bizalmat.
„Szeretném ismét őszinte köszönetemet kifejezni a Hungary Helps program vezetésének és munkatársainak elkötelezett munkájukért, akik ezt a projektet lépésről lépésre, szakértelemmel és odaadással kísérték” – mondta, és hangsúlyozta, a programért felelős államtitkárság készségesen áll minden fejlesztés elé, és amennyiben lehetőség van rá, szívesen segítenek.
A magyar kormány a Hungary Helps Programon keresztül azokat a keresztény közösségeket támogatja, amelyek valamilyen formában üldöztetést szenvednek, ezzel is segítve fennmaradásukat és csökkentve az elvándorlás mértékét. A libanoni központú örmény katolikus egyház pedig több szempontból is üldözött közösségnek számít, amelynek számtalan nehézséggel és veszéllyel kell megküzdenie.
Ezt is ajánljuk a témában
Idén is sokkoló adatokkal érkezett az Open Doors. Soha nem látott mértéket öltött a keresztényüldözés a világban, már 388 millió hívő van közvetlen veszélyben.
Libanonban egy jelentős, bejegyzett örmény közösség él, amelynek tagjai törvénytisztelő állampolgárként ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint mások – vázolta fel a helyzetet, és elismerte, a közösségnek napjainkban is számos nehézséggel kell megküzdenie.
A legfőbb kihívás továbbra is a gazdasági válság kezelése, hogy az emberek megfelelő jövedelemhez jussanak, amelyből meg tudnak élni.
„Köztudott, hogy az oktatási kiadások folyamatosan emelkednek, az egészségügyi ellátás egyre költségesebb, és a mindennapi szükségletek súlyos terhet rónak a családokra”
– emlékeztetett. Hozzátette, ezzel kapcsolatban bizakodva tekintenek a jövőbe, ugyanis a javuló nemzetközi helyzet, a pozitív fejlemények Libanon és az ott élők számára is jó hírként szolgálnak.
„Őszintén reméljük, hogy ezek a fejlemények hozzájárulnak a béke megszilárdulásához, valamint olyan feltételek megteremtéséhez, amelyek lehetővé teszik számunkra az együttélést és egy jobb jövő építését a következő nemzedékek számára” – vélekedett, és hangsúlyozta, a nehézségek ellenére a keresztényeknek és a muszlimoknak meg kell tanulniuk egymás mellett élni, és együttesen bizonyítani, hogy a békés együttélés lehetséges.
„Amint XIV. Leó pápa több alkalommal is emlékeztetett bennünket libanoni látogatása során: a béke nemcsak kívánatos, hanem lehetséges is”
– hangoztatta.
Arra a kérdésünkre, hogy világszinten milyen nehézségekkel küzd az egyház, arról számolt be, hogy egyre kevesebben választják a papi hivatást.
„Egyre nehezebb olyan fiatalokat találni, akik hivatást éreznek arra, hogy belépjenek a szemináriumba és papként szolgálják az Egyházat” – jegyezte meg szomorúan, és elmondta, minden más probléma kezelhető: az egyház folytatja evangelizációs tevékenységét, a papok közel maradnak a hívekhez, és azon dolgoznak, hogy megőrizzék a kulturális és nyelvi örökséget.
A csökkenő papi hivatásokra talán gyógyír lehet, hogy október 19-én XIV. Leó pápa szentté avatta az örmény katolikus egyház vértanúját, Ignatius Maloyant, a mardini örmény katolikus érseket, akit az 1915-ös örmény népirtás során kínoztak meg, majd öltek meg, amiért nem volt hajlandó áttérni az iszlám hitre.
„Szent Ignatius Maloyan vértanúsága arra emlékeztet, hogy a hitet nemcsak szavakkal hirdetjük, hanem bátorsággal, áldozattal és Istenbe vetett teljes bizalommal éljük meg. Élete és vértanúsága engem is megerősít a hivatásomban, és arra buzdít, hogy maradjak hű az Egyházhoz, valamint szeretettel szolgáljam a népet a nehéz időkben is” – vélekedett Mashdots atya, és hozzátette, Ignatius Maloyan azt az igazságosságot jelképezi, amely a földön nem, de a mennyben megvalósul.
„Arra emlékeztet bennünket, hogy az igazi igazságosság nem tűnik el, még akkor sem, ha a földön megtagadják” – mondta, majd egy idekapcsolódó örmény közmondást idézett:
„Az igazság nem hal meg addig, amíg van nép, amely követeli és védelmezi azt.”
Nyitókép: Facebook
Ismét szembejött a valóság a baloldallal.
Regős Gábor közgazdász a Világgazdaságnak rámutatott, hogy amíg a külső konjunktúra nem áll helyre, addig a magyar GDP 2-3 százaléknál nagyobb bővülésre nem lesz képes.
A bádogasszony azért támogatja Magyar Pétert a választáson, hogy legyen itt egy bábjuk, aki mindent végrehajt, amit kérnek tőle. A háborút is első szóra támogatná.
Deák Dániel hangsúlyozta, immár nem tagadják, hogy Magyar Péteréknek szurkolnak, mert ha ő kerülne hatalomra, nem ellenkezne a brüsszeli törekvésekkel szemben.
A megkérdezettek több mint fele szerint Orbán Viktor miniszterelnök alkalmasabb arra, hogy megakadályozza Magyarország háborúba sodródását és megőrizze a békét.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerdai Facebook-bejegyzésében fakadt ki.
A becsapódás következtében pillanatok alatt omlott össze a családi ház.
A Bizottság elnöke a magas árak miatt nem az orosz energia kivezetését hibáztatja.
A légitársaság arra kérte az utasokat, hogy elsősorban digitális csatornákon tájékozódjanak, és ne menjenek ki a repülőterekre bizonytalan helyzetben.
