Kísérleti peptidekkel lövik magukat kamasz fiúk és lányok sima bőr és izmos test reményében. A a TikTokon terjedő őrület szívkárosodást vagy évekkel később daganatos betegséget is okozhatnak ezek a szerek a Mandiner által kérdezett kardiológus sportorvos szerint.
Hátborzongató videók terjednek a TikTokon: tinédzser fiúk és lányok szúrják magukat internetről rendelt kísérleti szerekkel a simább bőr és a szálkás test reményében. A videókban azt állítják, hogy ezekkel a „kísérleti peptidekkel” gyorsabb regenerációt, erősebb izmokat, szebb bőrt és fiatalosabb megjelenést tudnak elérni, ráadásul ehhez még edzésre és diétára sincs szükség.
Az Independent arról ír, hogy még a népszerű influenszer, Joe Rogan is azt állította ismert podcastjában, hogy a kísérleti BPC-157 peptid „két hét alatt” gyógyította a könyökében lévő íngyulladást. Pattanásmentes bőr, szálkás izmok munka nélkül? Különösen tinédzser fiúk számára lehet ez rendkívül hatásos üzenet, csakhogy a valóság ennél jóval árnyaltabb. Már pusztán az is rendkívül veszélyes, hogy ezeket a szereket kutatási célra hozták létre: ez azt jelenti, hogy még nem vetették alá szigorú vizsgálatoknak, vagyis
gyakorlatilag semmit sem tudunk sem rövid, sem hosszú távú hatásairól.
Mindezek ellenére két kattintással bárki beszerezheti a webshopokból, és anélkül lövik magukat ezekkel hasba sokan, hogy figyelembe vennék a csomagoláson szereplő „nem emberi fogyasztásra” figyelmeztetést.
„Ezek a kísérleti peptidek rövid aminosavláncok, így lehet hatásuk elméletben az izomnövekedésre, ám az egészen biztos, hogy izommunka, vagyis edzés nélkül nem lesz igazi izomnövekedés sem” – szögezi le a Mandinernek Szelid Zsolt sportorvos és kardiológus szakorvos. Megerősíti:
teljesen biztos, hogy hazugság, hogy pusztán ezekkel az egyébként kísérleti szerekkel szálkás testet lehet elérni.
Azt azonban elismeri, hogy, mivel ezek a szerek tartalmazhatnak, vagy fokozhatják a hatását a növekedési hormonnak, lehet olyan hatásuk, hogy segítik az izomregenerációt, vagy edzéssel kiegészítve növelhetik az izomzatot.
Ugyanakkor azonnal megkongatja a vészharangot is: a növekedési hormont tartalmazó szerek irtó veszélyesek, ugyanis nemcsak a lokális izomerőt növelik, magyarul például szép bicepszet eredményezhetnek, hanem növelik az emberi szervezet egyéb izmait is, tehát például a vázizomzatot vagy a szívizomzatot is. Utóbbi pedig életveszélyes, hiszen a szívizomzat növekedése értelemszerűen vaskosabb szívizomzathoz vezet, ami pedig
egy idő után szívritmuszavarokat, sőt durvább esetben akár szívelégtelenséget okozhat.
Másik nagy veszély, hogy az izomnövekedést, sejtműködést befolyásoló szerek azáltal, hogy felpörgetik a sejtosztódást, még akár daganatos megbetegedést is okozhatnak, még ha ez nem is azonnali, hanem évekkel később jelentkező veszély.
Nem arról van szó, hogy az ezeket a vegyületeket használó holnap rákos lesz, hanem esetleg tíz év múlva”
– fogalmazott, hangsúlyozva: épp ez a nem azonnal jelentkező hatás teszi nehezen beláthatóvá a következményeket, különösen fiatal korban. „Az internetről , vagy nem egészségügyi forgalomban beszerzett termékekkel kapcsolatban az is nagy probléma, hogy ezek a termékek
a dobozon feltüntetett listán kívül nagyon gyakran tartalmaznak egyék hatóanyagokat is, vagyis nem tudhatjuk pontosan, hogy mit eszünk meg”
– figyelmeztet Szelid Zsolt.
A szakértő kifejezetten a kísérleti BPC-157 peptid kapcsán azt mondja, ez egy eredetileg gyomorban termelt rövid fehérje, ami az eddigi vizsgálatok alapján fokozza a növekedési hormon hatását, az izom- és ínsérülések regenerációját gyorsíthatja. Az, hogy klinikailag biztonságos-e, nem tudtuk biztosan, hiszen például egy szeptemberi tanulmányban ezt csak két emberen vizsgálták.
A felvetésre, hogy hogyan juthat hozzá „bármelyik kamasz” injekciós szerekhez webshopból, a szakértő józanul válaszolt: a teljes körű tiltás és kontroll nemzetközi kereskedelemben rendkívül nehéz, országonként eltérő szabályozásokkal.
Ráadásul – tette hozzá – Amerikában már megjelent egy, az ellenkező irányba mutató szemlélet is: olyan kezdeményezések, amelyek kifejezetten a „minden megengedett” logikára építenek, és a teljesítményfokozást a verseny részévé tennék. Ami – mint fogalmazott – „elég durva”.
A közösségi médiában terjedő,
A trend terjedése azért is különösen nyugtalanító, mert a célcsoportban egyre gyakrabban bukkannak fel tizenévesek is, akiknél a gyors „most azonnal” élmény könnyen felülírja a későbbi következmények mérlegelését.
Nyitóképünk illusztráció: Julie SEBADELHA / AFP
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A Vígszínház @LL3t4rgIA című bemutatója abszurd, szórakoztató, néhol fájó látlelet a TikTok-nemzedékek kapcsolódási vágyáról.
Reggeli nélkül rohanó tinédzser, érintetlen szendvics a konyhaasztalon, esti hűtőfosztogatás – ismerős? Íme egy nagyon hasznos segítség a szülőknek.
„A pokol térélmény”, mondja Pilinszky János, de nyugodtan hozzátehetném, hogy egyben akusztikai élmény is.
A rövid videók, a TikTok és az algoritmus vezérelt tartalom világa olyan gyors tempót diktál. A mikrodráma és a ReelShort drámák jelensége alapjaiban alakíthatja át a tévézés jövőjét.
A jobboldali vezérigazgató cégét pécézte ki magának az Európai Bizottság.
Mindenkit meglepett az ukrán elnök.
Hatalmasat vág televíziós kínálatán a Paramount: 2026. január 1-jével tíz népszerű csatorna tűnik el a képernyőről.
