Magyarország kulcsszerepben: hatalmas vita robbant ki az Európai Unióban, százmilliók várják a végeredményt

Forr a levegő az Európai Unióban: miközben a Bizottság drasztikus jövedékiadó-emeléssel drágítaná a dohányipari termékeket, addig Franciaország és Spanyolország a nikotinpárnák piacát lehetetlenítené el – mindegyik terv hatalmas tiltakozásokat eredményezett.

Brüsszel célja, hogy 2040-re füstmentessé váljon a kontinens, tehát 5 százalék alatt legyen a cigarettázók aránya, az eddigi stratégia viszont nem vált be, tíz év alatt mindössze 1 százalékkal csökkent a füstölők aránya, ami így 24 százalék. Összehasonlításul: a világ első közel de facto füstmentes országában, Svédországban, ahol a felnőtt lakosság 5,3 százaléka cigarettázik, évtizedek óta támogatja a kormány az alternatív termékeket, például a nikotinpárnát.

Brüsszeli prioritás: közegészségügy helyett adóbevételek

Az Európai Bizottság hivatalosan egy átfogó dohányipari reform keretében emelné az adót, amely Magyarországon a cigaretta esetében például dobozonként 1000 forintos drágulást jelentene, ám a nemzetközi sajtóban több elemzés is arra utal, hogy valójában az Ukrajna támogatása miatt keletkező költségvetési lyukakat tömködné be ezzel Brüsszel.

Több ország, például Olaszország, Görögország és Románia már élesen tiltakozott a tervek ellen, mondván, ha az ártalomcsökkentett termékeket (hevítéses termékek, nikotinpárna, e-cigaretta) is brutálisan drágítják, az épp a 2040-es célt lehetetleníti el. Nemzetközi egészségügyi szakértők dicshimnuszban részesítették Elisabeth Svantesson svéd pénzügyminisztert, aki kiállt a biztonságosabb alternatívát jelentő nikotinpárnák mellett, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Bizottság az egészségügyi szempontok helyett kizárólag az adóbevételekre fókuszál. Hozzátette:

„Az életeket mentő termékek adóinak emelése kontraproduktív és erkölcsileg megkérdőjelezhető lenne. Svédország valós bizonyítékokkal szolgál arra vonatkozóan, hogy ezek a termékek működnek, mégis úgy tűnik, hogy a politikai döntéshozókat jobban érdekli a bevételszerzés, mint a közegészségügyi eredmények” – mondta Dr. Delon Human, a Smoke Free Sweden elnöke.

Svédországban az EU-átlaghoz képest csaknem 40 százalékkal alacsonyabb a halálozási arány a dohányzással összefüggő betegségekben, miközben a nikotinfogyasztásban nem maradnak el az átlagtól, de hagyományos cigaretta helyett főleg szájon át fogyasztható termékeket használnak.

Franciaország példátlanul szigorú szabályok bevezetésére készül

Eközben Franciaországban a kormány egy olyan jogszabálytervezetet jelentett be, amely teljeskörű tilalmat vezetne be a nikotinpárnákra: ezek gyártása, importja, forgalmazása, birtoklása, használata és az országon belüli szállítmányozása is tilos lenne. A jogszabály végrehajtását viszont elhalasztották, mivel több tagállam – Magyarországon kívül Románia, Görögország, Szlovákia, Svédország, Csehország és Olaszország is – nyújtott be részletes véleményt, amelyben kifogásolja a tervezetet, ami példátlanul szigorúnak számítana az egységes uniós piacon belül.

Benjamin Dousa svéd kereskedelmi miniszter a felnőttek biztonságosabb alternatívákhoz való hozzáférésének fontosságát hangsúlyozta, és leszögezte, a kormánya a többi uniós tagállammal szemben is kész kiállni a nikotinpárnák felhasználói és a svéd üzleti szektor mellett.

Franciaországban egyébként is vitatott stratégiát alkalmaznak a dohányipar területén: itt az egyik legmagasabb a termékekre kivetett adó, így értelemszerűen a legdrágábbak között vannak az EU-ban.

Magyarországon ez az arány 13 százalék.

Magyarország példát mutatott, még az Európai Bizottság is elismerte

Spanyolország a gyakorlatban érvényesülő tiltást célzó korlátozást választaná a nikotinpárnák esetében, ám egyelőre ez sem valósult meg. A baloldali kormány egyrészt betiltaná a dohányíztől eltérő ízesítéseket (ami különösen érdekes annak fényében, hogy a nikotinpárnában egyébként dohány sincs), másrészt a nikotintartalmat 0,99 mg/párnában maximalizálná, ami a kereskedelmi forgalom szempontjából gyakorlatilag egyenértékű a tiltással.

A spanyol javaslattal szemben Magyarország mellett Románia, Csehország, Görögország, Olaszország, Horvátország és Svédország is írásban jelezte aggályait, de még az Európai Bizottság is észrevételeket fogalmazott meg.

„Nem nézhetjük tétlenül, hogy más uniós országok, például Spanyolország, tudományosan megalapozatlan szabályozásokat vezetnek be, amelyek azzal a kockázattal járnak, hogy a fogyasztókat visszaterelik a cigarettához” – figyelmeztetett Dr. Delon Human, aki szerint az EU-tagállamok erős ellenállása a bizonyíték, hogy a dohányosoknak joguk van a biztonságosabb alternatívákhoz.

A Magyarországon tavaly bevezetett új szabályozást még a kormánnyal finoman szólva sem a kiegyensúlyozott viszonyra törekvő Európai Bizottság is elismerte: a módosítás több lényeges elemet tartalmaz, a legfontosabb, hogy a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek, például a nikotinpárnák esetében darabonként 17 milligrammban maximalizálja a nikotin mennyiségét. Emellett kötelező a gyermekbiztos zárral ellátott csomagolás, illetve a rendelet az összetevőket tekintve is szigorított. 

Nyitókép: AFP/Gints Ivuskans

***