„Ez egy hatalmi küzdelem volt” – Schiffer András sarokba állította Fleck Zoltánt és Polyák Gábort Orbán Balázs doktorijának kapcsán

Bemutatták, hogyan működik a véleménydiktatúra az ELTE-n.

Amit ők kritizálnak, azt alkotmányosságnak és hatalommegosztásnak nevezünk.

„Magyar Péter, Fleck Zoltán és a 24.hu megint alaptalanul hergel egy úgynevezett »alkotmányos puccs« emlegetésével. Újra megfuttatták azt a tavaly nyáron Fleck Zoltán által elmondott butaságot, hogy a Tisza Párt esetleges győzelme esetén nem Magyart kérik majd fel miniszterelnöknek, és emiatt új választás lesz. Tegyük akkor tisztába a helyzetet!
A miniszterelnököt az Országgyűlés választja meg. Ha a köztársasági elnök olyan személyt javasol, akit a parlament többsége nem támogat, akkor két út lehetséges.

Az Országgyűlés elutasítja a javaslatot. Ha az államfő első javaslatától számított 40 napon belül nem választ senkit miniszterelnökké a parlament, akkor a köztársasági elnök feloszlatHATja az Országgyűlést (nem kötelező, hanem lehetséges). DE! Nem kell eljutni idáig, mert ott a második lehetőség.
Az Országgyűlés megválasztja a javasolt személyt, majd azon nyomban benyújtanak egy konstruktív bizalmatlansági indítványt, amelyben az általuk kedvelt jelöltre lecserélik az általuk nem támogatott miniszterelnököt. Ebben az esetben a köztársasági elnöknek nincs szerepe, és a feloszlatás sem merülhet fel. Ezt ugyan – ellentétben Fleck tavaly nyári, téves nyilatkozataival – most elmondja a cikkben (persze a szerkesztők ezt már a fizetőfal mögé tették), de gyorsan le is kavarja annyival, hogy »sokáig tart«. Mintha ez kellő indok lenne a jogsértésre, amit ezzel legitimálni szeretne.
Magyarul: a köztársasági elnök végső soron alkotmányosan megkerülhető, így nem kell fenyegetni, ahogy Fleck szerette volna tavaly, és nem kell eltávolítani sem. Ez az egész hercehurca tehát semmi másra nem jó, mint hogy a balos média hergelje a közönségének erre vevő részét, illetve előzetesen igazolja azokat a jogsértéseket, amiket a Tisza Pártnál vélhetően terveznek győzelmük esetén – lásd még szintén Fleck ötleteit az egyszerű többséggel történő alkotmányozásra és egyebekre.
A cikkben amúgy más jogi pontatlanságok is vannak, például azt sem hangsúlyozzák, hogy a költségvetés elfogadása miatti feloszlatás is csak opcionális, és nem kötelező. És akkor nem is beszéltünk az olyan, gondolatokról, amelyekben Fleck azt fejtegeti, hogy az alkotmányos normakontroll »lebénítja a törvényhozást«, illetve amikor Magyar azzal fenyeget független intézményeket, hogy ha »szembefordulnak a magyar nép akaratával, akkor a legsúlyosabb következményekkel számolhatnak«.
Jelzem az uraknak, hogy amit ők épp kritizálnak, azt fékek és ellensúlyok rendszerének, alkotmányosságnak és hatalommegosztásnak nevezünk, és a jogállami demokrácia alapintézményei. Igen, a népakarat korlátjai a jog és az alkotmányos intézmények, és a köztársasági elnök által kezdeményezett normakontroll is a jogállam védelmét szolgálja. Ami mellett Magyar és Fleck érvelnek, az az önkény és a jogsértés. És ezek után nem szégyellik a jobboldalt vádolni ugyanezzel.”
Nyitókép forrása: NurPhoto via AFP
Ezt is ajánljuk a témában

Bemutatták, hogyan működik a véleménydiktatúra az ELTE-n.

***