Veszprém: az ország egyik legélhetőbb városa, amely gyökeresen átalakult az utóbbi tíz évben

Veszprém vármegye 1-es számú választókerületében – amely a megyeszékhelyet és a környező települések egy részét foglalja magá- ban – a stabil politikai környezet lehetővé tette, hogy a kormánypártok ne kampányciklusokban, hanem évtizedes fejlesztési távlatban gondolkodjanak. Az idén is ringbe szálló Ovádi Péter a 2018-as választáson a voksok közel felét megszerezte, bő kilencezres szavazatkülönbséggel nyert a jobbikos Varga-Damm Andrea előtt, 2022-ben pedig 50 százalék feletti eredménnyel, magas részvétel mellett győzte le az ellenzéki összefogás DK-s jelöltjét, Csonka Balázst. 2026-ban a Tisza Párt részéről az aneszteziológus, intenzív terápiás és szülész-nőgyógyász szakorvos Gáspár Levente lesz az ellenfele. A Mi Hazánk László Péter ügyvédet, a Demokratikus Koalíció a korábban Badacsonytomaj polgármesteri székéért induló Hrabovszki László mérnök­-matematikust, a Jobbik Buczkó Réka élelmiszer-biztonsági szakembert jelentette be jelöltjeként. A helyi politikai kultúra egyébként merőben eltér az országostól: 

Veszprém nemcsak a sajátos politikai kultúráról, hanem a helyben jellemző közös gondolkodásról is híres – ennek is köszönhető, hogy a város a balatoni és a bakonyi régióval 2023-ban Európa kulturális fővárosa (EKF) volt, ami a fejlődés egyik motorját jelentette. Majd jött az újabb tematikus év: 2026-ban a térség Európa sportrégiója. „Ezek nem egyszeri sikerek, hanem hosszabb folyamat mérföldkövei, amelyek mögött önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és gazdasági szereplők összehangolt munkája áll” – mondja lapunknak Ovádi Péter. Az EKF-­programhoz több mint 70 milliárd forintos állami támogatás kapcsolódott. A hosszú távú hatás túlmutatott az eseményéven: tartósan átalakította Veszprém városszerkezetét, és erősítette regionális központi szerepét. 

A térségben zajló komplex megújulási folyamat érintette a városi és a bakonyi települések infrastruktúráját, a közösségi tereket, a gazdasági kapacitásokat és az intézményrendszert. Közterek és közintézmények újultak meg, bővült az oktatási és a kulturális kínálat, például a Pannon Egyetemen a fejlesztések értéke meghaladta a 7 milliárd forintot. A térség országos és nemzetközi szinten is láthatóbbá vált, erősödött a turizmus. Mindez a kisebb településeken is érzékelhető életminőség­-javulást hozott, ami hozzájárult a lakosság megtartásához – a felmérések szerint Veszprém évek óta az egyik legélhetőbb magyarországi város. 

A megyeszékhely az utóbbi években megerősítette pozícióját a magas hozzáadott értékű ipari és kutatás-fejlesztési tevékenységek terén is. A Continental autóipari konszern veszprémi központjának bővítése az egyik legnagyobb volumenű ipari beruházás volt a körzetben: a vállalat 19 milliárd forint értékű fejlesztést hajtott végre, amelyhez a kormány 4 milliárd forintos támogatást nyújtott. A beruházás eredményeként több száz új mérnöki és fejlesztői munkahely jött létre, erősítve a térség tudásalapú gazdaságát. 

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése sem maradt ki: több ponton megújult a városi és a térségi úthálózat, új összekötő szakaszok épültek, amelyek csökkentették az átmenő forgalmat és javították a közlekedés biztonságát. Kiemelt jelentőségű volt a 8-as főút el­kerülőjének fejlesztése, valamint a 82-es és 8-as főutat összekötő szakasz megépítése, amely tehermentesítette Veszprém belső úthálózatát. Ovádi Péter szerint a következő időszakban a cél a 8-as főút elkerülő szakaszának folytatása, valamint a déli elkerülő út további elemeinek megvalósítása. Ugyancsak hosszú távú jelentőségű beruházásként tekint az aranyosvölgyi völgyhíd megépítésére, amely új dimenziót nyitna a város és környezete kapcsolatában. A településeket összekötő utak felújítása pedig – például az Ajka és Úrkút, valamint a Dudar és Nagyesztergár közötti szakaszok rendbetétele – nemcsak a közlekedést teszi biztonságosabbá, hanem a gazdasági kapcsolatok erősítését is szolgálja. 

A városban az egészségügyi ellátás területén is történt előrelépés, hiszen a Csolnoky Ferenc-kórház több ütemben korszerűsítésen esett át, modern eszközöket szereztek be, és megújultak ellátási egységek. „A beruházások jó alapot teremtettek, de a modern beteg­ellátás megköveteli az épületek, az eszközpark és a szolgáltatások további fejlesztését” – hangsúlyozza a politikus. A térségben emellett pályázati és állami forrásból megvalósult több alapellátási és járóbeteg-ellátó fejlesztés, s a tervek között szerepel egy új mentőállomás megépítése, amely gyorsabb reagálást és hatékonyabb segítségadást tenne lehetővé. 

„A következő évtizedben a választó­kerület Magyarország egyik mintatérsége lehet” – összegez Ovádi Péter. A képviselő olyan térséget szeretne, amely hosszú távon is versenyképes, ahol a fiatalok jövőt látnak, az idősek biztonságban élhetnek, és a kisebb települések is szervesen kapcsolódnak a fejlődéshez. „Veszprém és környéke összekötő kapocs lehet a vidéki értékek és a modern, európai szemléletű fejlődés között” – hangsúlyozza.

Nyitókép: Hosszúasztal piknik a veszprémi Séd-völgyben 2023-ban
Fotó: MTI/Vasvári Tamás