Svédországból üzenik: ha a magyarok ezt az utat választják, 30 év alatt minden megváltozhat

Nyitókép: AFP/Pradeep Dambarage

„Mondják el az embereknek az igazságot, hogy ők és családjaik tovább élhessenek” – többek között ezt kérte a magyar újságíróktól Stockholmban két egészségügyi szakértő, Anders Milton orvos és Karl Fagerström pszichológus, a Snus Kommissionen elnöke és vezetőségi tagja. Ahogyan arról korábban a Mandiner is beszámolt, a svédek publikusan elérhető adatokat felhasználó elemzésükre hivatkozva azt állítják,

Az EU-s átlagnak megfelelő nikotint fogyasztanak a svédek is

Svédország nagyon közel áll ahhoz, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mértéke alapján a bolygó első füstmentes országa legyen, mert 5 százalék alá kerülhet a hagyományos cigarettát szívók aránya. Ettől függetlenül a svédek az európai átlagnak megfelelően fogyasztanak nikotint, ám főképp füstmentes termékeket, például a snüsszt és a nikotinpárnát. Előbbit az Európai Unió tagállamai közül csak Svédországban árusíthatják, máshol, így Magyarországon kizárólag dohánymentes nikotinpárna engedélyezett – ami egyébként az eladási statisztikák alapján egyre népszerűbb. A snüssz tiltását anno azzal indokolták az EU vezetői, hogy nem akarnak újabb dohányipari termékeket a piacra engedni, állításuk szerint a lakosság védelmében.

A rákos megbetegedések, illetve a daganatok okozta halálozás száma körülbelül 40 százalékkal alacsonyabb, mint az EU többi országában. Az egészségügyi szakértők a szájon át fogyasztható termékek elterjedtsége miatti leggyakoribb kritikus reakciókkal kapcsolatban megjegyezték, hogy a szájrákban szenvedők aránya is jóval alacsonyabb náluk, mint az EU-ban. Az elemzésekhez pedig a WHO és az Európai Unió statisztikáit, valamint egyéb publikusan elérhető adatokat használnak, hogy ne érje őket az a vád, hogy saját megrendelésre készült számokkal „zsonglőrködnek”.

Valakinek koffeinre van szüksége, valakinek nikotinra

Milton állítása szerint a nikotinnal kapcsolatban a leggyakoribb tévhit, hogy halált okoz – valójában a halállal végződő betegségek kialakulásának jelentős részéért a füstben található káros anyagok a felelősek. A snüssz tiltásáról megjegyezte, természetesen nagyon is helyénvaló, hogy az egész világon 18 év alattiak nem használhatnak ilyen termékeket,

Ő a nikotint egyébként a koffeinhez hasonlítja, mondván, amelyik felnőttnek előbbire van szüksége Svédországban, snüsszt vagy dohánymentes nikotinpárnát vásárol, akinek pedig utóbbira, kávét. Svédországban egyébként a lakosság mindössze 3 százaléka „füstöl" 16 és 29 év között, ez a szám Európában 29 százalék.

A dohányiparban régóta szorgalmazzák, hogy az ártalomcsökkentett termékek adóterhét mérsékelni, a cigarettáét növelni kellene, ez Svédországban megtörténik, a snüssz esetében mínusz 20, a cigarettánál plusz 9 százalékkal.

A társadalomnak el kell fogadnia ezt a réteget is

A svéd egészségügyi szakértők rámutattak, bármelyik európai ország,

Leszögezték, ettől függetlenül el kell kezdeni valahol, ők is ezt tették – 25 évvel ezelőtt még 20 százalék feletti volt a cigarettázók aránya Svédországban.

Egy varsói dohányipari konferencián korábban több orvos is azt állította, kollégái elítélik őket, amiért betegeiknek az olyan ártalomcsökkentett technológiákról beszélnek, mint a hevítés vagy az e-cigaretta. Azt Milton és Fagerström is hangsúlyozta, nagy problémát jelent, ha az orvosok sincsenek a kellő tudás birtokában, hiszen így nem is tudnak segíteni a pácienseknek a leszokásban vagy a lehetséges következmények mérséklésében.

A grazi egyetem egyik professzora pedig arra is felhívta a figyelmet az említett varsói eseményen, hogy a társadalomnak el kell fogadnia, hogy van egy jelentős réteg, amely nikotint akar fogyasztani, és erről akkor sem hajlandó lemondani, ha tisztában van az egészségügyi kockázatokkal.