Minden harmadik magyar felnőttet érinti, mégsem tudunk róla eleget

Világszerte körülbelül 1,3 milliárd ember dohányzik (Magyarországon minden harmadik felnőtt), és a becslések szerint csaknem ennyi autót használnak a bolygón. Nagy különbség, hogy a gépjárművekre nagyjából egységes szabályok vonatkoznak: az változó, hogy jobb- vagy baloldali a közlekedés, de a piros lámpa mindenhol megállásra szólít fel, az autóhoz pedig feltétlenül kell többek között kormány és világítás. Ha tehát a vezetésre gondolunk, többé-kevésbé a termékkel és a szabályozással is tisztában vagyunk – a dohányzás esetében viszont ez távolról sincs így.

Van, ahol receptre írják fel az új technológiát

A Londonban rendezett dohányipari csúcstalálkozón a világ minden tájáról érkező szakértők mondták el a tapasztalataikat és véleményüket az ártalomcsökkentett termékekről. Abban nagyjából egyetértenek a tudósok, hogy a füstmentes technológiák használatával akár 95 százalékkal kevesebb káros anyag juthat a szervezetbe.

az iparág szereplői pedig azért költenek dollármilliárdokat fejlesztésekre, hogy kevésbé káros alternatívát kínáljanak a fogyasztóknak.

Miközben akadnak országok, amelyekben az egészségügyi tárca is reklámozza az új technológiákat, vagy akár az orvos is felírhat receptre ilyen terméket, ha a páciense le szeretné tenni a cigarettát, addig máshol a dohányipar szereplői még csak szóba sem állhatnak a döntéshozókkal, hogy megvitathassák, miként lehetne az ártalomcsökkentésről edukálni az érintetteket.

Tényekre és hiteles információkra van szükség

Különösen az idősebb generációnál bonyolult a meggyőzés, hiszen hosszú évtizedek alatt kialakult szokásokat kell(ene) átalakítani.

„A cigarettafüstben négyezer hatóanyagot ismerünk, ebből száz-százhúsz daganat-, érelmeszesedés- és tüdőbetegségkeltő hatású. A függő embert nagyon nehéz leszoktatni, és ha nem sikerül, akkor azt kell végig gondolnunk, képesek vagyunk-e olyan alternatívát mutatni, amelynek köszönhetően tovább élhet, mert nem visz be annyi káros anyagot a szervezetébe” – mondta Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója, elismert kardiológus.

„Tudományosan alátámasztott tényekre, átlátható adatokra van szükségünk, és arra, hogy ezt megoszthassuk a társadalommal. Az előnyök tudatosítása és a hiteles információk nélkül nem térnek át a fogyasztók a kevésbé káros alternatívákra” – mondta a Mandinernek Carolina Garcia-Canton, a BAT egyik globális tudományos szakértője.

Hozzátette, nehezíti a dohányipar helyzetét az edukációban, hogy olykor tudományosan cáfolt tévhitek is vadul terjednek a lakosság körében. Ezt párhuzamba állította azzal, hogy néhányan még a mai napig hisznek az oltások és az autizmus összefüggésében, pedig évtizedek óta tények bizonyítják, hogy ez képtelen elmélet.

Nem az íz és a külső a legfontosabb szempont

A londoni konferencián rengeteg szó esett a fiatalkorúak védelméről – az egészségre ártalmas termékek esetében ez minden földrészen kulcsfontosságú.

Több előadáson foglalkoztak azzal, hogy egyes cégek szándékosan visszafogott dobozban gyártják termékeiket, hogy ne ébresszék fel a fiatalok érdeklődését, mások a termékek ízesítésén vitatkoztak. Azonban az eseményen bemutatott közvélemény-kutatások alapján nem az íz és a külső a legfontosabb tényező:

Eltérő jogszabályok határozzák meg a dohányipart

A fiatalkorúakra vonatkozóan egyértelmű a szabályozás: szigorúan tilos számukra bármiféle dohányipari termék árusítása. A felnőtteknél viszont már vegyes a kép, ahány ország, annyi szokás, ráadásul számos törvénycsomagot még akkor alkottak, amikor az ártalomcsökkentett opciók nem is léteztek – így a leggyakrabban ugyanazok a szabályok vonatkoznak ezekre a termékekre is, mint a cigarettára.

Az eddigi tapasztalatok alapján a tiltás és az adóemelés nem segíti a dohányosokat a leszokásban: a KPMG tanulmánya szerint az Európai Unióban illegálisan forgalmazott cigaretta csaknem fele, 16,9 milliárd szál a francia piacon kelt el tavaly. Tehát ott, ahol az egyik legdrágábbak a termékek az egész kontinensen, virágzik a feketekereskedelem.

Szakértők szerint a nem törvényes ellátási láncok és kapcsolatok kiépítése, valamint az illegális termékek elfogadottságának megszilárdulása többéves folyamat, ám utána már csak komoly erőfeszítésekkel lehet gátat szabni a feketekereskedelemnek, és a legális csatornákra visszaterelni a fogyasztókat.

A szerző a Corvinák újságírója.

Nyitókép: Dunántúli Napló/Löffler Péter